Különleges státuszt kapott az Európai Unió

Különjogot kapott az EU az ENSZ közgyűlés előtti felszólaláshoz és a vitákban a válaszadáshoz. A szervezet kisebb tagállamai aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a 27 országot képviselő integráció csökkenti a felszólalók egyenlőségét.

Extra megfigyelői státuszt kapott az ENSZ-ben kedden az Európai Unió, miután a 192 tagú szervezet közgyűlése 180 vokssal, ellenszavazat nélkül fogadta el az erre vonatkozó indítványt. Az egyeztetésen csupán Zimbabwe és Szíria tartózkodott, valamint 10 ország nem szavazott.

A megerősített státusz megszerzését illetően az elemzők úgy vélik, ez a lépés megnyitja az ajtót több egységes blokk, például az Arab Liga, az Afrikai Unió vagy a Karibi Közösség előtt is.

Az EU már tavaly jelezte igényét a közgyűlés rangosabb státuszának elnyerésére, ám akkor kisebb ENSZ-tagállamok hangot emeltek a lépés ellen, olvasható a BBC közleményében. Az ellenző tagországok azt tartották aggályosnak, hogy az Európai Unió különjogot kap a közgyűlés előtti felszólaláshoz és vitákban a válaszadáshoz. Lara Otto, Nauru követe például azzal érvelt, hogy csökkenti a tagországok felszólalási egyenlőségét az, hogy az EU 27 ország hangját hallatja.

A szavazás előtt erős lobbi tevékenységet folytató Catherine Ashton külügyi főképviselő  az indítvány elfogadása után úgy nyilatkozott, az ENSZ-ben „az Európai Unió egy tisztább hangja lesz hallható”, majd hozzátette, „ez a hang teljes mértékben tisztelettudó lesz”.

Mostanáig csak két nem ENSZ-tagállam képviselői kaptak az unióhoz hasonló, nagyobb szerepet biztosító megfigyelői jogot: a Vatikán és a Palesztin Hatóság diplomatái. Ők ugyanúgy mondhattak beszédet a közgyűlés előtt és szólhattak hozzá a vitákhoz, mint a közgyűlés 192 tagországának küldöttei.