Hamvába holt BT-határozat Szíria ügyében

A hetek óta tartó diplomáciai előkészítés és kilincselés után sem fogadott el egy Szíriát elmarasztaló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa . A keddi szavazás során nem okozott hatalmas meglepetést Oroszország és Kína vétója, a két hatalom eddig is óvatosabb politikát folytatott és nem foglalt egyértelműen állást a szír rezsim ellen. A két vétó mellett 9 igen szavazat is született, 4 állam pedig tartózkodott. Egy elmarasztaló BT-határozat óriási előrelépést jelentett volna a hónapok óta tartó, ám eddig eredménytelen szankcióhadjárat fényében, többek szerint ez a lépés meghátrálásra késztethette volna az elnököt, Bashar al-Assadot.

Habár Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália finomított az általuk augusztusban kidolgozott tervezet szövegén, így is elfogadhatatlannak bizonyult a két állandó tag számára. Kína és Oroszország jelentős olajkoncessziókkal rendelkezik Szíriában, ezért el akarják kerülni a nyugati befolyás erősödését a térségben.

A szavazás komoly politikai vitát váltott ki a különböző nézeteket képviselő államok körében. Természetesen a nyugati országok csalódottan vették tudomásul, hogy a két állandó tag beváltotta korábbi fenyegetését a vétót illetően. Az Egyesült Államok ENSZ-követe, Susan Rice meglehetősen élesen fogalmazott, miszerint „a határozat elutasítása  egy olcsó trükk azok részéről, akik inkább fegyvert adnak el a szír rezsimnek, minthogy a nép oldalára álljanak”. Az ENSZ orosz képviselője, Vitalij Csurkin nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy országa tart egy, a líbiaihoz hasonló külföldi beavatkozástól és véleménye szerint inkább a szír ellenzékre kellene nyomást gyakorolni, hogy a tüntetők tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és határolódjanak el a szélsőségesektől. A szír küldött, Bashar Ja’afari a szavazás után kijelentette, hogy megkönnyítette a dolgát az egyes diplomaták által használt példanélküli, agresszív retorika hazája és az ország vezetői ellen.

Horváth Hajnalka

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »