Egész Európában megadóztatnák a bankokat

A pénzügyi tranzakciók lehető legszélesebb körére kívánja kiterjeszteni az európai Tobin-adót a Bizottság október elején bemutatandó javaslata, amely egyúttal alacsony adórátával próbálja meg elejét venni annak, hogy a piac hátat fordítson az EU-nak.

A pénzügyi tranzakciós adó (angol rövidítése FTT) bevezetését javasolja a következő napokban az EU-ban 2014-től az Európai Bizottság. A szeptember eleji közös német-francia elképzelés nyomdokaiban haladó javaslat ugyan alacsony, várhatóan 0,1 százalékos adókulcs mellett tör majd lándzsát, ám ezzel párhuzamosan a pénzügyi tranzakciók lehető legszélesebb körére kiterjeszti majd a sarcot.

A BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források szerint mind a széles lefedettség, mind az alacsony adókulcs annak megelőzését célozza, hogy – miként attól a terv ellenzői tartanak – a pénzügyi tranzakciók tömegesen elvándoroljanak Európából, ahol nem sújtják semmilyen adóval az ilyen ügyleteket. Az EU továbbra sem mondott le arról a szándékáról, hogy a G20 keretében meggyőzi a világ országait az FTT globális bevezetésének szükségességéről, ám ennek szinte a nullával egyenlő az esélye. A világ második pénzügyi központjában, a londoni City-ben attól tartanak, hogy egy ilyen adó bevezetése elűzné Londonból a befektetőket.

A Bizottság azonban német és francia ösztönzésre mindent megtesz annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Ennek jegyében azoknak az európai befektetőknek is fizetniük kellene, akik Európán kívül, mondjuk Ázsiában vagy Amerikában bonyolítanák le azokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyeket eddig az Unióban. Vagyis harmadik országok európai jogi vagy magánszemélyekkel kapcsolatba kerülő pénzintézeteinek akkor is érvényesíteniük kellene az adót, ha egyáltalán nem rendelkeznek érdekeltségekkel az öreg kontinensen.

A pénzügyi tranzakciós adó a részvény-, a kötvény- és más értékpapír eladásokat és vételeket, továbbá szinte valamennyi pénzügyi eszközt sújtaná, így a tőzsdén kívüli kereskedelmet is. A tranzakciók értékének 0,1 százalékát kellene leszurkolni adóként, úgy, hogy az ügyletben résztvevő két fél fele-fele arányban osztozik a költségeken. Az összetettebb pénzügyi termékek, így a derivatívák esetében még szerényebb 0,01 százalékos lenne az adóráta. Az adókulcsok nagyságáról ugyanakkor még vita folyik a Bizottságban. Nem terjedni ki viszont az adó a valutaügyletekre, amelyeket eredetileg a James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász által javasolt adó célba vett volna. Bizottsági források szerint ez ugyanis akadályozná a tőke szabad mozgását, és így az uniós szabályokba ütközne.

A Bizottság becslései szerint az elsősorban a bankok által kifogásolt új adóból származó bevétel éves szinten 30-50 milliárd euró között lenne. És bár Brüsszel már június végi javaslatában jelezte, hogy az FTT egyfajta európai adóként hozzájárulhatna a közös EU-költségvetés bevételeihez, a mostani javaslat erről nem ejt majd szót. Alaphelyzetben ugyanis az adó a tagállamok költségvetési bevételeit gyarapítaná, más kérdés, hogy a Bizottság a következő hétéves pénzügyi terv tárgyalása során rá szeretné venni őket arra, hogy a bevételek egy részéről mondjanak le az EU javára.

Az adó bevezetését a tagállamok közül legalább annyian ellenzik, mint ahányan támogatják, márpedig egyetlen tagállam is elég a kezdeményezés megtorpedózásához. A terv nyílt ellenzői közé tartozik Nagy-Britannia, Olaszország és Svédország is, amelynek rendkívül negatív tapasztalatai vannak a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával. Stockholm 1984-ben sújtotta adóval a részvény-eladásokat, mire a piac teljesen átköltözött Londonba.

Franciaország és Németország ugyanakkor eltökélte, hogy ha szűkebb körben is, de bevezetik a vitatott adónemet. Bennfentesek szerint a megerősített együttműködés sem kizárt, amihez minimum kilenc ország részvétele szükséges a 27-ből, illetve alternatívaként az eurózónán belül is bevezethetnék az FTT-t, ám ennek jogi lehetőségei már kevésbé egyértelműek.