Rendkívüli EU-csúcs a görög válság miatt

Herman van Rompuy, a kormányfőkből álló Európai Tanács állandó elnöke július 15-én rövid közleményben adta hírül, hogy rendkívüli kormányfői csúcsértekezletet hívott össze 21-én csütörtökre a görög válság miatt. Angela Merkel távolmaradásával fenyeget, ha a magánhitelezőket nem vonják be a tárgyalásokba.

Herman van Rompuy, a kormányfőkből álló Európai Tanács állandó elnöke július 15-én rövid közleményben adta hírül, hogy rendkívüli kormányfői csúcsértekezletet hívott össze 21-én csütörtökre. A félnapos értekezlet témája „az eurózóna pénzügyi stabilitása és a görög program finanszírozása”. A találkozó célja az, hogy megakadályozzák az általános bizonytalanság közepette a válság továbbgyűrűzését az egyik legnagyobb államadóssággal rendelkező tagállam, Olaszország irányába, amelynek pénzügyi megsegítése messze meghaladná az EU átmeneti és rendszeres pénzügyi alapját is.

Herman van Rompuy úgy hívta össze az értekezletet, hogy figyelmen kívül hagyta azt a német igényt, hogy Görögország magánhitelezőit is vonják be a tárgyalásokba. Van Rumpoy ezen a téren csak előkészítő munkát kért a pénzügyminiszterektől. Angela Merkel erre vasárnap megfenyegette a van Rompuyt, hogy csak akkor vesz részt a találkozón, ha világos pénzügyi mentőterv áll rendelkezésre.

Mint ismeretes, az európai bizottsági szakértők egy része szerint a magánhitelezők bevonása – különösen törlesztési haladék vagy hitelleírás esetén – önmagában kimerítené az államcsőd jogi definícióját. Ezen a véleményen van az Európai Központi Bank is, amely szerint a hitelminősítő intézetek kénytelenek lesznek a csődben lévő D kategóriába minősíteni a görög állampapírokat, ha valamelyik magánhitelező nem kapja meg időben a pénzét.

Az újabb lesorolás igen komoly, és nehezen belátható károkat okozhat az európai bankrendszerben, mondja az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet. Az EKB (és a BIS) szabályai szerint ugyanis az EU eddig biztonságosnak gondolt tagjainak állampapírjait sokféle pénzügyi művelet fedezetének lehetett felhasználni, azonban egy nemfizető papír helyett új fedezetet kell találni. Azoknak az európai bankoknak, amelyek az elmúlt években, vagy évtizedekben jelentősebb görög állampapír-portfóliót halmoztak fel, ez nehézséget okozhat. Trichet szerint a görög mentőcsomag költségeinek a magánszférára hárítása ahhoz a nem várt eredményhez vezet, hogy az EU más területein újabb bankokat kell megmenteni. (Az ír mentőcsomagot alapvetően az ír bankok fedezeti problémája tette szükségessé tavaly októberben). Trichet megfogalmazása szerint a kormányokat „nem bizonytalan szavakkal és minden lehetséges módon” figyelmeztette a veszélyre.

A gazdasági elemzők szerint nincsen igazán jó megoldás. Trichet feladata a pénzügyi stabilitiás megóvása, ezért érthető, hogy védi a magánhitelezőket, amelyek között sok sérülékeny bank lehet. Ugyanakkor a görög gazdaság elemzések szerint csak a nemzeti jövedelmének 80 százalékára rúgó adósságállományt volna képes rendszeresen törleszteni, márpedig beavatkozás nélkül hónapokon belül ennek a kétszeresével fog küzködni. Wolfgang Franz, a Bölcsek Tanácsának nevezett legmagasabb szintű német gazdaságpolitikai tanácsadó testület vezetője szerint Görögország soha nem lesz képes 340 milliárd euróra rúgó adósságállományával együttélni, ezért „elkerülhetetlen és igazságos”, hogy a magánhitelezők is elszenvedjenek valamennyi veszteséget. Franz javaslata szerint a görög adósságleveleket az EFSF európai pénzügyi válságkezelő alap által kibocsátott, de nem 1:1 arányban beváltott kötvényeire lehetne cserélni.

Görögországban bizakodással fogadják a csúcsértekezletet. Miután tavaly drákói szigorúsággal 110 milliárd eurós mentőcsomagot kaptak az Európai Uniótól és az IMF-től, alig egy évre rá újra segítségre szorulnak a fizetőképesség fenntartásához. George Papandreou miniszterelnök üdvözölte, hogy végre Görögország adósságának enyhítéséről van szó. A görög miniszterelnök – szlovén, osztrák és spanyol kollégáival – egyike a nagyon kevés szocialista pénzügyminiszternek, aki némi politikai támogatást kapott párttársaitól. Az Európai Szocialista Párt szinte kivétel nélkül ellenzékben lévő vezetői telefonkonferenciát tartottak, és „A demokratikus elszámoltathatóság gazdaságpolitikáján alapuló eurózóna-politika” címen adtak ki közleményt. A szocialisták szerint a jobboldali Néppárt (ennek tagja a Fidesz is) kormányai nem képesek hatásos választ megfogalmazni a válságra. A telefonkonferencián részt vett Papandreou görög miniszterelnök is – mellette csak a szlovén, osztrák és spanyol kormány áll szocialista vezetés alatt. Az Európai Szocialisták vezetője, Poul Nyrup Rasmussen egykori dán miniszterelnök bírálta a néppárti kormányfők halogató taktikáját.

A görög problémák mellett újra előkerült Írország ügye is. Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU biztos felvetette az országnak nyújtott EU hitel meghosszabbításának lehetőségét. Rehn szerint az ír EU-IM program eredményesen működik, és a hosszabbítás mindenkinek érdeke. „ erőfeszítéseket a kölcsönök lejáratának meghosszabbításával és alacsonyabb kamatlábbal kellene bíztatni” – mondja a biztos. Franciaország azonban továbbra is ahhoz köti a feltételek enyhítését, hogy Írország felemeli 12,5 százalékos vállalati nyereségadóját. Az ír kormány hallani sem akar erről a feltételről: az ír gazdaság talpraállásában ugyanis az EU-IMF csomag mellett annak is nagy szerepe van, hogy az országba a bankválság ellenére a korábbi szinthez képest is nagy mértékű működő tőke áramlik külföldről.