Dél-Oszétia beperli az EBESZ-t

Dél-Oszétia eljárást fog indítani az EBESZ ellen a Nemzetközi Bíróságon, mivel, érvelésük szerint a nemzetközi szervezet ugyanazt a hibát követte el a 2008-as grúz-oszét konfliktus során, mint amit a holland zászlóalj a srebrenicai mészárlás során. A kaukázusi miniállam megkezdte a bizonyítékok gyűjtését, de közben a világközösség általi elismeréséért is küzdenie kell.

Dél-Oszétia beperli az EBESZ küldetés chinvali irodáját – tájékoztatott a „Resz” dél-oszét hírügynökség. Borisz Csocsijev, a dél-oszét elnök konfliktus-utáni rendezés ügyeivel megbízott képviselője úgy nyilatkozott, hogy a 2008. augusztusi Grúziával való háború alatt a szervezet képviselői nem engedtek be az épületük bunkerébe három menedéket kereső gyereket. Csocsijev ezt „embertelennek” nevezte, és azt mondta, hogy megkezdték a bizonyítékok gyűjtését azzal a céllal, hogy eljárást indíthassanak a szervezet ellen a Nemzetközi Bíróságon.

Csocsijev véleménye szerint az EBESZ „hozzájárult” Grúzia Dél-Oszétia elleni támadásához a „hallgatásával”. Hozzátette, hogy a megfigyelők megsértették a mandátumukat a nemzetközi közösség Dél-Oszétiában zajló események tájékoztatásáról szóló feladatukkal kapcsolatban a háború alatt. Az EBESZ chinvali irodája a 2008-as háború óta nem üzemel (így látszólag Dél-Oszétia magát az EBESZ-t perli be), és 2009 júniusában a szervezet a grúziai irodáját is bezárta.

2008. augusztusában Grúzia megpróbálta fennhatósága alá vonni Dél-Oszétiát, amit az orosz hadsereg „béketeremtő” művelete akadályozott meg. Moszkva még a hónap végén elismerte a két ország függetlenségét, amire válaszul Tbiliszi megszakította Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatait, és a két elszakadt országot elfoglalt területnek nyilvánította.

A precedens

A dél-oszétiai hatóságok a hágai fellebbviteli bíróság hasonló döntésére (Hollandia felelősségéről a srebrenicai mészárlásban) hivatkoznak. Július 5-én az ítélőtábla bűnösnek találta Hollandiát három boszniai muzulmán haláláért. A bíróság érvelése szerint a békefenntartók (az ENSZ égisze alatt) nem nyújtottak menedéket az arra rászorulóknak az 1995-ös srebrenicai események idejében.

Az ítélőtábla közvetlen felelősséget helyezett a három civil haláláért a Dutchbat-ra, az ENSZ égisze alatt működő holland zászlóaljra. A felperesek vallomásai szerint a holland katonák egyszerűen átadták a rokonaikat a Ratko Mladics vezette boszniai szerbeknek. Mladicsot egyébként idén májusban sikerült letartóztatni, és a hágai bíróság elé terjesztették az ügyét.

Eredetileg a bíróság úgy határozott még 2008-ban, hogy Hollandiának nem kell felelősséget vállalnia a bázison dolgozó munkatársak és azok rokonainak haláláért, mivel a holland kontingens az ENSZ égisze alatt működött.

„Forró pont”?

Közben Dél-Oszétiának még az elismeréséért kell küzdenie, hiszen az orosz-grúz háború után csak három ország követte Oroszország példáját – Venezuela, Nicaragua és Nauru. Ennek ellenére Chinvaliban az ország függetlenségének minél hamarabbi elismerésében reménykednek.

Ennek folyamata visszafordíthatatlan – legalábbis a dél-oszét elnök, Edward Kokojti szerint. Bejelentette, hogy komoly tárgyalások folynak Dél-Oszétia más országok általi elismeréséről, de konkrét országokat nem nevezett meg. Hozzátette, hogy hasonlóképpen megbeszéléseket folytatnak külföldi tőke-importról az ukrajnai és belarusz befektetők mellett még egy sor más országgal is, amihez példaként hozta fel, hogy aktívan fejlesztik a Venezuelával való gazdasági együttműködésüket.

„Most a legfontosabb dolog a köztársaságunk számára, hogy megszabaduljunk a „forró pont” sztereotípiától” – hangsúlyozta.

Ennek fényében nem sok esély van rá, hogy a nemzetközi bíróság elismeri Dél-Oszétia jogát a kereset benyújtására, hiszen a kaukázusi ország hivatalosan csak négy ország szerint létezik a térképen.