A magyarországi orosz egyházszervezet

A Magyarországon élő orosz állampolgárok életével foglalkozó cikksorozatunk következő része következik, a hazánkban kialakított és működő orosz ortodox egyházszervezetről. Az oroszok nagy többségben ortodox vallásúak, és a felmérések szerint kikerülve a hazájukból jobban is kötődnek a vallásukhoz, mint az otthon maradt társaik.

A magyarországi orosz egyházmegye hivatalosan nem tekint vissza olyan sok múltra, hiszen 11 évvel ezelőtt alakult meg, 2000. április 19-én. Az orosz püspökség azonban korábbi előzményéből, az 1949-ben alapított magyarországi orosz ortodox esperességből alakult ki, a magyarországi orosz ortodoxok története pedig egészen a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor Nagy Péter orosz cár ortodox missziót küldött Magyarországra.

Az ortodox egyháznak nincs egy központi irányítása – mint amilyen a Pápa által vezetett katolikus egyháznak van. Ezek mind egymástól teljesen eltérő egyházak – napjainkban 15 ilyen ortodox egyház, patriarchatus van (a forrásban gyakran 14 szerepel, mert az amerikai-kanadai ortodox egyházat a konstantinápolyi patriarchatus nem ismerte el). A konstantinápolyi pátriárka azonban hivatalosan „elsőnek számít az egyenlők között”, ami a Bizánci Birodalom örökségével magyarázható. Ez a főség azonban gyakorlatilag csak abban merül ki, hogy a közös zsinatokon mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

A legnépesebb ortodox egyháznak az orosz ortodox egyház számít, több mint 100 millió fővel. Ezután sorban az Ukrán Ortodox Egyház következne – közel 35 millió hívővel, ám az ukránok egyházi függetlensége hosszú évtizedek óta vita tárgyát képezik: az ukrán egyház függetlennek nyilvánította ki magát, ezt azonban az orosz patriarchatus nyomására mások nem ismerték el, és csak autonómnak, de az Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alá tartozónak mondják. Ugyanez a helyzet a Belarusz Ortodox Egyházzal is. Nagy létszámúnak számít 16 millió hívővel a Román Ortodox Egyház, 10 millióval a Görög-, 8 millióval a Szerb-, és 6 millióval a Bolgár Ortodox Egyház.

Így, mivel nincs egy központi vezetés, egy-egy országban akár több ortodox egyházszervezet is működhet, ami teljes mértékben igaz Magyarországra is. A legrégebbi Ortodox Egyházmegye Magyarországon a Szerb Ortodox Egyházé, 1691-ben alakult, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, központja pedig Szentendrén található. Jelenlegi vezetőjük Pantelics Lukijan püspök. A Magyarországon lévő első hivatalos ortodox egyházszervezet tehát a szerbek vezetésével valósult meg, és kezdetben 7 püspökséggel működött. Az első önálló Román Ortodox Érsekség megalakulásáig (Nagyszebenben), 1864-ig a román ortodoxokat is a szerb püspökök pasztorálták. Így Magyarország területén 1920-ig több millió ortodox hívő élt, ez azonban a trianoni békeszerződés után egy csapásra megváltozott, és az ortodoxok száma néhány tízezerre zsugorodott.

Jelenleg működik Magyarországon Román Ortodox Egyház – az ő magyarországi egyházmegyéjük központja a Gyulai Román Ortodox Püspökség, amely 1860-ban alakult. Őket jelenleg Siluan Manuila püspök vezeti. 1916-tól a bolgároknak is van Magyarországon képviseletük, önálló egyházmegyéjük azonban nincsen, a Magyarországi a Nyugat- és Közép-Európai Főegyházmegyéhez tartozik. A bolgároknak két egyházközsége van: a budapesti és a pécsi, püspöki helytartójuk pedig Mamakov Sztefan. Hazánkban még Örmény Ortodox Egyház is működik, amely 1990-ben alakult.

Az utóbbi években azonban a legtöbb vita a magyarországi Konstantinápolyi Ortodox Egyházszervezet és a magyarországi Moszkvai Ortodox Egyházszervezet között alakult ki. Amíg az előbbi 1995-ben alakult, addig az orosz a már említett 1949-es orosz ortodox esperességből jött létre önálló egyházmegyeként 2000-ben.

Az orosz ortodoxok magyarországi jelenléte a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor is a Nagy Péter orosz cár több száz kozákot küldött Tokajba. A kozákok azt a feladatot kapták, hogy a híres tokaji bortermő vidékről folyamatosan ellássák borokkal az orosz cárt. Ezzel azonban egyfajta kulturális és vallási funkció is párosult, ugyanis éppen ezek a kozákok építették fel Magyarország területén álló első orosz ortodox templomot. A cári küldöttség közel száz éven át tartózkodott Tokajban.

