Nőtt az ellenzék népszerűsége Németországban

Nagyszabású strukturális reformra készül a német szociáldemokraták vezetősége: az Andrea Nahles pártfőtitkár által kidolgozott, Sigmar Gabriel pártelnökkel egyeztetett tervek szerint az SPD megfelezné a pártelnökség és vezetés tagjainak létszámát, megszüntetné a Párttanácsot valamint bevezetne egy tizenöt százalékos migráns-kvótát is. A tervezetben emellett szerepel a párt nyitása a párttagsággal nem rendelkező szimpatizánsok felé is. A Nahles nevével fémjelzett reformtervezet egyelőre nem aratott túl nagy sikert a párttagok körében, a főtitkár azonban kiemelte, hogy nem kész tervekről, hanem egy vita alapját jelentő tervezetről van szó.

A szövetségi szinten ellenzéki szociáldemokraták népszerűsége a Forsa Intézet legfrissebb, heti rendszerességgel készített közvélemény-kutatása szerint három százalékpontot nőtt, így ismét eléri a 24 százalékot, miközben a politikai ellenfél kereszténydemokraták népszerűsége harminc százalékkal újabb éves mélyponton van. Az SPD még ezzel a népszerűség-növekedéssel is a Zöldek mögött marad, akiket továbbra is a megkérdezettek 26 százaléka támogat. A liberális FDP a felmérés szerint ismét veszít egy százalékpontot, ezzel újra az öt százalékos parlamenti bekerülési küszöb alá szorult. A baloldali Linke szintén egy százalékpontos vesztességgel nyolc százalékos népszerűségnek örvendhet. A Stern és az RTL számára készített felmérés szerint a szociáldemokraták és a Zöldek egyértelmű kormánytöbbséget alkothatnának, amennyiben most lennének a szövetségi választások.

A Forsa Intézet vezetője, Manfred Güllner szerint azonban továbbra is „katasztrofális” az SPD helyzete, mivel még mindig nem tudott kiemelkedni az utolsó szövetségi választások történelmi mélypontjáról – idézi a kutatót a Spiegel Online.  Güllner szerint a párt fő céljának az tízmillió elveszített választó visszaszerzése kellene lennie. A felmérés a szövetségi kormány atomenergia ügyében való megegyezése és bejelentése előtt készült.

Az SPD nem nyugodhat meg attól sem, hogy a kormánypártok népszerűsége csökken, hiszen úgy ahogy a kereszténydemokraták számára, úgy a szociáldemokratáknak is sok fejtörést okozhat a Zöldek előtörése. Egyfelől azért, mert a CDU/CSU-tól és FDP-től elpártoló szavazók nagy valószínűséggel a zöld pártot részesítik előnyben a szociáldemokratákkal szemben. Másrészt pedig azért – ahogy ez Baden-Württembergben meg is történt – a Zöldek növekvő népszerűségével akár az is előfordulhatna, hogy a szociáldemokraták egy esetleges kormányalakításkor a kisebbik koalíciós partner szerepébe kerülnének. Ezzel pedig a szociáldemokraták, a presztízsveszteségen túl a kancellárállítás jogát is elvesztenék. Ha azonban a kereszténydemokrata-liberális kormány kitölti hivatali idejét, akkor a következő szövetségi választásokig még sok az idő: ha nem kerül sor időelőtti választásokra, akkor 2013-ban mérhetik majd össze erejüket a pártok szövetségi szinten.

A szociáldemokrata vezetőség, pontosabban Andrea Nahles főtitkár és Sigmar Gabriel pártelnök most úgy döntött, hogy elérkezett az idő a 2009 óta tervezett strukturális reformra, amelyet a decemberi pártkongresszuson szeretne majd elfogadtatni. A tervekben szerepel az eddig 17 tagú elnökség kilenc tagra való csökkentése és az eddig 45 tagból álló pártvezetőség húsz főre való redukálása, valamint a Párttanács megszüntetése. A karcsúsítás célja a Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint a grémiumok ütőképességének növelése. 

A Párttanács a pártkongresszusok közötti időben a szociáldemokraták legmagasabb testülete, kilencven, a tartományi pártszervezeteket és körzeteket képviselő választott tagból és további tanácsadókból áll. Az Andrea Nahles főtitkár nevével fémjelzett tervek ezt a tanácsot a tartományok tanácsával váltanák fel, amely a pártvezetőség tagjaiból, szociáldemokrata miniszterelnökökből, a szövetségi és tartományi frakciók, valamint az európai parlamenti szociáldemokrata csoport vezetőiből és – adott esetben – szociáldemokrata szövetségi kormánytagokból állna össze.

A pártvezetést érintő változások mellett az SPD nyitna olyanok felé is, akik nem tagjai a pártnak: amennyiben a mostani tervek kerülnének elfogadásra, olyan szavazók is beleszólást kapnának a Bundestag, tartományi parlamentek és kancellárjelöltek ügyével kapcsolatos döntésekbe, akik nem rendelkeznek párttagsággal.  A párt és a döntési folyamatok ilyen jellegű megnyitása nem lenne kötelező érvényű, a különböző pártszervezetek számára opcionális lenne az, hogy figyelembe veszik-e a párton kívüli támogatók véleményét is a jelölési folyamatokban – ezt Gabriel és Nahles emelte ki, miután a tervek nyilvánosságra kerülése után egyre több bírálat érkezett a pártból. A párt nyitását a reformerek szerint az SPD csökkenő létszáma indokolja – a pártnak 1906 óta először van kevesebb, mint 500 000 tagja.

A decemberi pártkongresszus azonban nem csak a reformról fog dönteni: amennyiben Andrea Nahles főtitkár és Sigmar Gabriel elnök javaslata nem nyeri el a küldöttek tetszését, az feltehetőleg a két politikus vezető pozíciójába fog kerülni. Egyelőre úgy tűnik, hogy sok szociáldemokrata párttag nem rajong vezetőinek ötleteiért: a pártelnökség és vezetőség létszámának felezése, a párttanács megszüntetése természetesen jópár ember pozíciójába kerülne, amit a tizenöt százalékos migrációs kvóta pedig még tetézne is. Sok párttag a párton kívüliek számára való nyitás tervét sem támogatja, úgy tűnik azonban, hogy a német választók viszont jónak találnák a változtatást: a Zeit Online által közzétett felmérés eredménye szerint a megkérdezett SPD-szavazók 84 százaléka támogatna egy nyilvános kancellárjelölési folyamatot. A kutatás további adatai szerint a megkérdezettek háromnegyede ért egyet Gabriel és Nahles javaslatával, csupán 14 százalék gondolja úgy,hogy a párton kívüli szavazók véleményét nem kellene figyelembe venni a kancellárjelölési procedúra során. A párttagok azonban úgy vélik, hogy a párton kívüliek megkérdezése és fontos döntésekben való beleszólása leértékelné a tagságot – az ellenzők szerint sokkal inkább azon kellene gondolkozni és dolgozni, hogy hogyan lehet megerősíteni a párttagságot és ismét növelni a párttagok számát.

Bár a bírálatok nem csúcsvezető szociáldemokrata politikusoktól érkeztek, Andrea Nahles egy nyilatkozatában kiemelte: nem kész tervekről van szó, hanem egy olyan vitaalapról, amelyről a szociáldemokraták vezetősége, majd a regionális pártszervezetek hamarosan tárgyalnak majd. Az szinte biztos, hogy a decemberi pártkongresszusig sok vita lesz majd a reform ügyében, hiszen, ahogy ez már most látszik, a párt nem minden vezetője és tagja támogatja a csúcsvezetők terveit.