Brüsszel: tabutéma a kommunizmus

„A kommunizmus nem szűnt meg, csak privatizálták” – hívta fel a figyelmet a jelenlegi romániai állapotokra Marius Oprea, A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet volt vezetője a Mit tudnak a fiatalok a totalitárius rendszerekről? című, brüsszeli közmeghallgatáson. Az Európai Parlamentben tartott, Tőkés László erdélyi magyar, Sandra Kalniete lett és Milan Zver szlovéniai néppárti képviselő által szervezett rendezvényen a jelenlévők többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehetséges, hogy miközben a holokauszt esetében megtörtént a felelősségre vonás, a II. világháború másik folyománya, a kommunizmus égisze alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekmények mai napig büntetlenek maradtak, sőt számos esetben fel sem tárták ezeket – tette közzé a Krónika.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy emlékezni kell a múltra, és küzdeni kell mind a totalitárius rezsimek, mind pedig a múlt meghamisítása ellen, hiszen csak ez vezethet el egy békés és szabad, közös Európa kialakulásához. A Szembenézés a múlttal – miért van még mindig szükség erre? címet viselő ülésszak felszólalói egyhangúan hangoztatták: a múlt értő ismerete nélkül a jövő sincs biztonságban. Épp ezért elengedhetetlen a titkosszolgálatok archívumainak feltárása és feldolgozása, a történelem tudatos megismerése, hangsúlyozták, rámutatva, hogy számos volt kommunista ország nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva utasítja ezt el. Például Szerbiában még nem került rá sor, de más, volt kommunista országban is vannak még titkosított iratok, mondta Andrej Kovacsev bolgár néppárti képviselő.

Haidi Hautala, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) elnöke mintegy válaszként rámutatott: a múlttal való szembenézés azért fontos, hogy helyesen lássuk a történelmet, ezért a politikusoknak segíteniük kell a történészek munkáját, például az Európai Uniónak nyomást kellene gyakorolnia az uniós tagságra áhítozó Szerbiára, hogy tegye elérhetővé a titkosszolgálat archívumát. Emellett a múlt feltárásával lehetőséget kell adni az elnyomóknak arra, hogy beismerhessék: vétkeztek, tette hozzá a finnországi EP-képviselő.

Jarosław Leszek Wałęsa lengyel néppárti képviselő, a béke-Nobel-díjas Lech Wałęsa volt lengyel államfő fia beszéde felvezetésében pár személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal: azt, hogy gyerekként hogyan tartóztatták le édesapjával együtt, illetve hogyan pirított rá tanára, amikor hétévesen az otthon oly sokat hallott „szolidaritás” szót írta a füzetébe.

Rámutatott, azért tette, mert már akkor úgy gondolta, az embereknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. A szolidaritás gondolata az elhangzottak összegzésekor is felmerült, amikor feltevődött a kérdés: hogyan tudják a volt kommunista országok meggyőzni a nyugati államokat nézőpontjukról, hiszen ezek valószínűleg azt gondolják, ennek semmi köze hozzájuk – a meglepően nagy érdeklődést kiváltott közmeghallgatáson is többnyire a kelet-közép-európai posztkommunista államok képviseltették magukat. Tőkés elmondta, ez nehéz feladat, hiszen a nyugat-európaiaknak nincs saját tapasztalatuk, csak tanulhatnak a kommunizmusról. Ahogy a fiatalok is, akiknek személyes példákra van szükségük.

„Privatizált kommunizmus”

Az EP-alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunista múlt feltárását az is nehezíti, hogy a titkosszolgálatok volt tagjai, a kollaboránsok jelenleg is vezető pozíciókban vannak, akár az európai intézményekben is. Példaként Fazakas Szabolcs MSZP-s EP-képviselő esetét említette, akiről azt állítják, együttműködött a magyarországi titkosszolgálattal. Ezt a gondolatmenetet folytatva a bolgár Vaszil Kadrinov képekkel illusztrálta, hogy a szomszédos országban hány volt ügynök van jelentős pozícióban, futott be diplomáciai vagy politikai karriert Georgi Parvanov államfővel kezdve. Az utána felszólaló Marius Oprea, a romániai A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet volt vezetője (portrénkon) elmondta: felháborították a hallottak, már csak azért is, mert Románia is ugyanabban a helyzetben van.

