Mérlegen a román igazságszolgáltatás

Az Európai Bizottság a román igazságügy helyzetét elemző technikai jelentésében értékeli azt, hogy legutóbbi jelentése óta Romániában több törvény is megszületett az igazságszolgáltatási rendszer felelősségvállalásának erősítése céljából.

Első ízben történik meg, hogy az uniós taggá lett Románia igazságszolgáltatását folyamatosan és szigorúan ellenőrző Európai Bizottság technikai jelentésében pozitívan értékeli a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék (ÎCCJ) tevékenységét, és elismerően szól a nagykorrupciós dossziék megoldásának felgyorsításáról.

Dicséretek

A jelentéstevők véleménye szerint az ÎCCJ keretében történő előléptetéseket szabályozó törvény elfogadása, a magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselők fegyelmi felelősségre vonhatósága nyomán áttekinthetőbbé és pontosabbá vált a testület munkája. Brüsszel dicséretével szemben viszont hazai körökben sok bírálat érte – az ellenzők szerint – a bírák és ügyészek függetlenségét veszélyeztető fegyelmi felelősségre vonás bevezetését.

A dokumentum fontos előrelépésnek tekinti azt is, hogy mind az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), mind pedig az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) számos fontos korrupciós ügyben folytatott kivizsgálást az utóbbi időben.

A jelentés szerzői viszont hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a román illetékesek felgyorsítsák az új büntető és büntető perrendtartási törvénykönyv alkalmazásának előkészületeit. Ezzel egy időben az illetékeseknek azon kell lenniük, hogy végrehajtsák az igazságszolgáltatási rendszer szükségesnek mutatkozó átalakítását és javítsák a magas rangú igazságügyi tisztségviselők intézetének működését, az igazságszolgáltatási reform eredményeinek feltérképezése érdekében pedig biztosítsák a zökkenőmentes együttműködést az igazságügyi rendszer és a civil társadalom között.

A dokumentum értékeli azt is, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése óta Romániában több törvény is megszületett az igazságszolgáltatási rendszer felelősségvállalásának erősítése céljából. Ezek a jogszabályok egyben kiegészítik a fegyelmi szankciók sorát, növelik a kiróható büntetéseket, mindezzel pedig megerősítik az igazságszolgáltatás felügyeletének függetlenségét.

Bírálatok, feladatok

Brüsszel bírálja viszont a 2011-ben Horatius Dumbra vă által vezetett Legfőbb Bírói Tanács (CSM) tevékenységét. Elismerve azt, hogy a testület tavaly novemberben stratégiát és akciótervet dolgozott ki az igazságügyi rendszer feddhetetlenségének javítása érdekében, leszögezi: történtek olyan döntések is, amelyek megrendítették a közvélemény bizalmát, illetve megkérdőjelezték azt, hogy a tanács képes lenne szavatolni a rendszeren belüli felelősségre vonást. A konkrét ügycsomó említése nélkül, a szerzők utalnak arra, hogy „a nagykorrupciós perek egyikében” az igazságszolgáltatási hatóságok nem voltak hajlandóak lecserélni az ügyben érintett bírót (igazságügyi szakértők szerint feltehetően a Bârsan-ügyről lehet szó, amikor is Corneliu Bârsan, Románia képviselője az Európai Emberjogi Bíróságnál élesen kikelt a felesége lakásán házkutatást tartó korrupcióellenes ügyészek ellen, mentelmi jogára hivatkozva). Az eset kapcsán beindult ugyan a fegyelmi kivizsgálás, ám utólag, a bűnvádi vizsgálat idejére felfüggesztették azt.

A jelentéstevők szükségesnek mondják az ÎCCJ újjászervezését, amely elengedhetetlen a testület jobb működésének szempontjából. Méltányolják azt, hogy komoly lépések történtek az ügymenet felgyorsítására, mindenekelőtt az elévüléshez közeledő nagykorrupciós ügycsomók esetében, de egyben emlékeztetik a román hatóságokat korábbi ajánlásukra, miszerint a nagykorrupciós ügyekben az eddiginél szigorúbb és elrettentőbb büntetéseket kell kiróni. Véleményük szerint az utóbbi időben a DNA is hatékony szervezetként működött közre a magas tisztségeket betöltő politikusok és hivatalos személyek nagykorrupciós dossziéinak megoldásában. A konkrét eredmények között említik azt, hogy tavaly júliustól mostanig öt végérvényes ítéletet mondtak ki 13 vádlott ellen, közfelvásárlási dossziékban. Ugyanakkor felteszik a kérdést: a román gazdaság szempontjából oly nagy jelentőséget betöltő közfelvásárlási ügyek nagy számát tekintve nem kevés-e a megoldott dossziék „szerény száma”?

Az ANI méltatása

A méltatások között szerepel az is, hogy Románia elmélyült összehasonlítások keretében elemezte más uniós tagállamok gyakorlatát a parlamenti mentelmi jog megvonása tekintetében, ezt a kérdést egyben belefoglalta a korrupció elleni stratégiába is. „Az új törvények elfogadásában illetékes hatóságként a parlamentnek a továbbiakban is foglalkoznia kell ezzel a kérdéskörrel – figyelmeztetnek ugyanakkor a szerzők, akik az ANI tevékenységét elemezve megállapítják: az új törvény szerint működő testület 2010 óta 18 jogtalan vagyonszerzési esetet térképezett fel, az érintett vagyonrészek összértéke megközelítette a 6 millió eurót. Ugyanakkor 23 érdekkonfliktusra és 118 összeférhetetlenségre derített fényt. Számos hasonló eset azonban még megoldásra vár, az esetek megoldását bonyolítják a 2010 augusztusában létrehozott vagyon-ellenőrzési bizottságok, amelyek amolyan közvetítő láncszemként működnek az ANI és az igazságszolgáltatási szervek között. A jelentés szerint tisztázni kell azt, megóvhatja-e az ANI a vagyon-ellenőrzési bizottságok elutasító döntéseit. Végül a dokumentum elismerően szól Laura Codruţa Kövesi főügyész munkájáról.