A 19. században az orosz ortodox misszió a Buda mellett található Ürömbe helyeződött át: itt helyezték végső nyugalomba József nádor feleségét, Alekszandra Pavlovna Romanova nagyhercegnőt (1783-1801). Az orosz nagyhercegnő, I. Pál leánya 1799-ben ment férjhez Habszburg Józsefhez – Magyarország nádorához, és I. Ferenc osztrák császár öccséhez. A nagyhercegnő erősen vallásos volt, ezért már az esküvői szertartást is mind a római katolikus, mind az ortodox vallás szerint megtartották. Az ő kérésére alakították ki Budán ortodox kápolnát. A korabeli források szerint Alekszandra nagyhercegnőt szerették a magyarok, és életének rövid idejében is sokat tett a kultúra fejlesztéséért. A legenda szerint egyébként éppen az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló. A nagyhercegnő nagyon fiatalon, mindössze 17 évesen hunyt el 1801-ben szülés után. I. Pál lányának a halála máig vitatott a történetírásban: sokak szerint Habsburg császári ügynökök mérgezték meg, mert az osztrák udvar aggódott amiatt, hogy az ő révén túl jó kapcsolat alakulnak ki az orosz cár és a magyarok között, ami a Magyar Királyság függetlenedésével is fenyegethetett volna.

József nádor 1803-ban felesége tiszteletére pompás sírhelyet és ortodox kápolnát emelt saját birtokán, Ürömben. Éppen ez a hely lett az orosz ortodox misszió központja 1803-tól. A cári küldöttség legfőbb feladata az volt, hogy imáikkal fenntartsák a nagyhercegnő emlékét. Itt működött egyben az egyetlen orosz ortodox temető is. A sírkápolna azonban az 1970-80-as években válságos állapotba jutott: a szocializmus évtizedei alatt megszűnt az istentisztelet, a kápolnát pedig teljesen kifosztották, sőt maga a sír is veszélybe került, ezért Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő maradványait a Habsburgok sírhelyére szállították. A sírkápolnát 1990 után kezdték fokozatosan helyreállítani, és 2004-ben kerülhettek vissza a helyükre a nagyhercegnő földi maradványai.

A II. világháború után 1946-ban az orosz ortodox egyház Magyarországra küldte Nesztor munkácsi püspököt, hogy felmérje a magyarországi ortodox egyház helyzetét. Az orosz ortodox egyház leírásai szerint a „magyar ortodox hívők levelekkel halmozták el” a moszkvai patriarchátust, hogy vonja be irányítása alá a magyar ortodox hívőket, azonban ennek is minden bizonnyal politikai vonzata volt. Így 1949. november 11-én a Szent Szinódus azt a döntést hozta, hogy magyarországi ortodox esperességet alapít, és azok a magyar ortodox hitközségek, amelyek addig nem tartoztak más szervezet irányítása alá, az Orosz Ortodox Egyház joghatósága alá kerülnek. Ez az 1949-ben alapított esperesség alakult át 2000. április 19-én püspökséggé.

A moszkvai patriarchátus és konstantinápolyi patriarchátus között az elmúlt években számos vita alakult ki. A viták alapját az ortodox hívőkért vívott küzdelem jelenti: a konstantinápolyi patriarchátus mivel főséget gyakorol az egyenlő egyházak között, azt próbálja elérni, hogy mindazon hívők felett is rendelkezzenek, akik egyik más autokefál ortodox egyházhoz sem tartoznak – ezt pedig a többi egyházszervezet vitatja el. Ezen kívül pedig a diaszpórában élő görög egyházközösségei fölött is rendelkeznek (ez a megegyezés tárgya volt a görög ortodox egyház autokefállá válásakor).

Így a viták eredményeként 1999-ben a konstantinápolyi patriarchátus 3 egyházközösséget is el tudott hódítani az orosz ortodoxoktól: Karcagon, Kecskeméten és Szentesen. Budapesti közösséggel együtt jelenleg négy templomuk van Magyarországon.

A Moszkvai Patriarchátus ezt nem ismerte el, és hosszú pereskedés kezdődött a templomokért és egyházi épületekért a két ortodox egyház között. Valószínűleg ezek az események is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarországi orosz esperességet 2000-ben püspökségi rangra emelték, jelezvén azt, hogy kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek.

2001 környékén egy újabb nagy vita kezdődött: a Konstantinápolyi patriarchátus kinyilvánította az igényét az Orosz Ortodox Püspökség székhelyét képező budapesti Nagyboldogasszony székesegyházra, és keresetet nyújtott be a fővárosi bíróságra is. Az oroszok azonban világosan jelezték, hogy ez egyben politikai kérdés is: előbb 2003 júliusában az akkori orosz külügyminiszter, Ivan Ivanov látogatta meg a székesegyházat, majd 2003 szeptemberében látogatást tett a székesegyházban az orosz miniszterelnök, Mihail Kaszjanov is. 2004-ben a fővárosi bíróság visszautasította a konstantinápolyi patriarchátus keresetét, és a székesegyház maradt orosz ortodox fennhatóság alatt. 2006-ban egyébként, már a bírósági döntés után Vlagyimir Putyin is a püspökség székhelyén járt.

A magyarországi Orosz Ortodox Egyházmegye élén jelenleg Márk (Szergej Anatoljevics Golovkov) püspök áll – ő az elmúlt 11 évben a 3. püspöke, Pál és Ilarion után. Mindhárman egyben az 1962-ben alapított Osztrák Egyházmegyét is irányították a magyarral együtt.

Az Orosz Ortodox Püspökségnek jelenleg 9 egyházközössége van hazánkban, ebből kettő Budapesten található: a már említett Nagyboldogasszony székesegyház a Petőfi téren, és a Szergej Radonyezsszkij templom a Lendvay utcában. Ezen kívül népszerű a Magyarországon élő ortodoxok körében a Budapest mellett található Ürömben az Alekszandrovna Pavlovna nagyhercegnő sírkápolnája is, illetve az egyházszervezet rendelkezik templommal Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán, Gyöngyösön és Debrecenben.