Unió épül Ázsiában

Szombaton zárult le az ez évi Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 19. csúcstalálkozója. Az eseményt nagy érdeklődés övezte, mivel a tíz ASEAN-tagállam, valamint a nyolc országgal kibővült Kelet-Ázsia Csúcs résztvevői feszülten ültek tárgyalóasztalhoz a dél-kínai-tengeri vita következtében. Napirendre került az ASEAN-tagok közös célja is, mely szerint 2015-re gazdasági közösséget kívánnak létrehozni, illetve Mianmar is előtérbe került, ugyanis elnyerte a 2014-es ASEAN-találkozó rendezési jogát.

Az indonéziai Bali szigetén tartották 19. megbeszélésüket a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamainak vezetői. A háromnapos – évente megrendezett – csúcs előre tervezett fő témái a dél-kínai tengeri viták rendezése; 2015-re gazdasági közösség létrehozása; valamint Mianmar 2014-ben esedékes házigazdai szerepe voltak. Az ASEAN-csúcstalálkozó mentén szokás szerint megrendezték szombaton a Kelet-Ázsiai Csúcsot (EAS) is, amelyen az ASEAN-tagállamok mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vett részt.

A találkozók során az ASEAN-tagállamok (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam) jelentős tárgyalásokat folytattak Kínával, Japánnal, Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal. A Kelet-Ázsiai Csúcs megbeszélései többnyire az öt legfontosabb téma körül forogtak: pénzügy, energia, oktatás, globális egészségügy és fertőzőbetegségek, valamint az ASEAN-összekapcsolhatóság, ami a gazdasági növekedés elősegítését és a tagállamok közötti fejlődésbeli különbségek kiküszöbölését jelenti, például közlekedési és intézményi kapcsolatok kiépítésével. Az ASEAN-országok tavaly fogadták el az elvet.

Gazdasági közösség

Az eurózóna adósságválsága jelentős hatást gyakorol a délkelet-ázsiai régió országainak gazdaságára is, csökkenést okozva európai felvásárló piacuk váráslóerejében. Ezért is fontos a tíz országból álló szövetség számára, hogy felgyorsítsák jövőbeni közös piacuk integrációját. Céljuk, hogy 2015-re egy, az eurózónához hasonló entitást hozzanak létre, ahol nincsenek kereskedelmi korlátok, egységes a vízumrendszer; mi több, egy közös valutarendszert is megálmodtak. Az impozáns célok eléréséhez vezető út azonban kétes és vitatott: túlságosan közeli a kitűzött időpont és meglehetősen eltérőek az ASEAN-tagállamok gazdasági fejlettség szempontjából – olvasható az Economist oldalán. „A különbség nem csupán a bevétel mértékében, hanem az infrastruktúra fejlettségében is tapasztalható, valamint nemzeti gazdaságaink irányításában szintén jelentős különbségek vannak – nagyon sok kiegyenlítésre van szükség”- nyilatkozta Szurin Pitszuvan, a szövetség főtitkára.

Dél-kínai tengeri viták

Az Egyesült Államok Ázsia-stratégiája sokak szerint a csendes-óceáni térségben tapasztalható kínai befolyás kiegyenlítésére irányul – főként a dél-kínai-tengeri vitát illetően. A feltehetőleg hatalmas olajtartalékokat rejtő tenger jelentős hajózási útvonal is egyben: dollár milliárdokat érő tengeri kereskedelem halad át rajta évente. A vita abból ered, hogy Kína és Tajvan a teljes tengerre, míg a Fülöp-szigetek, Brunei, Vietnam és Malajzia – ASEAN országok – a tenger bizonyos részeire tartanak igényt.

Tovább nehezíti a vita megoldását, hogy a nem közvetlenül érintett ASEAN-államok nem állnak ki a közvetlenül érintettek mellett Kínával szemben, mivel az ázsiai óriásnak túlzottan jelentős az ASEAN-ra kifejtett gazdasági befolyása. A számadatok is jól mutatják Kína erejét: a Kína-ASEAN kereskedelem ebben az évben el fogja érni a 350 milliárd dollárt (78.645 milliárd forint), mely negyvenszerese a húsz évvel ezelőtti 8 milliárd dollár (1.797 milliárd forint) értékű kereskedelemnek, és lassan, de biztosan megközelíti Kínának az Egyesült Államokkal való 450 milliárd dolláros (101.115 milliárd forint) kereskedelmét is.

