Kolozsvárra emigrálnak a magyarországi diákok?

„A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés.”

Csökkentik a magyarországi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott képzések, helyek számát: drasztikusan megnyirbálják a keretszámokat. Romániában ennek ellenkezője zajlik: az oktatási minisztérium harmadik éve nem növeli az állami egyetemeken a beiskolázási helyek számát az alapképzésen, de tavaly a mesteri helyek számát megduplázta, és finanszírozta is. Sőt az oktatási tárca ígérete szerint ez utóbbiak számát tovább növelik.

Magyari Tivadar – a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese –, elmondta, a beiskolázási helyek számát az alapképzésen a demográfiai visszaesés miatt nincs értelme tovább pumpálni, hiszen vannak olyan szakok, aholaz államilag támogatott helyek sem telnek be.

Ha a magyarországi tanügyi reform arra ösztönözné az ottani fiatalokat, hogy például a kolozsvári BBTE-n tanuljanak tovább, az egyetem készen áll, tette hozzá a rektorhelyettes. Invázióra azért nem számít, hiszen a Magyarországi lehetőségeket valójában nem számolják fel, de figyelembe véve például, hogy a budapesti színészképzés különböző szüneteltetési időszakaszaiban megnőtt a kolozsvári és a marosvásárhelyi képzést választó magyarországiak száma, növekedésre mindenképp lehet számítani.

A BBTE az elmúlt években több lehetőséget is megnyitott a magyarországiak számára: jelenleg 72 szakon és 28 mesterszakon lehet magyarul tanulni, és most már angol nyelvvizsgát sem kell tenniük, mint a külföldi diákoknak.

Olcsón, honosítás nélkül Romániában

„A legtöbb szakon, ha nem is mindegyiken, teljesen magyarul folyik a képzés. Úgy végzik el a fiatalok a kolozsvári tanulmányaikat, hogy meg se kell szólalniuk románul. A székelyföldiekkel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy itt románul nem fognak megtanulni, hacsak nem barátkoznak románokkal. A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés”, mondta Magyari.

Jelenleg csak tandíjas helyeken tanulhatnak külföldi diákok az egyetemen. A tandíj évi két-háromezer, ritkábban négyezer lej, azaz legtöbb esetben nem éri el az évi ezer eurót. Ez jóval kisebb, mint egy budapesti, szegedi vagy akár debreceni tandíj. A felvételi kritériumai ugyanazok, mint a romániaiak számára: legtöbb helyen érettségijegy alapján veszik fel a diákokat.

Könnyítés az is, hogy a magyar diplomát nem kell honosítani, a felvételiző magyarországi eredményeit egyszerűen átszámítják a román osztályozási rendszerre. Ezt nem a jelentkező diáknak kell intéznie, hanem a hosszas felvételi procedúra ideje alatt az egyetem szokta felküldeni a diplomát Bukarestbe, ahol percek alatt adnak mellé megfelelő igazolást. Az ügyintézést tehát a jelenlegi gyakorlat szerint az egyetem átvállalja.

Ttandíjmentes helyek külföldieknek?

Jelenleg körülbelül 180-200 magyarországi diák tanul a kolozsvári BBTE-n, a színihallgatókon kívül vannak biológiát, humán- és közgazdaságtudományokat hallgatók is. Magyari Tivadar elmondta, az is elképzelhető, hogy államilag támogatott helyeket kapjanak a külföldi, vagyis a magyarországi diákok is. Ehhez a tanügyminiszter rábólintása szükséges csak, hiszen a jelenleg érvényes jogszabály nem tér ki kifejezetten az ingyenes helyekre.

„Tegnap a minisztertől nagyon pontos eligazítást kértem arról, hogyan értelmezzük a jogszabályt. Eddig nem adtunk tandíjmentes helyet külföldieknek, mert jogászaink között voltak olyanok, akik úgy értelmezték, hogy az csak román állampolgároknak jár. Tulajdonképpen engedélyt kértünk rá, hogy adjunk ilyen helyeket. Vita alakult ki ezzel kapcsolatban, az egyetemeken sincs egyetértés, hogy is legyen ez.

Az én javaslatom az volt, és úgy tűnik, ez tetszik a miniszter úrnak, hogy adhassunk államilag támogatott helyeket külföldi diákoknak ott, ahol nem tudjuk betölteni a helyeket, vagyis nem tudjuk lehívni azt a pénzt, ami járna a helyek után egyes szakokon. Miért ne hívnánk le ezt külföldi diákokkal? Főleg ha ezek a külföldi diákok itt jól érzik magukat, esetleg elviszik ennek hírét, és később tandíjfizetők is jönnek”, magyarázta az egyetemi tanár.

Egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek tehát a magyarországi diákok számára Kolozsváron is, a kérdés, hogy az itteni oktatás mennyire lehet vonzó egy anyaországi fiatalnak. A minőségi javulást talán elősegíti, hogy végre Romániában is korlátozták a fizetéses helyek számát.