Rehn: indokolatlan az S&P lépése

Franciaországtól megvonta az S&P a legelőkelőbb, tripla A-s adósbesorolást, ami minden bizonnyal nagy pofon Nicolas Sarkozy francia elnök számára 100 nappal az elnökválasztás előtt. Ugyanakkor a hitelminősítő további nyolc eurózóna tag besorolását rontotta, amit Olli Rehn uniós gazdasági biztos egyenesen következetlennek minősített. Magyarországot még december 21-én minősítette le a Standard & Poor’s, a makrogazdasági mutatók fényében a lépés indokai azóta is vita tárgyát képezik.

Kilenc euróövezeti tagállam adósbesorolását rontotta le a S&P péntek éjjel az európai és amerikai tőzsdezárások után. A nemzetközi hitelminősítő megvonta a legjobb, tripla A minősítést Franciaországtól és Ausztriától, Portugáliának pedig Magyarországénál gyengébb, befektetésre nem ajánlott besorolást adott. Jelenleg a válság epicentumaként számon tartott Olaszország osztályzatát két fokozat megvonásával A sávból B-re csökkentette. Nem jó hír, de nem is katasztrófa – kommentálta Franciaország leminősítését Francois Baroin gazdasági miniszter, miután válságtanácskozást tartott az ügyben Francois Fillon kormányfővel és Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Utóbbi számára a hír a lehető legrosszabbkor érkezett, ugyanis 100 nappal az elnökválasztás előtt ez jelentősen ronthatja újraválasztásának esélyeit.

A teljes lista szerint Ciprus és Spanyolország hosszú futamidejű szuverén adósbesorolását két fokozattal, Máltáét, Szlovákiáét és Szlovéniáét pedig egy fokozattal rontotta le a nemzetközi hitelminősítő. Ezek szerint a valutaországok közül már csupán négy, Németország, Finnország, Luxemburg és Hollandia őrizte meg legelőkelőbb, tripla A-s besorolását. A Standard and Poor’s közleményében kiemelte, kevesli a blokk válságra adott válaszát mondván, a költségvetési fegyelem és megszorítások önmagukban nem elegendőek a veszély megfékezésére. Ezzel szemben az EU vezetői élesen bírálták a hitelminősítő lépését: Olli Rehn uniós gazdasági biztos szerint ellentmondásos és következetlen az S&P döntése, mivel a valutaövezet minden fronton határozott válaszokat ad a válság megfékezésére, írja a BBC.

A lépés a tekintetben valóban meglepő, hogy Spanyolország és Olaszország éppen csütörtökön hajtott végre sikeres kötvényaukciót jelentős hozamcsökkenéssel. Az ibériai állam idén először adott el kötvényeket, méghozzá a tervezettnél kétszer többet, mintegy 10 milliárd euróért értékesített három különböző lejáratú adósságpapírt. Itália pedig 8,5 milliárd euróért értékesített 12 hónapos olasz állampapírokat, amelyek átlaghozama 2,735 százalékra, tavaly június óta a legalacsonyabb szintre csökkent a decemberben tartott azonos lejáratú adósságpapír aukcióján kialakult mintegy 6 százalékról. A hitelminősítő lépésének köszönhetően viszont azonnal megugrott a leminősített országok CDS-felára, közölte a Marketwatch. Nem elhanyagolható tény, hogy Olaszországnak közel 90 milliárd eurónyi adósságot kell refinanszíroznia február és április között, a januári leminősítésnek köszönhetően viszont innentől csak jóval drágábban teheti ezt meg.

Lehetséges, hogy a hitelminősítő újabb nyomást akart kifejteni az uniós állam- és kormányfők január 30-i találkozója előtt annak ellenére, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön bejelentette, a vártnál korábban, már januárban lezárulhatnak az uniós egyeztetések a fiskális politika harmonizálásáról: akár a hónap végi csúcstalálkozón konszenzus születhet az EU állam-és kormányfői között. Bár a dokumentum 26 nyelvre való lefordítása kissé késleltetheti a folyamatot, ezzel együtt is már márciusban aláírásra kerülhet a költségvetési politika szorosabb összehangolását célzó új kormányközi szerződés. A tárgyalások gördülékeny előrehaladásáról számolt be hét eleji, idei első találkozóján Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is. 

A fiskális paktum megalkotásáról a december 9-i brüsszeli csúcson határoztak az euróövezeti tagállamok. A korábbi törekvéseknél szigorúbb javaslatok értelmében az aláírók automatikus szankciókat vezetnek be azon országokkal szemben, ahol az uniós alapszabály ellenére az államháztartási hiány meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékát, valamint nemzeti alkotmányokban rögzítik a költségvetési egyensúlyra vonatkozó államadóssági plafont. A költségvetési szigor betartását garantálja, hogy az Európai Bizottságnak joga lesz ellenőrizni és véleményezni a nemzeti költségvetéseket, a tartósan szabályt sértő tagállamok pedig az unió bírósága előtt felelnek.

Élet az eurón túl

Horst Seehofer bajor miniszterelnök egyike azon politikusoknak, akik kizárnák a valutaövezetből a notoriusan magas költségvetési hiánnyal küzdő tagokat. A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kiemelte, pártjának Merkel kancellár álláspontjától teljesen eltérő véleménye van az európai pénzügyi válsággal kapcsolatban. Merkel megjegyzése, miszerint – ha az euró bukik, bukik Európa is -, Seehofer számára nem érvényes, hiszen több jól működő ország is van Európában, mely nem tagja az övezetnek, s ennek ellenére Európa továbbra is jól funkcionál – idézi a politikust a Die Welt.