Mi a sikeres kormányzás titka?

Bojko Boriszov bolgár kormányfő ismét átvészelte az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást. Ezúttal régi politikai ellenfelek fogtak össze Boriszov menesztése érdekében, de Szófia volt főpolgármestere regnálása harmadik ilyennemű támadását is túlélte. Elemzésünkben értékeljük gazdasági szektoronként a kormány kétévi munkáját és bemutatjuk a kisebbségi kormány jelentősebb sikereit és kudarcait.

Az őszi helyhatósági- és köztársasági elnöki választások közeledtével a bolgárok már-már megszokták, hogy az ellenzéki pártok havonta újabb és újabb módszerekkel próbálják támadni az egyre magabiztosabban kormányzó Bojko Boriszovot. A legújabb látványakciót, mint írtuk előző cikkünkben, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) rendezte, azonban harmadik bizalmatlansági indítványuk is elbukott.

Nem következett be különösebb meglepetés a szavazás alatt – a BSZP, a DPSz, a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) valamint a Kék Koalíció 91 képviselője támogatta az indítványt, a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), az Ataka és a függetlenekből alakult 12-ek Csoportja 143 honatya részvételével pedig ellenezte. A szavazás kimenetelétől függetlenül a bizalmatlansági indítvány több érdekességet is tartogatott.

Váratlan vendégek

A szavazás idejére megjelent a szavazóteremben Ahmed Dogán, vagy ismertebb nevén a Sólyom, a DPSz török-liberális párt örökös elnöke. A bolgár belpolitika egyik legemblematikusabb politikusa két év alatt összesen háromszor volt jelen a parlamentben, s nem várt megjelenése egyből konspirációkat indított el a sajtó képviselőiben. Dogán általában csak kormánybuktatások idején jelenik meg a parlamentben (a legemlékezetesebb ilyen pillanat az 1992-es DPSz féle politikai árulás volt). Nem sokkal később Bojko Boriszov is megérkezett az országházba és ez még nagyobb érdeklődést váltott ki, a miniszterelnök ugyanis távollétével bojkottálta eddig az ellenzék ellene irányuló indítványait.

A Boriszov arcán kiülő kezdeti feszültség egy szempillantás alatt eltűnt a szavazást követően, majd a miniszterelnök heves szavakkal támadt az ellenzéki vezetőkre. „Már minden világos – a BSZP megbízik Dogánban, a Kék Koalíció megbízik Dogánban és Iván Kosztov is megbízik Dogánban. Ez a tényleges vég, Iván Kosztov együtt szavazott Ahmed Dogánnal” – ostorozta ellenfeleit. A miniszterelnök támadásainak fő célpontja az egykori kormányfő, Iván Kosztov volt, aki jelenleg a Kék Koalíció társvezetője.

Kosztov 20 év óta először fogott össze a szocialistákkal és Ahmed Dogán pártjával, s ez végleg kiváltotta a bolgár jobboldal nagy részének ellenszenvét. Boriszov nem várta meg az ellenzék összes felszólalóját, de kifelé tartva az ülésteremből még hozzátette, hogy ezek után szemernyi kétsége sem maradt 2013-ban kezdődő második mandátumát illetően.

A kormányzati ciklust félidejéhez közeledve értékeljük, sorba vesszük, hogy mit ért el a Boriszov kormány a kiemelt gazdasági és szociális szektorok terén.

Pénzügy

A Szimeon Djankov pénzügyminiszter és Totju Mladenov munkaügyi miniszter reszortjához tartozó pénzügyi politika erősségeinek lehet tekinteni, hogy 2009 óta lényegesen nem növekedtek az adók, csökkent az államháztartási hiány, az adminisztrációs és közigazgatási szektor szükségtelen kiadásait mérsékelték és a Határőrség Ügynökség a korábbinál lényegesen több illegális cigarettaszállítmányt kapcsolt le. Előrelépésként lehet még elkönyvelni a Bevételeket felügyelő Nemzeti Ügynökség (NAP) és a Határőrség Ügynökség közötti hatékony együttműködés kialakítását, melynek köszönhetően lényegesen lecsökkentek az adócsalások és csempészési bűncselekmények. Az egyik legnagyobb sikerről pedig előző cikkünkben részletesen irtunk, nevezetesen, hogy a Moody’s felminősítette Bulgária hitelbesorolását Baa3-asról Baa2-es szintre.

A sok pozitívum mellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kormány ebben az évben csak késve tudott kifizetni magánbefektetőknek jelentős állami tartozásokat. A fiatalok családtervezését támogató új adó- és járulékcsökkentést csak nagyon kevesen tudták idáig igénybe venni. A hiányos nyugdíjreform következtében 1,8 százalékkal növekedtek a biztosítási járulékok. A nem eléggé gördülékeny adórendszer miatt idén újra nehézségekbe ütközött a NAP bevételbeszedő tevékenysége. További komoly hiányosságot jelent a kormány meddő harca az ÁFA elleni csalások ellen, valamint a privatizációs tendereken elért gyenge eredmény. A kormány 2011-ben egyetlen egy főprioritásként megjelölt állami tulajdont sem tudott magánkézbe adni.

