Egyre kevesebben élnek Horvátországban (is)

A népszámlálást 2011. április 1–28. között tartották meg Horvátországban, fél évvel korábban mint Szerbiában. Az eredetileg tervezett kéthetes időtartamot a számlálóbiztosok létszámának csökkentésére hivatkozva azonban meghosszabbították. Az itt látható adatok előzetesnek számítanak, az ellenőrzött, és korrigált végleges adatokat csak jövőre hozzák nyilvánosságra.

Horvátországban is fogy a lakosság, hiszen a népszámlálás előzetes eredményei szerint a felmérés időszakában, Horvátországnak 4.290.612 lakosa volt, ezzel szemben a legutóbbi népszámlálás alkalmával az ország lakossága 4 millió 300 ezret tett ki. A legnépesebb város természetesen a főváros Zágráb, 792.875 lakossal. Utána már a tengerparti városok következnek. A dalmáciai Split a második legnépesebb település 178.192 lakossal, míg harmadik helyen Rijeka áll 128.735 fővel, Eszéken 107.784 polgár él. A turisztikai szempontból érdekesebb települések közül a Dalmáciai régióban Dubrovnik 42.641, Sinj 24.832, Omis 14.872, Trogir 13.260, Makarska pedig 13.984 lakossal került nyilvántartásba. Ennél valamivel többen laknak Zadarban, ahol 75.082 lakost számoltak meg.

A népszámlálók továbbá feljegyeztek 1.535.635 háztartást, és 2.257.515 lakóegységet is. Az első adatok szerint jelenleg valamivel több, mint 146 ezer emberrel van kevesebb az országban, mint 2001-ben, de az illetékesek hangsúlyozzák, hogy ez csak azért van így, mivel most más számlálási módszert alkalmaztak, mint az előző népszámláláskor. Az idei számlálási szabályokat a nemzetközi előírásokkal egyeztették, és 2001-hez képest most nem számolták azokat, akik külföldön tartózkodnak több mint egy éve, és csak havonta vagy szezonálisan jönnek haza. Az előrekalkulálók azonban aggodalmukat fejezték ki, hiszen ha így folytatódik a jelenlegi demográfiai trend, Horvátország lakossága 2050-re 3,1 millióra csökkenhet.

Mivel az ellenőrzött, és korrigált végleges adatokat csak jövőre hozzák nyilvánosságra, a kisebbségekre és a vallási felekezetekre vonatkozó adatok közzététele még várat magára. A horvátországi magyarok csak remélni tudják, hogy nemzetükhöz tartozó polgárok létszáma nem csökkent számottevően. Bár egyesek a tendenciát követve, nem túl bizalomgerjesztő következtetéseket vontak le: Horvátországban a magukat magyarnak vallók száma Trianon idején 120 ezer, 1948-ban ötvenegyezer volt, ’53-ban 48 ezer, ’61-ben 42 ezer, ’71-ben 35 ezer, ’81-ben 25 ezer, ’91-ben 22-ezer, 2001-ben pedig 16 585. Szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy 2060-ra az itt élő magyarság már nem lesz demográfiai tényező.