Olvasóink kérdezték Göncz Kinga EP-képviselőtől

Göncz Kinga Magyarország első női külügyminisztere, a 2009-től parlamenti képviselő. Végzettségét tekintve pszichológus, pszichoterapeuta. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, a A 2013 utáni fenntartható Európai Unióval kapcsolatos politikai kihívásokkal és költségvetési forrásokkal foglalkozó különbizottság tagja. A képviselő asszony Brüsszelben már várja a kérdéseket.

EurActiv.hu: Tisztelt képviselő asszony! Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Göncz Kinga:Én is köszönöm az online chat lehetőségét, várom a kérdéseket!

Olvasó1: Tisztelt Képviselő asszony! Mit gondol a magyar soros elnökség „sikerességéről”?

Göncz Kinga: A magyar elnökséggel kapcsolatban egyre több szakmai elismerést hallunk, sajnos azonban folyamatosan rávetül a szakmai sikerekre a politika árnyéka ( médiatörvény, alkotmány).

Olvasó 2: Tisztelt Képviselő Asszony! Két kérdésem is lenne, ha megengedi, mindkettő a politikai pályájával függ össze. Az első kérdésem az lenne, hogy hogyan lesz valakiből pszichológus végzettséggel politikus? A második kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy vajon nehezebb-e egy nő számára a politikai pálya, mint egy férfi esetében?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó, köszönöm a személyes kérdést! Visszagondolva az elmúlt 25-30 évre, mindig valami olyat csináltam, ami a demokráciával függött össze: pszichiátriai osztályon terápiás közösséget, civil szervezetben demokrácia- és együttműködés oktatást. Azt gondolom, hogy politikusként is ezt folytatom. Nem kellene, hogy nőként nehezebb legyen a politikai pálya, mint férfiként, Magyarországon viszont ez ma még mindig igy van (azt látjuk, hogy két kormány is alakult női miniszter nélkül az utóbbi időben, a magyar parlamentben is kevés a női képviselő.). Pedig nagy-nagy szükség lenne a nők részvételére, talán a politika hangja is megváltozna……

EurActiv.hu: Olvasó 3 kérdezte egy személyes történet kapcsán, hogy vajon a fogyatékkal élők számára az ügyintézés minden EU tagállamban nehézkes-e, vagy ez csak magyar specialitás? (Gondolva arra, hogy ha valaki nem tud egy szerződést aláírni, akkor már gyámság alá kell helyezni.)

Göncz Kinga: Kedves Olvasó, köszönöm a kérdését! Úgy látom, hogy az Európai Unió országai komolyan elkötelezettek azzal kapcsolatban, hogy könnyebbé tegyék a fogyatékossággal élő emberek életét, egyenlő esélyeket teremtsenek számukra. A helyzet természetesen nem egyforma az egyes országokban, attól is függ, hogy mikor kezdődött el a társadalom gondolkodásának, hozzáállásának a változása. Ezt mi Magyarországon viszonylag későn, csak a rendszerváltás után kezdtük el… Sok tennivalónk van, nemcsak a jogszabályok átvétele területén, hanem a támogatott döntéshozatal feltételeinek kialakításában is. Magyarország elsőként írta alá a Fogyatékos Emberek Jogairól szóló ENSZ-Egyezményt, amely nagyon nagy hangsúlyt helyez erre, remélhetőleg ez hamarosan pozitív változást fog hozni.

Olvasó 3: Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ. Kedves képviselő asszony megnyugtatott a válasszal. Sajnos egy fogyatékkal élőnek elegendő saját bajával megküzdenie,nálunk a társadalom nagy része nem toleráns.(pl. akadálymentesítés,hivatalos ügyek intézése még mindig nehézkes.) Remélhetőleg lesz ebben változás.

Olvasó1: Tisztelt Képviselő Asszony! Még egy kérdésem lenne: fizikailag, utazás szempontjából mennyire megterhelő EP képviselőnek lenni? Ha jól tudom a plenáris ülések Strasbourgban vannak a frakció és bizottsági ülések pedig Brüsszelben, és legjobb tudomásom szerint az egész EP elég sokat „mászkál” a két említett város között.

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Meg lehet szokni, hogy az ember a fél életét repülőtéren tölti, ilyenkor van idő olvasni, felkészülni az ülésekre (van, aki alkotmányt is tud írni iPad-en :). Úgy van, ahogy írja: havi egy hetet töltünk Strasbourgban, a többi időt Brüsszelben, a hétvégéket pedig ki-ki a saját országában. Sokszor felvetődött, hogy elég lenne a parlamentnek csak egy helyen működnie, de Strasbourg szerződésben van rögzítve, a többi EU-s intézmény viszont Brüsszelben van, így egyelőre nem várható változás ebben.

Olvasó 1: Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm kimerítő és aranyos válaszát! 🙂

Olvasó 4: Tisztelt Képviselő Asszony! Ön szerint hány országban fognak legközelebb EP-választásokat tartani?

Göncz Kinga: Kedves Dániel, mondjuk 28, azaz a horvát csatlakozás biztosan megtörténik, de remélhetőleg több ország is közel lesz már a csatlakozáshoz.