Infrastruktúra és regionális beruházások

A kormány nagyszabású autópálya-hálózat tervének megvalósításán dolgozik. A GERB 2009-es kormányra kerülését követően befejeződött a Ljulin autópálya építése, mely összeköti a Szófiai körgyűrűt az épülő Sztruma autópályával. Az Európai Bizottság zöld utat adott és hamarosan befejeződik a Trákija autópálya utolsó három szakasza.

A „regionális fejlesztés” kormányzati program keretén belül a kormány elkezdte a másod- és harmadosztályú közutak felújítását európai uniós forrásokból. Felgyorsították a Sztruma, Cserno More és Hemusz autópályák építésének előkészítő folyamatait. Országos szanálási programot indított el Bulgária legnépszerűbb politikusa, Roszen Plevneliev regionális fejlesztésekért felelős miniszter. A program keretén belül számos régi építésű épület új nyílászárokkal és modern szigeteléssel lesz felszerelve.

A gazdasági válság következtében a kormánynak hitelt kellett felvennie a Világbanktól, hogy befejezze a megkezdett „Tranzit utak V.” programot. Másfél év alatt a kormány négyszer is leváltotta az állami Útkezelő Ügynökség elnökét, ezzel kiváltva Brüsszel bírálatát. Késett a vízügyi ügynökségek létrehozása, melyek szerves részét képeznék a vízi szektor reformjának. További negatívumként lehet elkönyvelni a regionális fejlesztésekért felelős minisztérium többszöri sikertelen nekifutását annak érdekében, hogy módosítsák az állami földek igazgatásáról szóló törvényt. Nagy késedelemmel indult be a határmenti térségek együttműködési programja projektjeinek megvalósítása.

Európai Uniós támogatások

Az Európai Bizottság által befagyasztott PHARE, ISPA és SAPARD támogatások sikeres lehívása megvalósult. Pozitívum, hogy sikerült lényegesen felgyorsítani az uniós pénzek kifizetését – két év alatt a GERB kormány közel kilencszer több pénzt tudott implementálni, mint a volt szocialista kabinet 2,5 év alatt. Sikerült keresztülvinnie a kormánynak a Brüsszel által követelt új közbeszerzési törvényt, valamint bevezetni egyes közigazgatási területeken az elektronikus ügyintézést.

Mint minden évben, idén sem tudott megbirkózni a bolgár kormány a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások körül kialakuló visszaélésekkel, közel 183 millió eurót fagyaszthat be a Bizottság emiatt. Két esztendő alatt háromszor cserélte le a kétes hírnévvel rendelkező állami tulajdonú Zemedelie Mezőgazdasági Alap elnökét (kétszer sikkasztási botrányok, egyszer pedig hamis diploma miatt). Késlekedik a szófiai szemétfeldolgozó üzem átadása. A legnagyobb problémát az uniós források implementálását illetően továbbra is a lassú bürokratikus rendszer okozza.  

Közlekedési szektor

Sikerek: sikerült biztonságosabbá tenni a közúti közlekedést az új személygépjárműkről szóló törvénnyel – nagyobb bírságok kiszabása, szigorúbb feltételek bevezetése révén.

Kudarcok: nem sikerült egységes konzorciumokká alakítani a kikötőket, pályaudvarokat és  repülőtereket üzemeltető vállalatokat. Továbbra is veszteséges a Bolgár Állami Vasutak (BDZs).

Energiaszektor

Sikerek: továbbra is fennmaradt az orosz energiafüggőség, de a kormány elfogadott egy 2020-ig tartó energiaprogramot, mely felvázolja az ország megújuló energiákban rejlő lehetőségeit. Sikerült kiválasztani a Kozolduji atomerőmű ötös és hatos blokkját felújító konzorciumot. Interkonnektorok és határokon átnyúló vezetékek kiépítéséről szóló szerződéseket kötött a kormány Görögországgal, Szerbiával, Törökországgal és Romániával. Az orosz gázt közvetítő vállalatok nélkül lehet beszerezni, így csökken annak beszerzési ára.

Kudarcok: a Belenei atomerőmű teljes kudarca – a kivitelező Atomexportsztroj beperelte az államot 58 millió euró értékben az építkezés késleltetése miatt. Bulgária 7 millió euróval tartozik Oroszországnak és Görögországnak a befejezetlen Burgasz-Alexandrupolisz kőolajvezeték miatt (nem lehet tudni egyáltalán befejezik-e). Július 27-én a kormány megvonta az ország legnagyobb kőolaj-finomítójának, a Lukoil Neftochmiknek a működési engedélyét. A Csireni és Galatai gáztározók megépítéséről továbbra sincs döntés.

Ősszel véleményt mond a lakosság

A nyári szünetet követően (mely biztosan tartogat számunkra további izgalmas fejleményeket) a pártok már teljes gőzerővel fognak készülődni az október 23-án esedékes választásokra. A kormány és az ellenzék is világosan látja, hogy sok múlhat az őszi szavazáson – megrendül-e a lakosság Boriszov iránti bizalma, végleg elveszítik-e szavazóbázisukat a törpepártok és vajon visszaszerezheti-e régi szavazóit a kissé megkopott BSZP-DPSz felállás? Mindezen kérdésekre csak ősszel kaphatunk választ, addig marad az esélylatolgatás.