Három kérdésben nem enged a kormány

Több ponton sem hajlandó engedni a miniszterelnök az Európai Unió kéréseinek. Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökénél tett látogatása után egyértelművé tette, a jegybank vezetőinek eskütételi kötelezettsége, az MNB elnökének fizetése és a bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban további egyeztetésekre lesz szükség a kormány és Brüsszel között, a többi vitás ügy jogi rendezésére viszont már a következő kormányülésen javaslatot tesz a miniszterelnök.

Maradtak nyitott kérdések Magyarország és az Európai Bizottság között a miniszterelnök és a testület elnökének brüsszeli találkozója után is. A Magyar Nemzeti Bankot, az igazságszolgáltatást és az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintő uniós kifogásoknak csak egy részét hajlandó további tárgyalás nélkül kiigazítani a kormány – jelezte Orbán Viktor a több mint kétórás találkozó után, amelyen először négyszemközt, majd később további biztosokkal és miniszterekkel kiegészülve tárgyalt egymással a kormányfő és José Manuel Barroso.

Orbán Viktor azt mondta, a kedd délutáni találkozó után még további egyeztetéseket igényel egyrészt a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek eskütételi kötelezettsége. A rendszerváltozás óta hatályban lévő rendelkezés (amely bekerült az új jegybanktörvénybe is) szerint az MNB elnökének, alelnökeinek és a Monetáris Tanács tagjainak a hivatalba lépésükkor fel kell esküdniük az alkotmányra és a magyar népre, az Európai Unió szerint viszont ez a passzust a monetáris politika függetlenségét sértheti.

A kormányfőnek nem áll módjában változtatni a rendelkezésen, azt mondta „személyes meggyőződésem és a hivatalból fakadó kötelességem is, hogy ne tekintsek el egyetlen magyar intézmény vezetőjének esetében sem az alkotmányra és a népre vonatkozó eskütől”. Mint jelezte, a megoldás így az lehet, hogy egy mindkét fél számára elfogadható esküszöveget írhat majd a kormány, ennek részleteiről viszont alacsonyabb szinten tovább egyeztet Brüsszel és Budapest.

Nem tud kivételt tenni a miniszterelnök a közszolgákra vonatkozó kétmillió forintos fizetési plafon kapcsán sem. Az Európai Központi Bank és a Bizottság kívánalma szerint a kabinetnek nem lehetne csökkentenie, illetve meghatároznia a jegybankelnök fizetését, ugyancsak a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét biztosítandó. Ezzel összefüggésben azt mondta, „úgy tűnik, elegendő lesz annak bizonyítása, hogy ez egy általános szabály minden közszolgára”. Szerinte, ha ezt a kormány világossá tudja tenni Brüsszel számára, akkor ezt az álláspontot végig fenn lehet tartani, az EU elvek megsértése nélkül.

Orbán Viktor a további vitás ügyek közé sorolta a bírók nyugdíjkorhatárának kérdését is. A Bizottság szerint diszkriminatív lehet, hogy Magyarország csak a bírók, korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárát igazítaná a mindenkori öregségi korhatárhoz. A miniszterelnök a találkozó után azt mondta, várja a Bizottság pontos jogi érveit, hogy az ezt rendező alkotmány, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvény mely ponton diszkriminatív. Egyszersmind jelezte, ő maga nem látja problémásnak a kérdést, annál is inkább, mert a kormány nem igazságszolgáltatási, hanem nyugdíjkérdésnek tekinti az ügyet – tette hozzá.

Úgy tűnik, hogy egy sor kérdésben viszont engedni fog a kormány Brüsszelnek. Ezek közé sorolta a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonását. Jóllehet, erre vonatkozólag még nem dolgozott ki a kormány javaslatot (csak ennek jogi alapját teremtik meg az alkotmány átmeneti rendelkezései), de Orbán Viktor azt mondta, azt fogja javasolni az Országgyűlésnek, hogy ezt a passzust is törölje az adott törvényből, hiszen „az EU javaslata nekünk nem tetszett, a mi javaslatunk nekik nem tetszett, ezért az a legegyszerűbb, ha külön marad a két intézmény” – fogalmazott a kormányfő.

A Bizottság észrevételeinek megfelelően a kormány kezdeményezni fogja azt is, hogy a jegybanktörvényből az Országgyűlés vegye ki a Monetáris Tanács (MT) tagjainak felmentésére vonatkozó passzust, és azt is, hogy a kormány egy tagja részt vehessen az MT ülésein. Utóbbi kapcsán viszont Orbán Viktor megjegyezte, valamilyen együttműködésnek lennie kell a kormány és a jegybank között, ezért, közösen meg kell alkotni ennek formáját: „ha ez nem jó így, akkor találunk más megoldást”.

