Kina le fogja törni a „tibeti szeparatizmust”

Kína alelnöke, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) megfogadta Lhászában, hogy le fognak törni minden olyan kísérletet, mely destabilizálhatja Tibetet.

A héten a tibeti Lhászába érkezett Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök, ahol kedden ígéretet tett arra, hogy javítani fog az emberek jólétén, fenntartja a tibeti társadalom stabilitását és küzdeni fog „a dalai láma csoportja által irányított szeparatista tevékenységek ellen” – írta a kínai állami hírügynökség, a Hszinhuá (Xinhua). Az alelnök lhászai beszéde és egész tibeti útja jelzésértékű, mivel idén 60 éve, hogy a kommunisták átvették az uralmat a terület felett. Látogatása továbbá irányadó a Kínai Népköztársaság Tibet-politikájának jövőjét tekintve is, mivel várhatóan jövőre ő követi Hu Csin-taót (Hu Jintao) az elnöki székben (átvéve egyben a kommunista párt vezetését is). Elemzők szerint nem valószínű, hogy eltérő politikát folytatna, mint elődei: ezt tükrözik a dalai lámát és csoportját elmarasztaló szavai is.

Peking évek óta kritikus a dalai lámával, és elítéli a vele való hivatalos találkozókat. Ezért is váltott ki éles bírálatokat Barack Obama amerikai elnök és a tibeti vallási vezető múlt heti, washingtoni találkozója, mely „súlyos beavatkozást jelent Kína belpolitikájába” és további károkat okoz a két nemzet kapcsolatában a kínai Külügyminisztérium szerint. A kommunista kormány szerint Tibet mindig is szerves részét képezte az ázsiai országnak és politikájuk gazdasági fejlődést hozott a tartósan szegény területnek. „Tibet rendkívüli fejlődése az elmúlt 60 évben egy megdönthetetlen igazságra mutat rá: a Kínai Kommunista Párt nélkül nem lett volna új Kína, sem új Tibet” – idézte az alelnök szavait a BBC. Az „új Tibet” azonban nem mindenkinek tetszik: sok tibeti vádolja a vezetést a szólásszabadság hiánya miatt, miközben vallásukat és kultúrájukat elnyomják és ösztönzik a többségi han kínaiak bevándorlását az autonóm tartományba.

Hszi a dalai láma hagyományos székhelye, a Potala palota előtt „hirdette meg harcát” a láma és csoportja ellen, akik „veszélyeztetik a nemzet egységét”. Bár az 1959-ben Indiába menekült dalai láma az elmúlt években sokszor mondta nyilvános szereplései alkalmával, hogy nem teljes függetlenséget követel, csupán nagyobb szabadságot akar a tibetieknek. Hszi erre ígéretet is tett beszédében: „A kormány célja annak biztosítása, hogy minden, az autonóm régiókban élő etnikai csoport hozzáférhessen az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi-ellátáshoz, a nyugdíjas gondozáshoz és a lakhatáshoz”, hangsúlyozta továbbá az etnikai kisebbségek és a han kínai többség egységét is, akik „nem élhetnek egymás nélkül” – olvashatók a beszéd részletei a Hszinhuán.

A határ menti Tibet Hszi elmondása szerint nemzetbiztonsági szempontból igen fontos, ezért is lényeges egy „szocialista Tibet” létrejötte, mely tökéletesen illeszkedik a kommunista Kínába. A tartomány jelentős bázisa a stratégiai fontosságú erőforrás-tartalékoknak, fontos termelési területe a speciális hegyvidéki mezőgazdasági termékeknek, valamint otthont ad a kínai nemzet egyedülálló kultúrájának. A Himalája közelében fekvő autonóm régió – mely az ország legritkábban lakott vidéke (2,2 fő/km²-es népsűrűséggel) – a nemzetközi turizmus egyik népszerű célpontja is egyben.