Itt a kommunizmus nem szűnt meg, csak privatizálták, a zsarnokok a rendszerben vannak – hangsúlyozta. Rámutatott, bár az állam és az államfő hivatalosan elítélte, a volt rezsim vagy a Szekuritáté egyetlen vezetője sem került az igazságszolgáltatás kezébe. „Nem elítélni kell a kommunizmust, hanem bíróság elé állítani a bűnösöket” – hangsúlyozta a történész, aki szerint ezek magas nyugdíjból élnek, „mi fizetjük őket, holott gyilkosok”. Rámutatott, új törvényre van szükség, mely a kommunista rezsim bűneit az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekként könyveli el, hiszen ezek nem hétköznapi gyilkosságok voltak, a rendszer nevében követték el őket.

„Ehhez kell az Unió ajánlása, máskülönben felesleges a munkánk” – zárta megrázó beszédét az áldozatok hamvainak feltárásával foglalkozó Oprea, aki egy exhumálás képeivel illusztrálta előadását. Az öszszegző beszélgetésen kiderült, az Európai Parlament sem ellenőrzi, hogy tagjai együttműködtek-e a titkosszolgálatokkal, holott példát mutathatna a tagországok kormányainak. Egyes felszólalók rámutattak, a legnagyobb probléma, hogy a volt ügynökök, besúgók választás útján kerülnek pozícióba, a nép juttatja oda őket.

Konkrét javaslatok

A második ülésszakot moderáló Sandra Kalniete személyes élményeit is megosztotta a hallgatósággal. A lett képviselő elmondta, azért nem lett testvére, mert szülei „nem akartak több szolgát adni a szovjeteknek”. Kiemelte, hogy a bűnösök jogi elítéléséhez politikai akaratra van szükség, amelyhez az Unió konkrét cselekvési tervet és forrásokat kell hogy rendeljen. Emellett nemzetközi törvényeket kell hozni a titkosszolgálatok archívumainak megnyitására vonatkozóan. Felvetette azt is, hogy augusztus 23-át, a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a náci és kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává, és alakítsanak ki emlékhelyet számukra. Az ezzel foglalkozó intézmények, civil szervezetek mellett fontosnak tartotta a kommunizmust témaként feldolgozó művészek, például a filmesek, „a vasfüggöny irodalmát” művelő írók anyagi támogatását is. Emellett támogatni kell olyan kiadványok és oktatási anyagok megjelentetését, amelyek valós képet festenek a 20. század második felét megpecsételő kommunista diktatúrákról, ezáltal akadályozva meg az áldozatok emlékének elhalványulását és hárítva el a múlt megismétlődésének veszélyét, tette hozzá.

Tudatlan fiatalok

A totalitarista múlt hagyatéka a félelem által megbénított társadalom, amelytől idegen az aktívan részt vevő polgárság szerepvállalása – mutatott rá a harmadik ülésszakot vezető Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő. Raluca Groşescu, A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet munkatársa azokról az általuk szervezett programokról számolt be, melyeknek célja a történelmi múlt tudatosítása. Egy felmérés eredményeit is ismertette, amelyből kiderült: a román fiatalok felének nincsenek ismeretei a kommunizmusról, egyesek azt sem tudják, ki volt Nicolae Ceauşescu. Hasonlóképpen nem ismerik a múltat a németországi fiatalok sem, pedig ott sokkal komolyabban foglalkoznak a kérdéssel, oktatási programot is kidolgoztak a számukra.

Hubertus Knabe, a keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi bűntetteit bemutató múzeum, a Berlin-Hohenschönhausen Memorial tudományos igazgatója tapasztalatait ismertette a jelenlévőkkel. Elmondta, a börtönök múzeumokká való átalakítása hatékonynak bizonyult, és mivel az áldozatok a leghitelesebb források, idegenvezetőként alkalmazzák őket, élő történelemórát tartanak a látogatóknak. A program hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1994-ben 3000-en látogatták meg az intézményt, tavaly viszont már 330 ezren. A szakember csak azt sajnálta, hogy az eddigi kétmillió látogató zöme nyugatnémet volt, a keletnémeteket kevésbé érdekli saját történelmük.

