Kiadták Perunak az „andoki mészárost”

Az Egyesült Államok múlt héten adta ki Perunak Telmo Hurtadót, az egykori hadnagyot, akit 69 ártatlan meggyilkolásával vádolnak. A bűncselekményeket a 80-as években a maoista gerillák ellen vívott harcok során követték el. Az ügy részleteiről a Kitekintő limai tudósítója számol be.

Hurtadót az Interpol emberei kísérték a Miamiból Limába tartó járaton. A hadnagyot egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy 1985-ben parancsot adott egy teljes falu lemészárlására.

Hurtado az 1990-es perui amnesztia-törvény idején mentesült a börtönbüntetés letöltése alól, később azonban elvesztette ezt a jogát, miután a perui Legfelsőbb Bíróság eltörölte a jogszabályt. Az ex-katona ezután az Államokba menekült, ahol végül 2007-ben kerítették kézre a hatóságok.

A perui bíróság pénteken dönt arról, hogy pontosan hol tartják majd fogva Hurtadót addig, amíg az ügyészség fel nem készül az eset részletes kivizsgálására – mondta el egy áldozat közeli hozzátartozójának ügyvédje.

Az egykori hadnagy ellen felhozott vád többek között az accomarcai mészárlásban való aktív részvétel lesz a tárgyalás során. 1985 augusztusában egy felfegyverzett katonai egység lépett be az apró andoki faluba, ahol ezután az egész lakosságot lemészárolták. Az áldozatok között nők és gyerekek is voltak.

Hurtadót, aki egyébként az „andoki mészáros” néven vált ismertté ezután, 1993-ban egyszer már elítélte a bíróság. Akkor azonban az amnesztia-törvény miatt büntetését nem kellett letöltenie. A rendelkezést végül 2002-ben eltörölték.

Ezt követően Hurtado Miamiba menekült, és csak öt évvel később sikerült kézre keríteni. A mészárlás túlélői később eljárást indítottak ellene, 37 millió dollárt (3.5 milliárd forintot) követelve a volt hadnagytól.

A perui kormány 1980 és 1990 között máig vitatott harcot folytatott az országban tevékenykedő szélsőbaloldali terrorszervezet, a Sendero Luminoso (Fényes Ösvény) ellen. A háborút követően a hadsereg több tagját is megvádolták az emberi jogok sorozatos megsértésével, tényleges büntetések kiszabására azonban csak elvétve került sor.

A Fényes Ösvényt egyébként az 1960-as évek végén alapította Abimael Guzmán filozófiaprofesszor. Tényleges működését azonban csak később, 1980-ban kezdte meg a maoista eszméken alapuló fegyveres csoport. Ekkor hirdették meg ugyanis az úgynevezett „burzsoá demokrácia” felszámolását.

Alapvetéseik között a proletárdiktatúra bevezetése, valamint a kulturális- és permanens forradalom elmélete szerepel, amely végül a kommunizmusban teljesedik majd ki. A csoport híres rendkívüli kegyetlenségéről, amely főként az andoki őstermelők, szakszervezeti vezetők és ismertebb politikusok ellen irányul.

A Fényes Ösvényt mind a perui kormány, mind az Egyesült Államok, sőt az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. Guzmán 1992-es elfogásával a szervezet elvesztette egykori befolyását. Mára a latin-amerikai ország kokain-csempészetében való részvételéről híresek a megmaradt Sendero-sejtek.