Kisebbségi nyelvhasználat: „nehogy túlzásokba essünk”

UKRAJNA   Legyenek kisebbségi jogok, de nehogy túlzásokba essünk! Körülbelül így foglalhatjuk össze az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) Nemzeti Kisebbségekért felelős főbiztosának eddigi tevékenységét. A szubjektív, megalapozatlan és egymásnak ellentmondó nyilatkozataival Knut Vollebaek sem Ukrajna, sem az ott élő kisebbségek tetszését nem nyerte el.

Ukrajnát eddig az Európa Tanácstól kezdve az összes, nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szervezet azért marasztalta el, mert túl kevés jogot garantált a területén élő kisebbségeknek, vagy a meglévő jogok érvenyülését akadályozta. Az elmúlt hónapban ennek pont az ellenkezője történt: az európai mércéknek megfelelő nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban Knut Vollebaek komoly aggályainak adott hangot.

Túlzott engedmények?

Mint arról korábban beszámoltunk, az új nyelvtörvény az ukrán nyelvet ismerné el államnyelvként, míg azokat a regionális nyelveket, amelyek elérik a 10 százalékos küszöböt, a közigazgatásban hivatalosan is használhatnák. Eszerint 13 megyében az orosz, kettőben a magyar és a román is megkapná ezt az – Európában már általában bevettnek számító – státuszt.

A nemzetiségekért felelős biztos azonban Volodimir Litvinnek, a Legfelső Tanács elnökének küldött levelében azonban komoly aggályait fejezte ki a törvény elfogadása esetén az ukrán nyelv veszélyeztetése és a közigazgatás felesleges túlterhelése miatt.

Egyet előre, kettőt hátra

Ezzel nemcsak a tervezet törvényhozás elé jutását sikerült megakadályozni, de az ukrán politikusok fejében némi zavart, a kisebbségiek köreiben pedig komoly ellenállást generált a biztosi vélemény. Tavaly júliusban ugyanis az Európa Tanács arra szólította fel Ukrajnát, hogy törekedjen a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kiterjesztésére, a kisebbségi nyelvhasználat közigazgatásban történő használatának kiszélesítésére, valamint az anyanyelvű műsorok sugárzásának lehetővé tételére – tudtuk meg akkoriban az UMDSZ-től.

Ukrajna elszántságára az európai normák átvétele terén az új nyelvtörvény egy kivételes példa: az ugyanis összhangban van a Reginális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményével is.

Nem engednek

Bár a két egyezmény ukrajnai végrehajtását monitorozó bizottság is pozitív véleménnyel volt a törvénytervezetről, a főbiztos kitartott megállapítása mellett. Ez ellen összefogtak a törvény által biztosított kedvezményekre – nem alaptalanul – áhítozó kisebbségek szervezetei – írja a Kárpátinfo. Így az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az Orosznyelvű Ukrajnáért szervezet, valamint a román és a zsidó közösség érdekvédői által aláírt levéllel fejezték ki tiltakozásukat Knut Vollebaek ajánlása ellen.

A szemmel láthatóan a balkáni ügyekben elmélyült EBESZ főbiztos ismerethiányát mi sem szemlélteti jobbban, mint az, hogy meglepetésként érte a gyakorlatban például Aknaszlatinán működő többnyelvűség: kezdve a három nyelvű feliratoktól egészen a három nyelven funkcionáló közigazgatásig.

A további fejleményekre még várni kell, de az eddigiek sem túl sok jóval kecsegtetnek: bár a tiltakozó levelet elküldték az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ megfelelő szerveihez, a korábbi tapasztalatok alapján jelentősebb eredményeket nem lehet várni e szervektől. Mindeközben a belpolitikában is kényes témának számító nyelvtörvény nemzetközi támogatás híján a többi társadalmi feszültséget előidéző törvénytervezet – adó- és a nyugdíjreform – mellett egy ideig még biztosan a fiókban marad.

Kitekintő összeállítás - Zsár Virág

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »