Bulgária, schengen, korrupció…

Bulgária egyre jobban kitolódó schengeni csatlakozása már az egyébként Brüsszel-közelinek számító jobboldali bolgár kormányban is komoly visszatetszést kelt. Bulgáriába látogatott a francia belügyminiszter, Claude Gean, hogy tárgyaljon Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel a Franciaország által támasztott követelmények teljesítéséről. Időközben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) temérdek európai uniós mezőgazdasági támogatással történő visszaélés miatt indított eljárásokat Bulgária ellen. Újabb botrányhullámra számíthat Szófia?

„A schengeni csatlakozással nem csak a bolgár állampolgárok kerülnek jobb helyzetbe, hanem az Európai Unió is. A bolgár kormánynak az a törekvése, hogy segítse a közösséget a tömeges bevándorlók  kezelésének kérdésében” – szavakkal nyitotta meg a sajtótájékoztatót Boriszov, miután találkozott a francia belügyminiszterrel. Claude Gaen bolgár kollégája, Cvetán Cvetánov meghívására érkezett az országba, hogy megvitassák a problémát okozó francia követeléseket. Franciaország és Németország, az Európai Unió két legbefolyásosabb tagállama megvétózta a bolgár és román csatlakozást a schengeni övezethez és számos vélt és valós ürügy kapcsán halogatja támogatásának megadását.

„A francia belügyminiszter minden nyilatkozata a schengeni bővítésről Európában is, itthon is vezető hír és kormányellenes támadás lesz” – Boriszov szerint Bulgária jelenleg az egyik legjobban felkészült uniós ország a nemzetbiztonság szempontjából. Maga Gaen is elismerte, hogy amit eddig a bolgár kormány elért hihetetlen és mélyen megbecsülendő teljesítmény. A francia politikus szerint csak technikai akadályok állnak a balkáni ország előtt – főleg a korrupció elleni küzdelem terén. Szerinte nincs semmi kétely a bolgár csatlakozási elkötelezettség szempontjából, azonban további tárgyalások szükségesek az eljövendő hetek során.

„Franciaország és Bulgária között nincsenek nézeteltérések és konfliktusok, ugyanis közösen dolgozunk a szervezett bűnözés és korrupció legyőzése érdekében” – Boriszov hozzátette, hogy a monitoring jelentés nyilvánosságra hozásáig mindent meg fog tenni a bolgár törvényhozás egy átláthatóbb rendszer megteremtése és a korrupcióra szakosodott speciális bíróság felállítása érdekében. Gaen szerint a Tunéziából érkező menekülthullám nem politikai, hanem gazdasági akadály a schengeni bővítés előtt.

Időközben az OLAF mélyreható vizsgálatokat indított Bulgáriában, ugyanis 2010-ben 64 esetben merült fel komoly gyanú európai uniós mezőgazdasági támogatások hűtlen és nem megfelelő kezelése miatt. Ez a szám meghökkentő is lehetne, ugyanis 2009-ben csupán fele ennyi kivizsgálást indított a szervezet, azonban az utóbbi évek során Bulgária vezeti a korrupciós és sikkasztásos statisztikákat a régióban. A most indított eljárások részben a vidékfejlesztési és a falusi régiók felemelkedését elősegítő támogatásokat, részben pedig a SAPARD előcsatlakozási program kifizetéseit vizsgálják.

Érdekesség, hogy a 2009-ben feltárt 32 pénzügyi visszaélésből 26-ot Bulgáriában regisztrált az OLAF és akkoriban komoly bírálat érte az országot az Európai Parlament részéről. Jelenleg az országban 85 eljárás folyik európai uniós pénzzel történő visszaélés ügyében – ez példátlan az Európai Unió történetében. A mezőgazdasági támogatásokon kívül a listán szerepelnek még a strukturális alapokból befolyó támogatások is, melyeket környezetvédelmi, regionális fejlesztési és versenyképességi célokra fordíthat az ország. Az eljárások közül kilencnél már elindult a büntetőjogi eljárás, további 24-nél még összesítik a bizonyítékokat.

Az OLAF várhatóan egy-két hónapon belül fogja nyilvánosságra hozni a feltárt adatokat. Az utóbbi időben sok bolgár szakértő megkérdőjelezte a homályos atomenergetikai ügyleteket a régi (Kozloduj) és az új (Belene) erőmű körül is. A hazai és uniós politikusok egyaránt tagadták, hogy eljárás indult volna a kozloduji atomerőmű bezárása érdekében megítélt összegek felhasználása ügyében. Az év elején Algirdas Semeta adóügy és vámunió, audit és csalás elleni küzdelemért felelős biztos bírálta az ország igazságszolgáltatási rendszerét, ugyanis túl lassan következnek be a változások és az állam nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen.

A mezőgazdasági minisztérium hivatalos közlése szerint az OLAF a Mezőgazdasági Alap volt igazgatója, Kalina Ilieva sorozatos jelzései alapján indította el az eljárásokat. Ilievát ugyanakkor gyanús körülmények között menesztette a jelenlegi kormány, ugyanis kiderült, hogy a volt igazgató nem rendelkezett egyetemi diplomával és ezt eltitkolta munkáltatói előtt.

Az eset után immár sokadik alkalommal megkérdőjeleződik a mindenkori bolgár kormány és az ország igazságügyi rendszerének szakértelme és hozzáértése.