A negyedik ülésszak zárógondolataként Milan Zver levezető elnök azon véleményének adott hangot, hogy a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnöksége alatt tovább kellene folytatni, hiszen szükség és igény is van arra, hogy ez a téma az európai uniós politikai diskurzus napirendjén maradjon, és a célkitűzések megvalósítása terén döntő előrelépés történjen.

„Értetlen” Európa

„Ez a cseppekkel megtöltött pohárnak a dialektikája. Mindig tölteni kell a poharat, aztán egyszer csak túl fog csordulni” – jellemezte a Krónikának a kommunizmus témájának az Európai Parlamentben történő feldolgozását Tőkés László, aki hasonló rendezvények szervezésével évek óta próbálja napirenden tartani a kérdést. „Ez egy nagyon mérsékelt konferencia, a tankönyvírás szintjén merjük úgy megközelíteni a kommunizmus kérdését, hogy eltűrjék” – értékelte a mostani rendezvényt az EP-alelnök, aki szerint „Európa teljesen értetlen”, sőt „kellemetlenkedőnek” tartja a témával foglalkozók magatartását. Ezért még a közmeghallgatás címét is meg kellett „puhítani”, hogy azok is eljöjjenek rá, akik amúgy nem tették volna. „Megpuhítottuk, megszelídítettük a témát, és még ki beszél arról, hogy az áldozatokat ki kell ásni, és a tetteseket meg kell büntetni? Megint csak az ügy kommunikációjáról van szó, és nem magáról az ügyről, amit kommunikálni kell. Ez megalázó, de rá vagyunk szorulva, hogy erre a harcmodorra korlátozzuk magunkat” – nyilatkozta lapunknak az EP-alelnök, aki szerint a kommunizmus ügyét kénytelenek „surranó tolvajokként bevinni az európai keretek közé”.

Antikommunista platform alakult

Bár lassú folyamatról van szó, vannak eredmények, ezek között említette, hogy 2009 áprilisában hosszas lobbimunka, háttértárgyalások nyomán sikerült elítéltetni a 21. század mindkét európai diktatórikus világrendszerét. Szintén örvendetes, hogy az utóbbi időben erősödik a kormánytámogatás, például a cseh, a lengyel, a soros EU-elnök magyar kormány, sőt a román is támogatta a konferencia megszervezését. „Meg kellene szerezni minél több kormánynak a támogatását” – fogalmazta meg a célt Tőkés, hozzátéve, hisz abban, hogy ezt az ügyet nem lehet feltartóztatni, hosszú távon megérik a gyümölcse a mostanihoz hasonló erőfeszítéseknek.

Az EP-alelnök szerint a közmeghallgatás bújtatott célja volt, hogy létrejöjjön az úgynevezett antikommunista platform, és a kezdeményezés kellőképpen szelíd legyen ahhoz, hogy az Európai Bizottság is támogassa. „Jól viszonyult hozzá az Európai Bizottság, az illetékes európai testületek képviselői, így intézményesíteni lehet ezt a fajta tevékenységet, ha nem is a Wiesenthal Intézet szintjén” – nyilatkozta az EP-alelnök. Mint mesélte, a közmeghallgatás másik hozadéka, hogy Dan Voineával – a Ceauşescu-per ügyészével – és Teodor Marieş forradalmárral, az 1989. December 21. Egyesület elnökével – akik maguk is részt vettek a közmeghallgatáson, és a romániai állapotokat illusztráló levelük bekerült a konferencia dokumentumai közé – levelet írtak Traian Băsescunak egy öt-hat tagú delegáció fogadását kérve, amely dűlőre akarja vinni a kommunizmus perét. Az EP-képviselő azt reméli, az államfő fogékony lesz a kezdeményezésre.

Krónika.ro

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »