Szavazatszámlálás a baszk konfliktus árnyékában

Néhány nappal a november 20-ai spanyolországi parlamenti választások előtt lassan biztossá válik Mariano Rajoy néppárti kormányfő-jelölt nagyarányú győzelme. A spanyol sajtóban az elmúlt hétvégén megjelent közvélemény-kutatások szerint a Néppárt (Partido Popular – PP) elsöprő fölényének tudatában gyakorlatilag készülhet a kormányalakításra, míg Alfredo Pérez Rubalcaba kormánypárti jelölt a szocialisták történelmi vereségének válhat részesévé. A kéthetes intenzív kampányidőszak első fele nem hozta meg a baloldalon remélt fordulatot: a televíziós vita mellett az októberi ETA fegyverletétel szavazatait is elveszíteni látszanak a szocialisták.

„Pelea por lo que quieres”, azaz „Harcolj azért, amit szeretnél!” – hirdeti a Szocialista Párt (Partido Socialista Obrero Espańol – PSOE) választási szlogenje, a november 5-ei sevillai kampánynyitó nagygyűlésen pedig ennek megfelelően lépett szorítóba Alfredo Pérez Rubalcaba. Andalúzia korábban a szocialisták elsőszámú fellegvárának számított, és bár a Néppárt lavinaszerű előretörésével valószínűleg vasárnap ez is meg fog dőlni, a helyszín kiemelkedő jelentőséggel bírt a szavazók szemében.

A megközelítőleg 30 000 fős nézőtér megtöltése presztízs jelentőségű kihívás volt Rubalcaba számára, a koreográfia tekintetében pedig a Szocialista Párt semmit sem bízott a véletlenre. A bizonytalanok meggyőzése mellett a PSOE a kiábrándult baloldali szavazók bizalmának visszaszerzéséért is síkra szállt, amit már önmagában jelzett a helyszínválasztás illetve a felszólalok személye.

Rubalcaba nagyszerű mellékszereplőkkel, a PSOE történetének két kiemelkedő politikusával számolhatott Sevillában, hiszen beszédét megelőzte Felipe González korábbi kormányfő és Alfonso Guerra, korábbi kormányfő-helyettes színre lépése is. A két sokat tapasztalt veterán politikus – akik 1982 és 1991 között együtt álltak annak a spanyol kormánynak az élén, amelyben Rubalcaba egy ideig oktatásügyi államtitkárként is tevékenykedett – egyike sem fogta magát vissza, retorikájuk hűen tükrözte a PSOE harcra ösztönző kampányszlogenjét.

Miközben mindketten keményen kritizálták Mariano Rajoy-t, illetve a Néppárt választási programját, kiemelt figyelmet fordítottak a baszk konfliktusra is. Az erősen szarkasztikus hangvételű megszólalások nem kímélték a Néppártot: Alfonso Guerra kijelentette, a jobboldal nem képes elfogadni azt a tényt, hogy nem ők vetettek véget a terrorizmusnak, Felipe González pedig még ennél is messzebbre ment, amikor a PP-t a bejelentés esetleges késleltetésével hozta hírbe. Alfonso Guerra mindenki számára egyértelművé akarta tenni: az ETA-t Alfredo Pérez Rubalcaba győzte le.

Noha mindez elsőre pusztán erőteljes kampányfogásnak tűnik, Rubalcaba valóban kiemelkedő szerepet játszott az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista szervezet október 20.-i, fegyverletételt bejelentő kommünikéjéhez vezető folyamatban. Noha az 1990-es évek végén – a José María Aznar vezette néppárti kormány idején – felmerült a szervezet feloszlásának lehetősége, a békefolyamat végül zátonyra futott.

A meghiúsult béketárgyalásokat követő években a spanyol állam több fronton is harcba kezdett a szélsőséges erőkkel szemben, súlyosan korlátozva a lehetőségeiket. Alfredo Pérez Rubalcaba a Szocialista Párton belül meghatározó figurájává vált ezeknek a törekvéseknek, és többek között elősegítette az ún. Antiterrorista Paktum 2000-es létrejöttét a PSOE és a PP között. A szocialisták kormányra kerülését követően 2006-ban már belügyminiszterként vett részt a kormányzat és az ETA között újjáélesztett béketárgyalásokban, ám a folyamatot csakhamar félbeszakította a december 30.-i Barajas repülőtéri robbantás. Mivel a végül két áldozatot követelő merénylet az újjáindított békefolyamat alatt, az ETA által bejelentett tűzszünet közben történt, a spanyol kormány elzárkózott a további tárgyalásoktól és minden addiginál nagyobb mértékű antiterrorista hadjáratba fogott.

A spanyol belügyminisztérium hivatalos adatai szerint 2007 és 2010 között Spanyolországban és Franciaországban összesen 448 ETA-hoz köthető személyt tartóztattak le. A szeparatista szervezet által korábban gyakorta használt franciaországi menedékek az államközi együttműködésnek köszönhetően gyakorlatilag megszűntek. A spanyol és a francia hatóságok összefogásának eredményeként az utóbbi öt évben az ETA mozgástere jelentősen beszűkült, amiben spanyol belügyminiszterként Alfredo Pérez Rubalcaba döntő érdemeket szerzett.

