Bosznia: ez már a vég kezdete?

A délszláv háború lezárását követő legkomolyabb válságát éli át Bosznia-Hercegovina. Pár hete a Boszniai Szerb Köztársaság országgyűlése úgy döntött, hogy népszavazást kell tartani a béke és a stabilitás fölött őrködő nemzetközi főmegbízott által hozott törvényekről és rendeletekről. Eközben az ország másik felében, Bosnyák-Horvát Föderáció területén a kormányból kiszorult horvát pártok a bosnyákok szerint egy párhuzamos államigazgatást kívánnak létrehozni.

Szerb támadás a központi szervek ellen

Az már-már megszokottnak mondható, hogy az ország szerb részének vezetői úton-útfélen hangoztatják az egységes Bosznia létének értelmetlenségét, ám ezúttal sokkal tovább merészkedtek. A Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) törvényhozása Banja Lukában még április 13-án döntött arról, hogy a szerb entitás területén népszavazást kell tartani június elején. A referendum, ha valóban megvalósul, elsősorban nemzetközi főmegbízott által az utóbbi 16 évben hozott jogszabályok érvényességéről szól majd, különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi bíróság és ügyészség joghatósága kiterjed-e a Republika Srpska területére.

A lehetséges szavazás eredménye előre borítékolhatóan nem lenne kedvező a felsőbb boszniai intézmények számára. A parlamenti képviselők voksolása után a nemzetközi főmegbízott, Valentin Inzko  azonnal elítélte a szerbek kezdeményezését.  Inzko és hivatala szerint ez a népszavazási határozat sérti az1995-ös daytoni békeszerződést, mivel súlyosan aláássa Bosznia-Hercegovina egységét azzal, hogy támadást indít a szövetségi igazságszolgáltatás intézményei ellen.

Bosznia-Hercegovina szövetségi bíróságát és ügyészségét még 2000-ben az akkor főmegbízott, Wolfgang Petritsch hozta létre. A két intézmény végül két évvel később jött létre, egyik legfontosabb feladata  hogy segítsen a hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűnöket feltáró munkájában és éppen ez az, amivel az elmúlt kilenc évben kivívta a boszniai szerb vezetők ellenszenvét. A Republika Srpska elnöke, Milorad Dodik korábban már többször is úgy nyilatkozott, hogy mind a főmegbízott, mind az egész boszniai berendezkedés alapvetően szerbellenes, a bíróságok és az ügyészi hivatal pedig szintén elfogult a szerbekkel szemben és hajlamos csak a szerb háborús bűnösöket elítélni, ezzel is szítva a feszültséget bosnyákok, horvátok és szerbek között.

Az Európai Unió boszniai követe, Miroslav Lajcak (korábbi boszniai főmegbízott és az előző szlovák külügyminiszter) a következő napokban kísérletet tesz arra, hogy lebeszélje a boszniai szerb vezetést a népszavazás levezényléséről. Inzko a Tanjung híradása szerint meglehetősen szkeptikus a leendő tárgyalások kapcsán. Az osztrák diplomata csak két hét türelmet ígér a szerbeknek, ha ezután sem vonják önszántukból vissza népszavazásról szóló határozatot,

akkor élve vétójogával ő maga fogja azt megsemmisíteni. Brüsszelnek azonban nyílván nem lehet érdeke, hogy főmegbízottja egy demokratikusan megválasztott parlament döntését tegye semmissé (ahogy az korábban Boszniában már nem egyszer megtörtént), még akkor sem ha az a döntés az ország stabilitását fenyegeti.

Lajcak feladata elsősorban így az lesz, hogy próbálja meg elkerülni a boszniai szerbek további radikalizálódását, egy főmegbízotti vétó a népszavazás ellen pedig valószínűleg olaj lenne a pislákoló tűzre. Dodik mindenesetre nem tart különösebb szankcióktól. Az ominózus parlamenti döntés után elmondta, nem hiszi, hogy az EU egy politikai háborúba kezdene a boszniai szerbek ellen. Magabiztosságát az is jól mutatja, hogy a héten a népszavazás szinte ténnyé vált azáltal, hogy a Republika Srpska hivatalos közlönyében megjelent: a referendumot 45 napon belül meg kell tartani.

A horvátok is mozgolódnak

A külföldi diplomaták mellett az ország másik entitásában a Bosnyák-Horvát Föderáció törvényhozása is elítélte a szerbek törekvéseit szerdán egy négy pontból álló határozatban. A parlament alsóházi ülésén továbbra sem vett részt a két legnagyobb horvát párt a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az abból öt éve kiszakadt Horvát Demokratikus Közösség 1990 (HDZ 1990).

A tavaly októberi választások óta a Föderáció politikai válságban van, mivel a bosnyák többségű Szociáldemokrata Párt (SDP) aratott győzelmet, a helyi horvátok között azonban a két HDZ szerzett többséget. Az SDP végül hosszas tárgyalás után a két nagy horvát párt nélkül alakított kormányt, ezt követően azok nem küldték el képviselőiket az országgyűlés alakuló ülésére.

Szintén ezen a héten Hercegovina központjában, Mostarban a HDZ és a HDZ 1990 vezetői elhatározták egy, az államigazgatástól független Horvát Nemzeti Tanács felállítását. A Tanács két elnöke a Dragan Covic és Bozo Ljubic (a két párt vezetői) lesznek. A testület célja, hogy koordinálja az egyes kantonok horvátságának együttműködését, segítse azok minden kezdeményezését, ami jogaik érvényesítésére irányul.

A bosnyák vezetők azonban- nem ok nélkül- a Föderáció megbontásának kezdetét látják a horvát pártok akciójában. Már a daytoni béke óta újra és újra felmerül az a horvát igény, miszerint nem csak a szerbeknek jár a teljesen önálló államrész. A helyi horvát vezetők többször hangoztatták, hogy a bosnyákokkal egy államrészbe zárva sérülnek népük jogai, mivel e Föderáció intézményeiben nem egyenlő elbírálás alá esnek a bosnyákokkal és szinte lehetetlen érdekeik hatékony képviselete.

Tény, hogy az októberi választásokon a Bosznia-Hercegovina élén álló hármas elnöki tanács horvát tagja sem a két hagyományos horvát etnikumú pártból került ki, hanem a multietnikus színezetű SDP-ből, Zeljko Komsic személyében. A bosnyák elnyomásról szóló horvát félelmeket az utóbbi tíz év demográfiai adatai is növelik. A muzulmán bosnyákok népszaporulata meghaladja a horvátokét, ráadásul a háború után a Republika Srpska területéről elmenekült bosnyákok egy nagy része is a Föderáció területén talált új otthont.

Így a lakosság amúgy is csak 28 százalékát kitevő horvátok számára az etnikai arányok továbbra is kedvezőtlen irányba tolódnak el, képviselőik pedig egy önálló horvát államrész megalapításában látják a megoldást. Ez viszont ellenkezik a daytoni békerendszerrel, így a jövőben mind a szerb népszavazási kezdeményezés, mind a Horvát Nemzeti Tanács ügyében fontos döntés előtt áll a nemzetközi főmegbízott és a nyugati diplomácia, ha Bosznia egységét a mai formájában kívánják megőrizni.