Olvasó 5: Tisztelt Képviselő Asszony! A 2014-es költségvetéssel kapcsolatban lenne kérdésem: példaként véve a 2011-es költségvetést, nem túl nagy a tagállamok közötti ellentét, ahhoz, hogy megállapodás szülessen a következő hosszútávú költségvetési időszakról? Nem fogja egy esetleges kompromisszum gátolni az EU működését?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Szívesen válaszolnék akár hosszabban, mivel heti sok órában tárgyaljuk ezt a SURE-Bizottságban, amely a következő költségvetési időszak előkészítését végzi a parlamentben, de csak röviden: épp azon vitázunk, hogy bevezesse-e az EU a pénzügyi tranzakciós adót, tehermentesítve ezzel a tagállamokat a túlzottan megterhelő befizetések alól. Abban azonban egyetértés van, hogy több európai integráció kell, és ehhez pedig források. A 2020-as stratégia céljainak az eléréséhez is…

Olvasó 6: Melyek az EP-delegáció politikai feladatai a magyar szocialisták szempontjából? Miben tudják a magyar parlamenti frakciót támogatni?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Szoros együttműködés van az otthoni szocialista frakció és az EP-frakció között mindenféle szakpolitikai és egyéb politikai kérdésben. Az én területemen ilyen például a roma stratégia, a foglalkoztatás-politika, a nyugdíj-politika, a Magyarországgal szomszédos országok vízummentessége, a román, bolgár schengeni csatlakozás, valamint az olyan politikai kérdések, mint a média-szabadság, emberi jogok, demokratikus alapelvek, a polgári kezdeményezés.

Olvasó 7: Tisztelt Képviselő Asszony! Véleménye szerint milyen tendenciák várhatóak az EU-ban az illegális migrációs politikát tekintve? Mennyire tartja erősnek és realizálhatónak a Schengeni Egyezmény módosításával kapcsolatos olasz-francia kezdeményezéseket?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! A schengeni rendszer módosítása az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvét, a személyek szabad mozgását érinti, amely az euró mellett az EU szimbóluma is, ezért csak nagyon óvatosan lehet hozzányúlni. A bizottság is úgy fogalmaz, hogy csak a legvégső megoldás lehet, akkor is csak közösségi döntéshozatallal és átmenetileg. Az észak-afrikai forradalmak miatt megindult menekültáradat azonban egyedül ezzel a módosítással nem kezelhető: közös európai menekültpolitika és migrációs politika kell, ennek kidolgozása már elkezdődött, de az egyeztetésekhez még idő kell.

Olvasó 4:És Ön szeretne a következő választáson újraindulni?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Egyelőre a ciklus első felében vagyunk, még korai ezen gondolkodnom. Mindenesetre hallatlanul izgalmas az itteni munka….

Olvasó 8: Tisztelt képviselő asszony, kedves Kinga! Mennyire hihetőek a hírforrások a magyar kormányzásról az, amit a híradásokban látunk, hallunk. Hogyan értékelik Magyarország külpolitikáját az Unióban?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Az EU elkezdett a közös külpolitika irányába lépegetni, de azért még erős a tagállamok szuverenitása ezen a területen. Magyarország elemi érdeke, hogy elismert EU-tagállamként jó érdekérvényesítése legyen. Ebből a szempontból volt néhány rossz lépése a jelenlegi kormánynak

Olvasó 8: Köszönöm, Kedves Kinga! További sikeres munkát kívánok! 🙂

EurActiv.hu: Egyik olvasónk kérdése: Európai parlamenti felszólalásában ön azt mondta, többre van szükség a romák integrációjához, mint egy egyszerű keretre – ön szerint hogyan, és milyen konkrét megoldásokkal tud a Roma-stratégia eljutni a tagállami központoktól távol elhelyezkedő hátrányos helyzetű kistérségekbe, ahol a helyzet valóban problémás?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Az Európai Parlament roma jelentése, aminek Járóka Livia volt a jelentéstevője, és amelyhez én írtam a foglakoztatási bizottsági véleményt, sok konkrét javaslatot tett arra nézve, hogy hogyan tud a program eljutni a leghátrányosabb helyzetű településekre is. Ehhez egyrészt olyan pénzügyi szabályozók kellenek, amelyek hosszabb időn keresztül, lépésről lépésre támogatnak jó helyi kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a komplex megközelítést, azaz azt, hogy lehessen egyszerre szociális munkást alkalmazni és a gyerekeknek délutáni tanuláshoz helyiséget biztosítani, számítógépekkel, stb. Valamint kellene egy európai szintű háttér-intézmény,amely támogatja a tagállami programokat.

Olvasó 9:Ön szerint mivel segíthető a romák helyzete Magyarországon? Van-e szükség egy ezzel foglalkozó szervezetre vagy inkább több intézménynek kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznia?

Göncz Kinga: Kedves Katalin! Azt gondolom, hogy az a jó, ha sokan próbálnak segíteni, sok jó program indul mindenfelé az országban…

EurActiv.hu: Lassan lejár az előre megbeszélt idő, reméljük a képviselő asszonynak van még ideje egy utolsó kérdésre, ami az esemény falára érkezett.

Olvasónk kérdése: 2011 januárjában Írásbeli választ igénylő kérdést tett fel a Bizottságnak a magánynyugdíj-pénztárak megszüntetésével kapcsolatosan. Várhatóan Ön szerint a Bizottság mikor ad választ? Amennyiben a Bizottság úgy tartaná, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a magánnyugdíjpénztári döntés, Ön szerint ez mit vonhat maga után?

Göncz Kinga: Kedves Olvasó! Közben választ kaptunk a Bizottságtól, amelyet a parlamenti honlapomon el is tud olvasni. Azért röviden összefoglalva: a Bizottság számos pontban aggályosnak tartja a nyugdíjreformot; továbbra is vizsgálja, hogy uniós jogba ütközik-e a diszkrimináció szempontjából. A tulajdonhoz való jog megsértését pedig nem találja indokoltnak….

EurActiv.hu: Az időnk sajnos lejárt. Tisztelt képviselő asszony! Nagyon szépen köszönjük a kimerítő és tanulságos válaszokat! További szép estét kívánunk!

Göncz Kinga: Köszönöm a kérdéseket, az érdeklődést. Örülnék, ha a facebook oldalamon folytathatnánk a beszélgetést: