Az elöregedő társadalmak és a migráció kapcsolata

A második világháború utáni évtizedekben kezdődő és a 21. században is megfigyelhető egyenlőtlen demográfiai változások hatásait egyelőre felmérni sem tudjuk. A világ nagyobb és szegényebb felén demográfiai robbanásnak lehetünk tanúi, míg Európában stagnál, vagy csökken a népesség. Társadalmunk rohamosan öregszik, ez pedig komoly hatással van a gazdaságra és a szociális ellátórendszerek fenntartására.

Európa nagy részén, de főként Németországban, Oroszországban és Magyarországon az elmúlt években jelentősen visszaesett a születések száma. A megélhetés körüli gondok és az egyéni karrierek felértékelődése következtében egyre kevesebben és kevesebb gyermeket vállalnak, a fejlett fogamzásgátló módszerek pedig lehetővé teszik a családtervezést. A nők a munkaerőpiac fontos szereplőivé váltak, a modern gazdaságok szinte minden munkakörében megállják a helyüket, éppen ezért kitolják a gyerekvállalást, mely sokszor el is marad, mert a gyengébb nem tagjai nem akarják és nem merik elhagyni a munkahelyüket, vagy a család miatt feladni a karrierjüket.

2010 végén megtörtént az, amire a kutatók már évek óta figyelmeztették a magyar társadalmat, a lakosság száma ugyanis 10 millió fő alá esett. A rendszerváltás óta lassan fokozódó bevándorlás volt az, mely a „bűvös” szint felett tartotta a lakosságszámot, azonban mára ez sem tud gátat szabni a tragikus folyamatnak. Ha a mostani tendenciákat figyelembe vesszük, a következő húsz évben akár további 700 ezer fővel csökkenhet Magyarország népessége. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a teljes lakosságon belül folyamatosan csökken a gyerekek és a középkorúak aránya, ugyanakkor – részben a várható élettartam emelkedésével – növekszik a nyugdíjas korú lakosság száma. A 18-65 év közötti, gazdaságilag aktív népesség csökkenése automatikusan maga után vonja az eltartott népesség számának a növekedését. Ennek következtében beszélhetünk európai szinten elöregedő társadalomról és helyezhetjük más megvilágításba a jövőbeni, tervezett és szabályozott bevándorlás kérdéskörét.

Az elöregedő társadalmakban a jövő generációinak sem lesz könnyebb a dolga. A nyugdíjrendszerek alapja, hogy többnyire az aktív korú munkavállalók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjasokat. A járulékbefizetéssel a munkavállalók jogot formálnak arra, hogy idős korukban ők is nyugdíjat kapjanak az államtól. Hazánkban az idős korúak számának folyamatos növekedése és a foglalkoztatottak európai viszonylatban rendkívül alacsony száma miatt a jövő nyugdíjasai számára egyre kevesebb járulékbefizető fogja fedezni járandóságaikat. Emellett csökken a munkavállalók által fizetett járulék is, mivel egyre kevesebb a foglalkoztatott, sokan kiesnek a járulékfizetők köréből, valamint sokaknál a minimálbér alapján vonják a járulékokat. Ennek következtében a társadalombiztosítási rendszerek válságba jutnak, és a jövőben vagy az aktív keresők által fizetett járulékok nőnek, vagy a nyugdíjak csökkennek. Mivel a felsorolt lehetőségek napjainkban realitássá válhatnak, az állam, a bevételeinek egyre nagyobb hányadát fogja a nyugdíj- és egészbiztosítás fenntartására fordítani. Azaz más szektoroktól, területektől von el összegeket.