Látva az ETA történelmi mélypontra kerülését másként hatnak Alfonso Guerra szavai. Bár a spanyol kormány hivatalos álláspontjával ellentétben a szeparatista szervezet fegyverletételről szóló bejelentését nem kizárólag a sikeres antiterrorista politika idézte elő, Rubalcaba szerepét korábban párt-független módon, általánosan is elismerték. A bejelentés idején tehát – pontosan egy hónappal a választásokat megelőzően – úgy tűnt, a szocialisták új esélyt kaptak az eredmények megfordítására. Az ETA feloszlásának, a baszk konfliktus megoldásának lehetősége túlzás nélkül történelmi jelentőségű belpolitikai hírnek számított Spanyolországban, mindazonáltal Alfredo Pérez Rubalcaba úgy döntött, nem próbálja meg szavazatokra váltani mindezt.

Ellentmondásos helyzet állt elő. A szocialista jelölt kampánykörútja során végig kerülte a baszk konfliktusra való utalást, és a Néppárttal egyetemben elérte, hogy az ETA ne kerülhessen a kampány középpontjába. Mindazonáltal ebben a megegyezésben a két párt szerepe nagyban különbözik. Mariano Rajoy – akire leendő kormányfőként minden bizonnyal a békefolyamat elindításának felelőssége hárul majd – kampánya során tudatosan kerüli az elmúlt hét év szocialista kormányzásának pozitív eredményeit, és elsősorban a gazdasági válságot és a kiemelkedően magas munkanélküliségi rátát helyezi retorikájának a középpontjába.

A televíziós vitán jól látható volt, hogy ezzel szemben Rubalcaba a megoldások megtalálására törekszik, és számos új gazdasági javaslattal próbál bizalmat ébreszteni a szavazók körében. Ezzel együtt úgy tűnik, a Szocialista Párt mégsem zárkózott el végérvényesen a vitán csupán röviden említett baszk konfliktus bizonyos szintű beemelésétől a kampányba. Alfonso Guerra és Felipe González sevillai megnyilatkozásai megmutatták, a PSOE kampánygépezete nem mondhat le teljes egészében a baszkföldi bejelentés generálta szavazatokról sem. Az etikai kérdéseket figyelmen kívül hagyva a szocialisták baszk szervezetének (PSE) vezetője pedig egyenesen kijelentette: közel sem mindegy, hogy Rubalcaba vagy Rajoy vezeti-e majd a béketárgyalásokat.

Noha Patxi López, baszk szocialista vezető kampánynyilatkozata tökéletesen illeszkedik a Sevillában már alkalmazott retorikához, valódi jelentőségét mégis a baszkföldi politikai helyzetre vonatkoztatva nyeri el. Az ETA kampányban betöltött bizonytalan szerepét a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint minden bizonnyal a baszk radikális pártszövetség válthatja majd elsősorban szavazatokra. Az ún. abertzale baloldal megerősödése tovább folytatódik Baszkföldön, és immáron az országosan is meghatározó szocialista és néppárti erőkkel – valamint a válságba jutott Baszk Nacionalista Párttal (Partido Nacionalista Vasco – PNV) – szemben is készek radikális alternatívát kínálni a regionális politikában. A tavaszi helyhatósági választásokon sikerrel alkalmazott párttömörülés pozitív tapasztalatait követően az abertzale szektor ezúttal is választási platformra lépett. Az Eusko Alkartasunát illetve az Alternatibát tömörítő Bildu platformhoz ezúttal az Aralar is csatlakozott, Amaiur néven megalakítva a radikális baszk baloldal választási pártszervezetét.

Az októberi bejelentést követően november 11.-én ismét felbukkanó ETA újabb megnyilatkozásával pedig tovább növelte az Amaiur esélyeit. A Gara baszk radikális napilapnak adott interjújában két csuklyával takart ETA szóvivő megerősítette a szervezet korábbi bejelentését, valamint kifejtette hajlandóságát a konfliktus békés lezárására – amelyben kulcsszerep juthat a baszk radikális pártoknak. A kampánycsúcsot jelentő san sebastiáni nagygyűlésen az Amaiur több mint 10 000 szimpatizánst volt képes megmozdítani, ezzel is jelezve az egyesült abertzale baloldal erejét. Amint azt a Gara mellett az El País országos napilap is jelezte, a radikálisok előretörésével Baszkföldön holtverseny alakulhat ki vasárnap a szocialista (PSOE-PSE), a néppárti (PP), a nacionalista (PNV) és a radikális (Amaiur) politikai erők között.

Látható tehát, hogy kevesebb, mint egy héttel a spanyol parlamenti választások előtt a Szocialista Párt választási esélyei tulajdonképpen szertefoszlottak. Annak ellenére, hogy az Alfredo Pérez Rubalcaba vezette PSOE a reménytelennek tetsző helyzetben is hatalmas energiákat mozgatott meg sevillai kampánynyitó nagygyűlésén – egyidejűleg reaktiválva Felipe Gonzálezt és Alfonso Guerrát – még a baszk konfliktus felemlítése sem hozta meg a kívánt fordulatot. A Rubalcaba által háttérbe szorított és a két nagypárt kampányából általánosan száműzött ETA-faktor politikai haszonélvezője elsősorban a radikális Amaiur lehet a vasárnapi választásokon. Ha pedig az abertzale baloldalnak az országos politikába is sikerül betörnie, az nagyban befolyásolhatja a választások után kezdődő békefolyamatot. Azt a békefolyamatot, amelyet Alfredo Pérez Rubalcaba belügyminiszteri tapasztalatai ellenére minden kétséget kizárólag Mariano Rajoy indíthat majd útjára.

A szerző további írásai a KultúrTapas blogon olvashatóak.

Molnár Péter

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »