Régiólázban ég Románia

Ha valaki fellapozza a romániai újságokat, átolvassa a hírportálokat, könnyen észreveheti, hogy egy hete másról sem esik szó, mint az ország területi és közigazgatási átszervezéséről. Derült égből ugrott elő a téma, miután Traian Băsescu köztársasági elnök feladatba adta a kormánynak: kutyafuttában át kell szervezni az országot, ellenkező esetben uniós forrásokat veszítenek el. Az átszervezés kérdése igen sokrétű, gazdasági és társadalmi megfontolásokat kell figyelembe venni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Székelyföld számára is történelmi sorsfordulót jelenthet Románia területi átrendezése. A magyar kormány Semjén Zsolt hangjával tiltakozik a tervek ellen.

A június 8-án megtartott különleges kormányülésen Traian Băsescu államfő arra kérte az Emil Boc által vezetett román kormányt, hogy rövid időn belül dolgozzon ki egy olyan jogszabálytervezetet, amely az ország eddigi 41 megyéjét nyolcra csökkentené. Az 1968-ban létrehozott megyerendszer reformját a köztársasági elnök szerint több szempont is indokolja. Elmondta, az új „szupermegyék” létrehozása csökkentheti a bürokráciát, kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen jelenleg 41 megyei rendőr-főkapitányság, 41 mezőgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.

Emellett a nagyobb megyék sokkal hatékonyabb és koherensebb területfejlesztést tennének lehetővé. Így orvosolható lenne az ország Európai Uniós források lehívásával kapcsolatos fogyatékossága. A reform lerombolná a jelenleg létező, a román sajtó által helyi báróknak nevezett megyei párthatalmasságok rendszerét is. Az államfő által felhozott argumentumok mind jogosak, emiatt a kormány közeli elemzők a lépést a Băsescu-féle reformcsomag természetes részének titulálták. Mindazonáltal az időzítés és az látszólag indokolatlan sietség más magyarázatok lehetőségét támasztja alá.

Derült égből

A román köztársasági elnök még áprilisban beszélt a közigazgatási rendszer átalakításáról, ám akkor senki nem gondolta volna, hogy hirtelen ilyen sürgős lesz neki. Az eheti kormányülésre az elnökhöz közeli nagyobbik kormányalakulat, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) már be is mutatta tervezetét. Eszerint Romániát nyolc megyére osztanák, ebből hét hatalmas lenne, négy-hat jelenlegi egységet tömörítene magába, a nyolcadikat pedig a főváros, Bukarest és annak környéke (a jelenlegi Ilfov megye) alkotná. A projekt egyébként a jelenlegi EU-s fejlesztési régiókat veszi alapul, azokat változtatná át varázsütésre közigazgatási egységekké. Ioan Oltean, a PDL főtitkára be is jelentette, a kormány gyorsított eljárással, azaz a parlamenti vitát megkerülő felelősségvállalással fogadná el a törvényt. Ez a fajta trükk elengedhetetlen számukra, hiszen rendes parlamenti procedúra eltemetné a tervet mindörökre.

A problémát számukra azonban az jelenti, hogy szinte egyáltalán nem konzultáltak koalíciós partnerükkel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely legfontosabb vezetőin keresztül kategorikusan elutasította a javaslatot. Az RMDSZ számára elfogadhatatlan a PDL koncepciója, legfőképpen azért, mert a három székelyföldi megyét (Hargita, Kovászna és Maros) egy olyan régióba olvasztaná, amelyben a magyarság részaránya nem érné el a 30 százalékot sem.

Az ellenzék is elveti a PDL és az államfő tervét, zsigerből, hisz nekik ez a dolguk. Az elmúlt időszakban egyébként a körmönfont politikai játékos hírében álló Băsescu azt játszotta, hogy folyamatosan újabbnál újabb témákat dobott fel a politikai napirendre, lépéskényszerbe hozva az ellenzéki Szociálliberális Uniót (USL). Most is így történt, hiszen a hétvégén a balliberális koalíció is bemutatta saját közigazgatási reformtervezetét, amely nem számolná fel a jelenlegi megyéket, ehelyett beépítene az utóbbiak és a központi kormányzat közé egy újabb szintet, a régiókat. Az USL régiói területi felépítésüket tekintve azonban egybeesnek a PDL „szupermegyéivel”, a magyarság számára tehát ez a javaslat sem előnyösebb, az ország egészét tekintve pedig egyenesen hátrányos.

A román sajtó szinte egyébről sem vitázott az elmúlt héten, mint a közigazgatási reformról. Szinte elsöprő az egyetértés az átalakítás szükségessége kapcsán. Konszenzus van arról is, hogy az államfő tervezete nem jó. Ezen a ponton túl azonban már változnak a vélemények. Két fajta érveléscsoportot érdemes megvizsgálni: egyrészt azokat a vélekedéseket, amelyek politikai és társadalmi szempontokat figyelembe véve vetik el a projektet, másrészt pedig azokat, amelyek a romániai magyarság és ezen belül a Székelyföld érdekeit veszik fontolóra. A két érveléscsoport egyébként több ponton találkozik, és erősít rá egymásra.

Az ország egészre tekintő egyes elemzések szerint a „szupermegyék” létrehozása mögött az a szándék áll, hogy növelje a csökkent népszerűségű nagyobbik kormánypárt esélyeit a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Eme forgatókönyv szerint a PDL kiterjesztheti befolyását olyan területekre is, amelyeket eddig az ellenzéki pártok kontrolláltak, anyagi és politikai tőkéhez jutva. Ezt alátámasztja az is, hogy nemrégiben változtatták meg a polgármesterek megválasztásának mechanizmusát, a kétfordulósról egyfordulósra cserélve ki azt. A PDL azon törekvése, hogy a jövő évi helyhatósági választások már az új megyerendszerben kerüljenek sorra, kétségtelenül ráerősít a fenti sejtésre.

Mások a tervezett egységek alakját kifogásolják. Cristian Ghinea a România Liberă hasábjain azt írja, a jelenlegi fejlesztési régiók, amelyek megyékké lépnének elő, valójában bürokratikus statisztikai fikciók, amelyeket az 1990-es években rajzoltak meg az egységes nemzetállam gondolatának jegyében. Látszik rajtuk a történelmi román régióktól való félelem, és egyúttal a magyaroktól való félelem. Mircea Vasilescu, a Dilema Veche hetilapban ugyanezt az érvet hozza fel. Véleménye szerint a jelenleg elképzelt régiók lakóit semmi nem köti össze, a magyar lakosság pedig beolvadna egy tömbromán régiókba. A szerkesztő levonja tehát a következtetést, hogy a PDL elképzelése nemcsak közigazgatási felosztás, hanem önkényes terv a társadalmi identitások mesterséges átalakítására. És itt nemcsak a magyar identitásról van szó, de olyanokról is, mint az erdélyi, bukovinai, bánáti, dobrudzsai vagy más regionális hovatartozás, amelyek erősen élnek még ma is.

Magyar vétó

Az két érveléscsoport egyébként ezen a ponton kapcsolódik össze. Az államfő múlt heti bejelentése óta szinte nem telt el olyan nap, hogy ne került volna szóba a Székelyföld kérdése a román nyelvű sajtóban. Többen is rámutattak, hogy a román pártokat még mindig az az irracionális gondolat hajtja, amely szerint Székelyföld létezésének elismerése veszélybe sodorja az ország területi integritását. A félelem, hogy a magyarok, saját régiójukkal a hátukon kisétálnának Romániából, erősen dolgozik mind a kormányoldal, mind pedig az ellenzék koncepciói mögött.

Az RMDSZ üzenete egyértelmű: nem támogat egyetlen olyan javaslatot sem, amely a magyar többségű székelyföldi részt hozzácsatolná egy többségi románhoz, illetve felborítaná a partiumi etnikai arányokat. A kitétel jogos, hiszen ahogy arra Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács RMDSZ-es elnöke is rámutatott a Contributors.ro-n megjelent állásfoglalásában, az etnikai arányok felborítását célzó lépések ellentétesek az Európai Tanács Nemzeti Kissebségek Védelméről Szóló Keretegyezményével, amelyet Románia is aláírt.

Az RMDSZ állásfoglalását nagy vonalakban támogatta a többi erdélyi magyar szervezet is. Emellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangján keresztül Budapest is kifejezte véleményét. Répás Zsuzsanna kijelentette, a magyar kormány támogatja az RMDSZ álláspontját az üggyel kapcsolatban, Semjén pedig elmondta, Ceauşescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni a tervezett átalakítás kapcsán. A magyar kormány képviselőinek kijelentései, ahogy az várható volt, irritálták a román vezetést, a külügyminisztérium csütörtökre újra bekérette a magyar nagykövetet.

A romániai magyarság érdekképviseleti szerve saját tervezetét szeretné elfogadtatni koalíciós partnerével, amely 16 új közigazgatási egységet írna elő, különállóként ismerve el a három székelyföldi és a három partiumi megyét. Az RMDSZ azonban hajlandó más formulákról is tárgyalni. Amennyiben az államfő és a PDL valóban véghez akarja vinni a közigazgatási reformot, szüksége van az RMDSZ támogatására, ezért rá kellene bólintania az RMDSZ követeléseire.

Megtörténhet azonban, hogy nem a megegyezés a céljuk. Mint ismeretes, a demokrata-liberálisok ígéretet tettek, hogy június végéig elfogadásra kerül az a kisebbségi törvény, amely szentesítené a kulturális autonómia fogalmát Romániában. Ahogy arra Czika Tihamér, a Manna.ro publicistája rámutatott:

A regionalizálás bedobása minden jel szerint egy előre megtervezett kommunikációs támadás a kisebbségi törvény ellen. A régiósítás kérdése a tökéletes kavarás ahhoz, hogy az RMDSZ kialakította május végi kényszerhelyzetet olyan témával odázza el, amelyet maga az RMDSZ sem tud megkerülni, sőt defenzív helyzetbe hozza.

Ezt az következtetést támasztja alá az is, hogy a PDL azon utalása, miszerint egyazon felelősségvállalási csomagon belül fogadnák el a két tervezetet. Ez azonban szintén elfogadhatatlan az erdélyi magyarság számára.

Az elkövetkezendő napok sok mindenre fényt derítenek majd. A kérdés, hogy vajon a PDL beadja-e a derekát, vagy kitart elképzelései mellett. Az utóbbi esetben az RMDSZ valószínűleg kilép a kormánykoalícióból, az pedig a Boc-kormány bukásához is vezethet. Sokak szerint épp ez a Băsescu célja, hiszen már egy ideje szeretné, ha Emil Boc távozna a kormányfői székből, és mivel ezt másképp nem érte el, az RMDSZ kezével akarja kivitelezni tervét. A román politika berkei ilyen szempontból kifürkészhetetlenek. Egy azonban biztos: a területi átrendezés sorsfordító lehet az erdélyi magyarság számára, hiszen vagy a Székelyföld területi-politikai kereteinek teljes elvesztését, vagy épp ellenkezőleg azok megerősödését hozhatja.