Bulgária: jobboldali marakodás

A bolgár országgyűlés egyetlen ellenzékben lévő jobboldali formációjában, a Kék Koalícióban forrongó a hangulat, ugyanis a Demokraták Erős Bulgáriáért (DSzB) és a Demokratikus Erők Uniója (SzDSz) vezetői nem tudtak megegyezni a közös jelöltek kilétéről. A két, szebb napokat is látott párt sem a közös államfő-jelölt, sem pedig  a közös helyhatósági lista felállítása kérdésében nem tudott dűlőre jutni. A belső vita nagy valószínűséggel a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) malmára fogja hajtani a vizet.

A magát az egyetlen jobboldali alternatívának aposztrofáló Kék Koalíció valószínűleg komoly szavazatvesztésre számíthat az egyébként sem jelentős bázisából az október 23-án megrendezendő államfő- és helyhatósági választásokon. A 2009-es országgyűlési választások bejutási küszöbét közösen alig átlépő pártszövetség jelentősen amortizálódhat, ha nem találnak újra közös jelölteket az eljövendő megmérettetésen. Túl sok jóra nem számíthat a két törpepárt, ugyanis az összes véleménykutató intézet mindössze 2-3 százalék körüli eredményt prognosztizál nekik.

Az SzDSz volt Bulgária egyetlen kormányképes jobboldali pártja a 90-es években, de Ivan Kosztov felettébb sikeres kormányzását követően 2001-ben számos formáció vált ki a szervezetből. Maga Kosztov megalapította DSzB nevű pártját és a 2005-ös valamint a 2009-es szavazások során csak a Martin Dimitrov által vezetett SzDSz-szel közösen sikerült bejutnia a parlamentbe. Rövid ideig úgy nézett ki, hogy akár kormányzó erő is lehet a Kék Koalícióból, ugyanis a kisebbségben kormányzó GERB komolyan fontolgatta a koalíciókötést Kosztovékkal. A választásokat követően azonban a Kék Koalíció markáns követelései (személyi és politikai téren egyaránt) arra az elhatározásra bírták Bojko Boriszov pártját, hogy inkább a szélsőjobboldali Ataka szavazataira számítson a jövőben.

Április utolsó hetében összeült a pártszövetség vezetősége, hogy felvázolja együttműködésüket a választásokon, többek közt megvitatták a kampányköltségeket, a jelöltek személyét és a választás javasolt dátumát (ugyanis a GERB lehetőséget adott minden pártnak, hogy dátumot ajánljon a két választás megrendezésre). „A legfontosabb, hogy megtartsuk a Kék Koalíció perspektíváját a jövőben is” – nem kívánta bővebben kommentálni Ivan Kosztov az SzDSz választmányi bizottságának azt a döntését, hogy külön jelöltet fognak állítani. Az SzDSz bizottsága ugyanis titkos szavazásra bocsátotta az államfőjelölt személyének kilétét, s nagy meglepetésre a párt helyettes vezetője, Rumen Hrisztov kapta a legtöbb szavazatot. Azért is meglepő Hrisztov jelöltsége, mert a legnagyobb favoritnak a volt pártelnököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőnőt, Nadezsda Nejnszkit tartották. Nem véletlen, hogy Nejnszki a választásokat követően megrendezett végeredményről beszélt az újságíróknak.

Rumen Hrisztov tekintélyes politikai előélettel és tapasztalattal rendelkezik, a jelenlegi országgyűlés egyik legrutinosabb szerepelője.

Az első demokratikus (nem szocialista) kormánynak földművelésügyi miniszter-helyettese volt, a Filipov-kormány bukása után pedig a Ljuben Berov által vezetett kabinetben is ezt a posztot töltötte be. Hrisztov a 93-as Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) mandátumú kormányban és a rákövetkező szakértői Indzsova-kormányban is megtalálta helyét, mint élelmiszeripari miniszter. Egy évvel később Zselju Zselev, akkori államfő tanácsadójaként dolgozott, 1997-től pedig újra miniszteri pozícióhoz jutott a Szofijánszki-kabinetben. Érdekesség, hogy Kosztov kormányzása alatt “csak” az akkori köztársasági elnök, Petár Sztojánov tanácsadója volt. A szocialista-cárista kormányok idején magánvállalkozást indított.

A DSzB saját részről meglepetésre nem Ivan Kosztov pártelnököt jelölte az államfői posztra, hanem Szvetoszláv Malinov országgyűlési képviselőt. Malinov jelöltsége meglehetősen váratlan, ugyanis még saját pártján belül sem tartozik a szűken vett vezetőkörhöz. „Nekem tetszik, ő a megfelelő ember erre a tisztségre” – hárította el a választ Kosztov arra a kérdésre, hogy miért nem jelöltette saját magát államfőnek. „Célunk, hogy a választás második körében az SzDSz jelöltje legyen a jobboldal képviselője.

Helyes, ha van verseny a Kék Koalíción belül, így garantálni fogjuk a sikeresebb szereplést. Sajnálattal hallom Nejnszki reakcióját, jómagam is őt támogattam például az európai parlamenti képviselők listáján” – nyilatkozta Martin Dimitrov a választások után.A két párt a belső választások dátumáról és a nagyobb városok polgármesteri székéért induló jelöltek kilétéről sem tudott megegyezni. Nagy a tülekedés Szófia főpolgármesteri székéért a DSzB-n belül, eddig a párt erősembere, Átánász Átánászov, Lozenec jelenlegi polgármestere, Prosko Proskov és Petár Moszkov megyei tanácsadó is bejelentkezett a posztért. Közülük a győztesnek még ki kell állnia Vládimir Kiszjov SzDSz-es jelölt ellen a Kék Koalíció hivatalos jelöltje cím elnyeréséért.

A legtöbb szakértő szerint csak a belső feszültségeket fokozhatja a szövetség vezetői között zajló vita a jelöltekről, ugyanis elhanyagolható annak az esélye, hogy a Kék Koalíció soraiból kerüljenek ki a végső győztesek. Az igazi verseny minden valószínűség szerint a GERB és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) között fog lezajlani. Szófia élére legnagyobb eséllyel Jordánka Fándukova (GERB) jelenlegi főpolgármester pályázhat, ugyanis a város lakosságának zöme elégedett munkájával.  A Kék Koalíció jelöltjeinek ezúttal várhatóan be kell majd érniük néhány közgyűlési mandátummal.

Milanov Viktor

Friss hírek

Piaci körkép: megpihen a DAX a kétnapos rali után

Vegyes hangulatban kezdték a napot az európai indexek, a befektetők a meglévő oltások hatásosságát mérlegelik az új vírusvariánsra vonatkozóan. A BioNTech mely a Pfizerrel együtt gyárt vakcinákat, 6%-ot esett, miután egy tanulmány szerint az Omicron részlegesen ki tudja kerülni a kétdózisos vakcina nyújtotta védelmet. 

Read More »

Csökken az Omicron miatti aggodalom, 15.600 pont felett a DAX

Magasabban kezdték a napot az európai indexek, köszönhetően a kínai monetáris feltételek lazításának és annak, hogy az Omicron vélhetően mégsem lesz olyan negatív hatással a gazdasági fellendülésre, mint azt előzetesen gondolták. Másrészről viszont ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybankok tartják magukat ahhoz, hogy elkezdik visszavonni a piaci ösztönző eszközöket.

Read More »

Leave a Reply