Elfogadja a kabinet az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos bizottsági észrevételeket is. Orbán Viktor elmondta, nincs értékkülönbség a Bizottság és Magyarország között ezzel összefüggésben, „nekünk is fontos a hivatal autonómiája, és mivel az összes bizottsági javaslat a függetlenség megerősítésének irányába mutat, el is fogjuk őket fogadni” – tette hozzá a kormányfő.

Az igazságszolgáltatás átszervezésével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, itt nincs jogi vita a kormány és a Bizottság között. Bár kötelezettségszegési eljárás valóban nem indult Magyarország ellen ez ügyben, a testület viszont múlt héten levélben kért információkat a kabinettől, előrevetítve az esetleges aggályait. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az egyhónapos határidőn belül megválaszolják ezt a levelet is.

Jelezte, hogy az egyeztetések alacsonyabb szinten folytatódnak a következő hetekben, és a Bizottság által – a kötelezettségszegési eljárás első szakaszában – szabott egyhónapos határidőn belül a kormány válaszolni is fog a testületnek a konkrét jogi kifogásokkal kapcsolatban. Azokban az ügyekben, ahol a kormány elfogadja a Bizottság kifogásait, már a következő kormányülésen megteszi majd a miniszterelnök a törvénymódosítási javaslatokat.

Az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó majdani tárgyalásokról Orbán Viktor azt mondta, Magyarország a maga részéről kész a tárgyalások megkezdésére, innentől kezdve a két intézményen múlik, hogy mikor kezdődhetnek el a formális tárgyalások is a három fél között. „Mi a jó szándékunkat és a nyitottságunkat tudtuk bemutatni” – mondta Orbán Viktor.

Kitérően nyilatkozott viszont a BruxInfo tárgyalási feltételekre vonatkozó kérdésére. Azt mondta, „a tárgyalásokon két fél vesz részt, én akceptálom, hogy a Bizottság nem találgatja a mi feltételeinket, én sem teszem ezt, nyitottak vagyunk, és készen állunk”. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos ugyanakkor korábban egyértelművé tette, hogy a jegybank függetlenségének, és az igazságszolgáltatás független működésének szavatolása szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a nemzetközi pénzügyi segítségről.

Az Európai Bizottság elnöke konstruktívnak és átfogónak nevezte közleményében a kettejük találkozóját. José Manuel Barroso azt írta, egyértelművé tette Orbán Viktor számára a kabinet előtt álló munkát, hogy „hogy gyorsan kezelni lehessen a Bizottság jogi aggályait”. Az ezzel kapcsolatos munkát a testület jogi szolgálatai már megkezdték a magyar hatóságokkal, ugyanez vonatkozik az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére is, amellyel kapcsolatban egyelőre csak információkat kért a Bizottság a kormánytól.

Barroso megjegyezte, a konkrét jogi problémák mellett a magyar kormánynak szélesebb körű, politikai aggályokat is rendezniük kell, hiszen „kiemelten fontos, hogy a pénzügyi és gazdasági válság idején az állampolgárok és a piacok bizalma megmaradjon Magyarországgal szemben”.

Magyarország csatlakozik a pénzügyi paktumhoz

A BruxInfo kérdésére a miniszterelnök elmondta, szerdán azt fogja javasolni az Országgyűlés európai uniós vegyesbizottságának, hogy Magyarország csatlakozzon ahhoz a költségvetési paktumhoz, amelynek megkötéséről az Európai Tanács december 9-i ülésén állapodott meg egymással több állam- és kormányfő. Orbán Viktor szerint „magyar szempontból a paktum kezd barátságosabb képet ölteni, hiszen a kabinet megnyugtató választ kapott mindkét olyan észrevételére, amely miatt korábban „nem akartunk beleszaladni egy felelőtlen kalandba”.

Egyrészt világossá vált, hogy a költségvetési paktum rendelkezései egyelőre csak az eurózóna tagállamaira vonatkoznak, kötelezettségek csak a zónába csatlakozás után vonatkoznának tehát Magyarországra. A másik pedig az, hogy Magyarország ellenérdekelt abban, hogy adóharmonizáció jöjjön létre az Európai Unióban. Szerinte korábban erre volt utalás a szövegben és az egyeztetéseken, de mivel „ami készül, nem érint semmilyen adókérdést, ezért nincs okunk fenntartani azt a távolságot, amit korábban fenntartottunk” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy a visegrádi országok miniszterelnökei a január 30-i csúcstalálkozó előtt egyeztetni fognak, és közép-európai álláspontot is bevisznek majd a csúcsra.