EU–Japán szimpózium Budapesten

A magyar Uniós elnökség szakmai kísérőrendezvényeként március 3-án EU–Japán szimpóziumot tartottak a Külügyminisztériumban. A június eleji gödöllői Ázsia–Európa Találkozóra való felkészülés jegyében megrendezett eseményen három szakmai munkaülésre került sor, melyeken japán, európai uniós és magyar szakértők a két kontinens kapcsolatának főbb kérdéseit mutatták be.

A magyar Uniós elnökség szakmai kísérőrendezvényeként március 3-án EU–Japán szimpóziumra került sor a Külügyminisztériumban. A június eleji gödöllői Ázsia–Európa Találkozóra (ASEM) való felkészülés jegyében megrendezett eseményt felvezető sajtótájékoztatón Magyarország részéről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Japán képviseletében Nakamura Sigeru különmegbízott, míg az Európai Külügyi Szolgálattól Viorel Isticioaia Budura tartott beszédet az európai–japán kapcsolatokról. Németh az ASEM fontosságát hangsúlyozta, mely folyamat reményei szerint a két kontinens közti kapcsolatépítés motorjává válhat. Az államtitkár hozzátette: Japán kiemelkedő szerepet vállal az ASEM-folyamatban, a szigetország továbbá mind a gazdasági kérdések, mind pedig a közös értékek és nézetek terén az EU és Magyarország fontos partnere. Nakamura tájékoztatójában az EU–Ázsia kapcsolatok fejlődésének méltatása mellett kitért Tokió és Budapest gazdasági együttműködésére is: kiemelte, hogy jelenleg több, mint 500 japán cég működik Magyarországon, így a szigetország jelentős szerepet játszik az itthoni munkahelyteremtésben. Viorel Isticioaia Budura, az EKSZ ázsiai és csendes óceáni részlegének igazgatója a Lisszaboni Szerződés értelmében a közelmúltban létrehozott Uniós diplomácia szerv szerepének jelentőségét hangsúlyozta, továbbá a globális kérdésekben való európai–ázsiai együttműködés szükségességéről ejtett szót.

EU–Japán kapcsolatok

A szimpózium keretein belül három szakmai munkaülésre került sor. Az első, Japán és az Unió kapcsolataival foglalkozó ülésen Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes-államtitkára magyar, míg Odano Nobutake japán EU-nagykövet tokiói szemszögből mutatta be Európa és a szigetország viszonyait. Odano a japán–európai gazdasági kapcsolatok lehetőségeit hangsúlyozta, a vasút-technológiai együttműködéstől egészen a mangalica-piacig. A nagykövet kiemelte a fenntartható fejlődés, illetve az egyes döntő jelentőségű globális problémák – klímaváltozás, energia- és nyersanyagbiztonság – terén való együttműködés fontosságát, továbbá emlékeztetett rá, hogy Japán az eurózóna hitelválságának időszakában tett kötvényvásárlásaival hozzájárult a kontinens pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez.

Gergely Attila, a Károli Gáspár Egyetem oktatója előadásában az európai–japán kapcsolatok kulturális és civilizatorikus aspektusait mutatta be. Ezen megközelítés szerint a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések kulturális hátterének vizsgálata alapján az EU és Ázsia viszonya elsősorban nem államközi vagy régiók közötti, hanem intercivilizációs jellegű, így a két kontinens együttműködésének alapja a „kelet–nyugat” megosztottságon való felülkerekedés mentén képzelhető el. Gergely kiemelte: Brüsszel és Tokió között napjainkban egyre kevesebb az akadály, míg ezzel párhuzamosan egyre több közös érték és érdek hat a kooperáció irányába, ugyanakkor megjegyezte az is, hogy egyes nézetek szerint mind az Unió, mind pedig Japán ereje gyengülőben van. A Japán-szakértő szerint a hanyatlásukra vonatkozó jóslatok ellenére a szigetország és az EU hatékonyan együttműködhet a nemzetközi rend egyensúlyának biztosítása érdekében, Brüsszel és Tokió mintegy „középutas szerepet” játszhat a növekvő erejű Kína, illetve a legfőbb globális játékosnak számító Egyesült Államok mellett.

