Feltételes szabadlábon a „kubai ötök” egyike

A címbeli megnevezés nem egy bűnbandát takar – illetve nézőpont kérdése, az Egyesült Államok szerint legalábbis igen. Arról az öt kubai hírszerző tisztről van szó, akiket még évekkel ezelőtt börtönöztek be Miamiban, és akik közül egy most szabadon távozhat a börtönből.

A „kubai ötök” néven elhíresült csapat tagjai (René González, Gerardo Hernández, Ramón Labanińo, Fernando González y Antonio Guerrero) valójában hírszerzési területen dolgozó hivatalnokok, akik még 1998-ban kerültek rács mögé azzal a váddal, hogy Kuba részére kémkedtek. A vád félig meg is állja a helyét: valójában információt gyűjtöttek, de nem magáról az Egyesült Államokról, hanem azon kubai emigránsokról, akik potenciális veszélyt jelenthetnek az anyaország és annak politikai vezetése számára. A most elengedett René González 55 évesen szabadult, miután 13 évet már letöltött a büntetéséből.

Kubai részről természetesen örömmel fogadták az 1998-ban még hőssé kikiáltott csoport első tagjának szabadon engedését, de egyben leszögezték, hogy még távol áll az amerikai kormányzat a probléma megoldásától: a maradék négy férfi elengedésétől. „Ez az igazság órája az Obama-adminisztráció számára” – nyilatkozta Ricardo Alarcón, a Kubai Nemzetgyűlés elnöke.  Alarcón várakozásokkal telve beszélt Obama elnökről, aki szerinte sokkal jobb választás volt, mint George Bush. Egyúttal kérte, hogy az amerikai-kubai kettős állampolgársággal rendelkező González Kubában tölthesse le a három éves próbaidejét. „Az Obama-adminisztráció együtt fog működni a félteke legveszélyesebb merénylőivel vagy igazából, végre csinál valami mást?” – kérdezte maga is további változásokat sürgetve, és a kubai emigránsokat támadva.

Amerikai részről William Ostick, külügyi szóvivő elmondta, hogy a „kubai ötök” nem politikai foglyok. A lehetőséget, miszerint González Kubába távozhat, kategorikusan elutasítják. Úgy vélik, amint kikerül az országból, Kubában újrakezdi majd kémtevékenységét az Egyesült Államok ellen. Attól függetlenül, hogy őt szabadon engedték, González négy társa továbbra is hosszú börtönévek elé néz.

Alarcón ugyanakkor leszögezte, hogy a valódi veszélyforrást nem a „kubai ötök” jelentik, hanem az amerikai földön szerveződő emigráns csoportok. Az egyik ilyen csoport, amely a „Megmentő Testvérek” névre hallgatott, 1996 során demokráciára buzdító szórólapokat szórt ki Kuba felett két repülőgépével. Az eset vége az lett, hogy a kubai légierő mindkét gépet lelőtte, megölve a gépeken tartózkodó mind a négy embert.

A „kubai ötök” egyik tagja pont az említett csoportról szerzett információkat, sőt mivel Gonzáleznek pilóta képesítése is van, olyannyira be tudott épülni közéjük, hogy néhány repülést együtt is hajtottak végre. Éppen csak céljaik különböztek: az öt később elítélt kubai nem a demokráciát terjesztette, hanem az alkalmat kihasználva amerikai katonai létesítmények után kutatott a levegőből – áll a bíróság indoklásában.

2001-es meghallgatásán René González nem sok megbánást tanúsított, csapatát pedig a „becsület embereinek” nevezte. Talán ezért is nyilatkozott Ileana Ros-Lehtinen dél-floridai republikánus képviselő is úgy, hogy a férfi hosszabb büntetést érdemelne, hiszen „amerikai vér tapad a kezéhez” – mondta. Ugyanakkor más kubai emigránsok úgy vélik, hogy Gonzálezt mégis csak vissza kellene küldeni Kubába, mivel ha az Államokban marad, akkor az az emigránsok számára jelenthet veszélyt, ismerve a férfi múltját.