Az ASEAN-országok ennek megfelelően hiába vetették fel a kérdést a csúcson, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök azonnal lezárta a témát: „Nem akarom ezt a kérdést megvitatni a találkozón, habár néhány ország megemlítette Kínát. Udvariatlan lenne nem válaszolni, ezért hajlandó vagyok megismételni Kína álláspontját”. Erre pedig a Hszinhua (Xinhua) kínai állami hírügynökség emlékeztet: 2002-ben az ázsiai nagyhatalom és az ASEAN-országok deklarálták, hogy barátságos megbeszéléseken keresik a megoldáshoz vezető békés utat.

Kína vs. USA

A tárgyalásokat az is akadályozza, hogy míg az érintett ASEAN-államok egy csoportként kívánnak fellépni, Kína bilaterális megbeszéléseken akarja megoldani a problémát. Ezért a térség kisebb országai az Egyesült Államokhoz fordultak segítségért, ám Kína felszólította Washingtont, hogy maradjon ki az ügyből, mivel az csak az érintettekre tartozik. „Külső hatalmak ne használjanak fel semmiféle kifogást a beavatkozásra” – jelentette ki Ven miniszterelnök indonéziai felszólalásában. A kínai miniszterelnök nyilatkozata Barack Obama ausztráliai látogatása során mondott beszédére reagált: kilencnapos ázsiai látogatása során az amerikai elnök ígéretet tett az amerikai szerepvállalás fokozására, valamint erősebb katonai jelenlétre, többek között tengerészgyalogságságának Észak-Ausztráliában való állomásoztatására.  Obama pénteki, tengeri biztonságról, a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról és katasztrófa-segélyről szóló beszédének rejtett üzenete az volt, hogy az Egyesült Államok a csendes-óceáni térség irányába akarja fordítani figyelmét, az egy évtizedes iraki és afganisztáni háborúkkal való elfoglaltsága után. Obama és Ven rövid megbeszélést is tartott, főként gazdasági témákról, mint például a kínai valuta felértékeléséről. A Dél-kínai-tenger csupán érintőlegesen került szóba: az amerikai elnök a viták békés rendezését, valamint a tengeri kereskedelem szabadságának biztosítását szorgalmazta.

Demokratizálódó Mianmar

Az ASEAN-tagállamok egyhangúan Mianmarnak adták a 2014-es csúcstalálkozó elnöki jogát, mivel az ország jelentős lépéseket tesz a demokrácia felé vezető úton – nyilatkozta Marty Natalegava indonéz külügyminiszter a BBC-nek. Nem titkolt célja a döntésnek, hogy az országot a demokratikus reformhoz vezető úton tartsák.

A szervezet csúcstalálkozóit évente másik ország rendezi, ám legutóbb Mianmar számára nem engedélyezték a házigazdai szerepet rossz emberi jogi minősítése miatt. Mianmar kínos volt több ASEAN-tagállamnak is, mivel a világon az egyik legelszigeteltebb autokratikus állam,  azonban az elmúlt néhány hónapban az eddigi gyakorlattól eltérő politikát kezdett folytatni a vezetés, mely jelentheti az ország politikai reformjának első lépéseit is. A Mianmarra korábban szankciókat kivető Egyesült Államoknak azonban jelentősebb biztosítékokra van szüksége a reformokat illetően: még több politikai fogoly szabadon engedésére – továbbra is megközelítően 600-1000 fogoly van rács mögött – és az ellenzékkel való teljes párbeszédre.

Ami még téma volt: ASEAN Plusz 3

Kína és az ASEAN együttműködésének huszadik évfordulójának emlékére a találkozó során bejelentették a pekingi székhelyű nonprofit szervezet, az ASEAN-Kína Központ megalapítását, mely az országok közötti üzleti tevékenységeket hivatott segíteni. Ven Csia-pao miniszterelnök ennek keretén belül 10 milliárd dollár (2.247 milliárd forint) értékű hitelt ígért a régió infrastrukturális beruházásainak támogatása céljából, a nagyobb volumenű kereskedelem és pénzügyi együttműködés mellett.

Az ASEAN-országok Japánnal való kapcsolatukat is erősíteni kívánják, így elfogadták a „Közös fejlődést elősegítő ASEAN-Japán stratégiai partnerség együttes nyilatkozatát”, illetve annak 2011-2015-ös időszakra szóló akciótervét. Továbbá a Dél-Koreával való együttműködés is terítékre került: Dél-Koreának az ASEAN-országok közötti fejlettségi különbség csökkentésében, valamint élelmiszer-raktározás terén szánnak szerepet.