A megyék újrafelosztásának halasztását kéri az SZKT

Elutasította a nyolc mamutmegye létrehozását az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának (SZKT) ülése, a küldöttek a megyék újrafelosztásának elnapolását sürgetik. A marosvásárhelyi eseményen a képviselők elsősorban a közigazgatási reformról, a kisebbségi törvényről és a kormányzati szerepvállalásról mondtak véleményt. Úgy vélték: közigazgatási reformra szükség van, ám ezt széleskörű konzultációnak kell megelőznie.

„A fejlesztési régiók átalakítására szükség van ugyan, az RMDSZ azonban ez ügyben ragaszkodik az általa benyújtott 16 régiós tervezethez. Nem fogadhatnak el egy olyan kisebbségi törvényt, amely kevesebbet tartalmaz, mint az eredeti változat. Az RMDSZ-nek még fontos feladatai vannak a romániai kormány tagjaként, de csak addig maradhat benn a koalícióban, amíg nem sérülnek a romániai magyarság egészének az érdekei” – fejtegette Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök.

Az SZKT-n elutasították az államfő javasolta 8+2 megyés javaslatot

Kelemen Hunor beszédében a közigazgatási reformra összpontosította a figyelmet. Nevezetesen a Traian Băsescu által az elmúlt hetekben előterjesztett elképzelésre, amely szerint az ország nyolc jelenlegi fejlesztési régiójának megyei hatáskört adnának, ennek nyomán mintegy ötödére csökkenne a mostani, megszűnésre ítélt 41 megyének a száma. Ezt a Demokrata Liberális Párton kívül egyetlen szervezet sem támogatja. Elutasítja az RMDSZ is, ezért Băsescu „kompromisszumos” ötletként felajánlotta: a nyolc megye mellett Hargita és Kovászna maradhasson meg két külön megyeként.

Kelemen Hunor elismerte: első látásra érdekesnek tűnt Băsescu indítványa, ilyennel román politikus eddig még állt elő. De e javaslat csapdát is rejt magában, mert megosztaná a magyarságot – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a jelenlegi Maros megye ez esetben egy jövendő óriásmegyébe olvasztva elvesztené minden lehetőségét a döntések befolyásolására, arról nem is beszélve, hogy a mostani Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Fehér, vagy Temes magyarsága „felolvadna” az óriásmegyékben.

A szövetség elnöke úgy vélte: ennek az egész kérdésnek a megvitatását el kellene halasztani, mert annak előkészítetlen, a magyarság számára elfogadhatatlan mivolta a koalíció felbomlásához vezethet. Márpedig az RMDSZ nem akar politikai válságot kirobbantani, annak egész Románia látná a kárát – tette hozzá.

Kifejtette azonban azt is, hogy valójában a régió-átszervezésről szóló vita nem csupán Székelyföldről szól, márpedig az elmúlt hetekben a médiában és a közéletben másról sem lehetett hallani, mint arról, hogy a magyarok szét akarják szakítani Romániát. Aki ebbe az irányba kívánja terelni a közvélemény figyelmét, az felelőtlenül cselekszik – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Kitért arra is, hogy várhatóan nem sikerül június végéig elfogadtatni a kisebbségi törvényt, noha a koalíciós protokollumban ebben megállapodtak. Csupán a határidő szorítása miatt azonban a szövetség nem mehet bele egy számára hátrányos tartalmú törvény megteremtésébe, ezért – mint fogalmazott – ha nem sikerül a szövetség elvárásainknak megfelelő változatot elfogadni, e kérdés rendezését is halasztani kellene.

Fontosnak tartotta eloszlatni azt az illúziót, miszerint az RMDSZ ebben a helyzetben többet is kikényszeríthet a partnerből, vagy hogy ellenzékben nagyobb lenne a mozgástere. Szerinte az is téved, aki azt hiszi, hogy a jövő évi választásokig egy másik – a mai ellenzéki – csapattal összeállva az RMDSZ-t beveszik majd egy másik kormányba.

E pillanatban az RMDSZ még nem merítette ki összes lehetőségét, még vannak megoldandó feladatai e kormány tagjaként – mondta Kelemen Hunor. „De van egy határ, amit nem léphetünk át, például, ha a magyarokat felolvasztó közigazgatási reformot akarnának megvalósítani” – szögezte le az RMDSZ elnöke.