Véget érhet az Egis szárnyalása?

Az árbevétel csoportszinten 3,4%-kal csökkent éves bázison a relatíve erős forint miatt. Ha a hazai deviza izmosságától eltekintünk, úgy 6%-kal bővült volna az értékesítés fő száma. Az ukrán eladások jelentősen megugrottak, míg az orosz piacon a bázisidőszakot előszállítások tartották magasan.

A késztermék- és hatóanyagexport továbbra is csodálatos számokkal örvendeztetett meg, ennek nyereségtartalma azonban jóval alacsonyabb a normál gyógyszerekénél.

A bruttó fedezeti hányad 3 százalékponttal 52.7%-ra esett a devizahatások és az alacsonyabb profitrátával rendelkező gyógyszerek nagyobb súlya miatt. Bár egyes eredménysorok jelentős költségcsökkentést tükröznek, a központi irányítás és a kutatás-fejlesztés kiadásai tovább emelkedtek. Ráadásul a Richterrel ellentétben az Egis tovább növelte K+F kiadásait.

Az üzemi/üzleti eredmény 2 milliárdos értéke jócskán elmaradt a piaci konszenzustól, részben hazai szabályozások, részben pedig a Celltrionnak fizetett 4 millió dolláros összeg miatt – az azonban nem egyértelmű, hogy a konszenzus mivel kalkulált ebben a tekintetben.

A nettó eredményt egy 1,5 milliárd forintos veszteségleírás tartotta sakkban, ez a tétel a Hungaropharma követeléseihez kötődik és már találkoztunk vele a Richter gyorsjelentésében is (a Hungaropharma-ban két fő tulajdonos az Egis és a Richter).

A gyorsjelentés véleményünk szerint több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad önmagában. Ennek fényében nem számítunk arra, hogy folytatódik a részvényárfolyamban az elmúlt hetekben kibontakozott szárnyalás.