Az elöregedő társadalomban az aktív munkaerő pótlása is egyre nehezebbé válik. A népesség csökkenése következtében a munkaerő-kínálat csökken, bizonyos ágazatokban, mint az egészségügy, informatika, vagy építőipar hiányszakmák alakulnak ki, a pályakezdők száma nem lesz elegendő az állások betöltéséhez. Az oktatás és munkaerőpiaci elvárások összehangolásának hiánya következtében képzettségi szintjük sem lesz megfelelő a megüresedett álláshelyek betöltésére. Európában egyre nagyobb a kereslet a szakképzett fizikai munkásokra a húsiparban, textiliparban, valamint fém- és acéliparban. A szellemi munkakörökben a vegyészek, valamint a villamos- és gépészmérnökökből lép fel időről időre hiány, de az egészségügyben dolgozók száma is jóval alacsonyabb a szükségesnél. Köztudott, hogy a kontinensen évek óta súlyos hiány van belgyógyászokból, ápolókból, laborosokból és altatóorvosokból, ez pedig, az egészségügyi dolgozók nyugatra vándorlása miatt súlyosan érinti Magyarországot is.

A természetes szaporulat – úgy tűnik – már nem képes megakadályozni a társadalombiztosítási rendszerek lassú összeomlását. A születések számának gyarapodása mellett a tervezett bevándorlásra kellene helyezni a hangsúlyt és kiemelten a hiányszakmákban keletkező munkahelyek betöltésére képezni és foglalkoztatni migránsokat. Az aktív korú, munkavállalásra hajlandó, szakképzett népesség migrációja növelné a járulékbefizetéseket, nettó adóforrást jelentenének. A Közép- és Kelet-Európából nyugat felé vándorlók átlagosan képzettebbek, mint a befogadó ország munkavállalói, így a szakképzettségük és tudásuk is a befogadó országot gazdagítja. Az afrikai migránsok az előítéletek ellenére átlagos képzettségűek, de nagyobb arányban képviseltetik magukat az oktatás útján szerzett képzettséget nélkülöző „állásokban”, mint a zeneipar, gasztronómia, vagy sport, illetve a magasan kvalifikált állásokban az oktatás, vagy egészségügy területén. A spontán migráció maga után vonja a népesség számának, korösszetételének, valamint etnikai-vallási összetételének a megváltozását, ez pedig komoly társadalmi veszélyeket is magában rejthet. Kétségtelen azonban, hogy a hiányszakmák problémájának és ezáltal súlyos gazdasági gondoknak a migráció az egyik lehetséges megoldása. A bevándorlók beilleszkedése és integrációja alapvető fontosságú a befogadó országok, társadalmak számára, hiszen a nyitottabb, barátságosabb közeg kedvez az együttműködésnek, gazdasági teljesítőképességnek. Ebben nagy felelősség hárul azon civil szervezetekre, melyek programok, programsorozatok révén hozzák egymáshoz közelebb az érkező és fogadó közösségeket. Az Európai Integrációs Alap/Belügyminisztérium által finanszírozott, (EIA/2010/3.1.4.1. azonosítószámú) Feketén-Fehéren – itt vagyunk! című projekt az afrikai migránsokkal foglalkozó magyarországi civil szervezeteket térképezi fel és megismerteti a magyar társadalmat a bevándorlásban, együttműködésekben rejlő lehetőségekkel. A projekt keretében tájékoztató előadások és információs kampány kerül megrendezésre a fiatalok körében, hogy a jövő generációja, a középiskolások és az egyetemisták nyitottabbá váljanak a bevándorlók befogadása terén és felismerjék a migránsokban rejlő lehetőségeket. A magyar társadalom az Immigropoly játékon keresztül interaktív módon ismerkedhet meg az afrikai bevándorlási utakkal, az EU bevándorláspolitikájával, a migráció általános kérdéseivel. A játék mellet nyomtatott kiadványokon keresztül ismeretterjesztő módon, ugyanakkor mélyebb szakmai tartalmon keresztül tájékozódhat a témát illetően. A projektről és a bevándorlás kérdéseiről a www.ittvagyunk.eu portálon részletesen is tájékozódhat.