„Globális Korea” stratégiát hirdetett Szöul

Dél-Korea „Globális Korea” elnevezésű új külpolitikai irányelvének értelmében a Kínával és az Egyesült Államokkal való kapcsolatának elmélyítése mellett széleskörűen kíván nyitni más országok, többek között az Európai Unió, Latin-Amerika és India felé. Lee Sang-Hyun, Dél-Korea politikai tervező irodájának főigazgatója kiemelte, hogy az ország számára prioritást jelent Észak-Korea nukleáris programjának megfékezése, valamint a regionális és globális stabilitás megőrzése.

Dél-Korea helyzetét jelentősen befolyásolja a globális hatalom Ázsia felé tolódása, az Egyesült Államok hanyatló hegemóniája, valamint Kína felemelkedésének regionális következményei – fejtette ki Li Szanghjun (Lee Sang-Hyun), Dél-Korea politikai tervező irodájának főigazgatója budapesti látogatása alkalmával a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában.

Az északkelet-ázsiai régió stabilitásának fenntartását eltérő gyökerű feszültségek nehezítik: dél-kínai-tengeri és japán-tengeri területviták, történelmi és nemzeti identitást illető konfliktusok, Észak-Korea nukleáris programja, nagyfokú fegyverkezés, multilaterális mechanizmusok hiánya, valamint Kína felemelkedésének pozitív és negatív következményei. A Koreai-félsziget bizonytalanságában az előbbieken felül közrejátszik még a harmadik generációs hatalomöröklődés, a gazdasági nehézségek, a diplomáciai elszigeteltség, valamint az Észak-Koreából induló katonai provokációk.

„Globális Korea”

Dél-Korea új külpolitikai irányelvét a „Globális Korea” elnevezésű nemzeti stratégiájára kívánja építeni, melynek alapja a nemzetközi közösséggel való proaktív kapcsolat, amely mellett a globális békéhez való aktív hozzájárulást is kiemelten fontosnak tartja. Emellett Dél-Korea nagy hangsúlyt kíván fektetni az úgynevezett „nyilvános diplomáciára”, melynek fő eszközei a „puha hatalom” alkalmazása, valamint a nyilvános és magán szektorok együttműködése. A főigazgató kiemelte, hogy országa különös hangsúlyt fektet a csúcstalálkozók diplomáciai fontosságára is.

Li szerint prioritás továbbá az Egyesült Államokkal való stratégiai szövetség mellett a Kínával, Oroszországgal és Japánnal való kapcsolatok megerősítése is, melynek fő célja Észak-Korea nukleáris programjának beszüntetése.

USA, Kína és Észak-Korea

A politikai tervező iroda főigazgatója beszámolt arról, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok viszonyát jelenleg egy stabil bilaterális kapcsolat jellemzi, mely a jövőben egy széleskörű stratégiai partnerséggé válhat, valamint előnyös lenne egy szabadkereskedelmi megállapodás aláírása is. Továbbá rámutatott, hogy az ország Kínával való kapcsolata is gyors ütemben növekszik: az 1992-es 6,37 milliárd dollárról (1416 milliárd forint) 2010-re 188,4 milliárd dollárra (41890 milliárd forint) nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene, mely Dél-Korea teljes kereskedelmének 20,1 százalékát teszi ki. A kapcsolatok fejlődését hátráltatja azonban a kölcsönös bizalmatlanság, mely abból adódik, hogy Kína szerint a Dél-Korea és az USA közötti szövetség Kínát hivatott feltartóztatni, attól tartva, hogy az ázsiai óriás regionális hegemóniára törekszik. A kérdéskörben szintén fontos elem, hogy Kína a jövőben szándékozik-e továbbra is patronálni Észak-Koreát; a jövő talán változást hoz, hiszen az ország második nukleáris kísérletét Kína ellenezte, mivel számára is fontos a régió biztonságának megőrzése.

Li kiemelte, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti folyamatosan változó kapcsolatot befolyásoló tényezők között szerepel az északi hatalomutódlás, az Észak-Korea, Kína és Oroszország közötti elmélyülő gazdasági kötelékek, a dél irányába történő katonai provokációk, valamint a gazdasági nehézségek. Ennek ellenére a két Korea közötti kereskedelem fejlődésnek indult: míg Dél-Korea általános kereskedelme 54 százalékkal esett vissza, addig az Észak-Koreával való kereskedelme 23 százalékkal nőtt 2010 során.

Dél-Korea jövőképe

Kérdésekre válaszolva Li kifejtette, hogy a jövőben Dél-Korea szélesebb körben szeretné erősíteni gazdasági kapcsolatait, hiszen az ország elsősorban az exportpiacára támaszkodik. Ezeknek a törekvéseknek fő céljai az ázsiai országok mellett az Európai Unió tagállamai, Latin-Amerika és India. A következő egy évre előrevetítve Li konklúzióképp elmondta, hogy a dél-koreai választás nagy valószínűség szerint nem fogja befolyásolni az ország normalizálódásra és kapcsolatok megerősítésére épülő külpolitikáját, melynek egyik legfontosabb eleme a nukleáris kérdések megoldása. A kínai hatalomátadás sem fog várhatóan nagy változást eredményezni, mivel az ország „békés felemelkedésének” záloga a szomszédos területek közötti béke fenntartása, annak ellenére, hogy az érdekeik mellett igen határozottan kiállnak.