Kínai kihívás

A konferencia második munkaülésének témája a kelet-ázsiai külpolitikai és biztonsági környezet volt, az előadások nagyrészt Kína növekvő világgazdasági- és politikai befolyására, illetve ennek hatásaira fókuszáltak. Soeja Josihide, a tokiói Keio Egyetem professzora a kínai felemelkedés Kelet-Ázsiára gyakorolt hatásait és a liberális nemzetközi rendszer felé támasztott kihívásait mutatta be, az utóbbi kérdést illetően három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az első, legvalószínűtlenebb elképzelés szerint Kína felemelkedésével egy új, alternatív nemzetközi rendszer jöhet létre, ennek kivitelezésére azonban Peking egyelőre nem mutat hajlandóságot, továbbá az ehhez szükséges kapacitásokkal sem rendelkezik. A professzor szerint valószínűbb, sőt már napjainkban is megfigyelhető második és harmadik teória alapján Kína „belülről”, a jelenlegi rendszer résztvevőjeként fogja növelni befolyását, vagy a nemzetközi rend szabályainak betartása mellett, ugyanakkor a nyugati világ felé való erőteljes követelések támasztásával; vagy pedig a fennálló intézményi és jogi keretek átformálására tett törekvésekkel. Soeja a fentiekkel kapcsolatban abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az EU-nak, Japánnak és az Egyesült Államoknak közös fellépéssel kell reagálniuk a Peking jelentette nemzetközi kihívásokra, ugyanakkor hozzátette, hogy miután Kína is a jelenlegi liberális világrendnek köszönheti felemelkedését, végső soron nem áll érdekében annak felborítása.

Grúber Károly nagykövet, az EU Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának magyar tagjai kiemelte: habár az Unió nem számít jelentős játékosnak a kelet-ázsiai biztonsági kérdéseket illetően, a régió országai egytől-egyig az EU stratégiai partnerei, így a térség stabilitása Brüsszel számára is kiemelt fontossággal bír. Kínát illetően a nemzetközi rendszerben való felelősségteljes szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, míg Japánnal kapcsolatban az Európával közös értékeket, a demokráciát, a gazdasági szabadságokat és az emberi jogokat, valamint ezzel párhuzamosan a globális kérdésekben való együttműködést emelte ki. A nagykövet kitért az Észak-Korea jelentette biztonsági fenyegetésre is, ezt illetően úgy vélte, hogy Kínának, a kérdés kulcsszereplőjének felelősségteljesebb szerepet kell vállalnia Phenjan katonai ambícióinak megzabolázása terén.

Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet vezetője Kína növekvő szerepét illetően két szembenálló nézetet mutatott be: egyes vélemények szerint az ország felemelkedése a nemzetközi rendszer megváltoztatására való képessége hiányában szükségszerűen békés lesz, míg mások szerint napjainkra már kialakult egy „nem hivatalos” hidegháború Peking és Washington között. Magyarics Kína külpolitikájával kapcsolatban kiemelte: Pekinget a demokratikus értékek mellett elkötelezett EU-val és az Egyesült Államokkal szemben a pragmatizmus jellemzi, üzleti ügyeit illetően nem támaszt politikai kritériumokat, illetve nem avatkozik be más nemzetek belügyeibe. Az intézetvezető felhívta a figyelmet a kínai külpolitika elmúlt néhány évben végbement irányváltására is: míg Peking korábban a Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) által lefektetett, békés, óvatos és megfontolt vonalat követte, addig az ország mostanában egyre erélyesebben és határozottabban lép fel a nemzetközi színtéren. Magyarics hozzátette: Peking külpolitikájára jellemző a konfuciánus tradíciókban gyökerező hierarchikus, ún. „erő-piramis” megközelítés, melyet a kínai külügyminiszter-helyettes egy nyilatkozatával szemléltetett: „mi egy nagy ország vagyunk, a szomszédaink pedig kis országok”.

Ázsia-Európa Találkozó

A harmadik munkaülés az EU-Ázsia kapcsolatok jövőjéről, illetve az ASEM-folyamatról szólt. Haba Kumiko, az Aoyama Gakuin Egyetem oktatója magyar nyelven elmondott köszöntőjét követő előadásában a regionalizmusra fókuszált. Mint mondta, mivel a jelenlegi nemzetközi rendszerben egy állam sem tud hegemón hatalomra szert tenni, ezért Kína felemelkedése kevésbé fontos, szerinte a leglényegesebb globális tendencia napjainkban a regionális együttműködések számának és minőségének emelkedése. A professzor-asszony kiemelt hangsúlyt fektetett a korábbi ellenfelek és ellenségek közötti megbékélés fontosságára, mellyel kapcsolatban Európát állította követendő példaként Japán és Kína elé.

Thomas Roe, a szingapúri Lee Kuan Yew School of Public Policy EU-kutatója felszólalásában az ASEM-folyamat múltját, jelenét és jövőjét boncolgatta, melynek jelenleg Japán és Magyarország a két koordinátora. Roe elmondta: az ASEM keretein belül Európa és Ázsia nemcsak kereskedelmi és gazdasági, hanem politikai–védelmi, valamint számos technikai jellegű területet – például a migrációt, munkaerőt, környezetvédelmet, kultúrát – érintő kérdésekben folytat párbeszédet. A kutató kiemelte az Európai Külügyi Szolgálat megalakulásának jelentőségét, valamint elismerően nyilatkozott az Unió „soft-power” kapacitásait illetően is, melyek elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy Brüsszel kereskedelmi és gazdasági szabályozási rendszerével sok tekintetben „utat mutat” a világnak.

Balogh András, az Ázsia-Európa Alapítvány vezetőségének magyar tagja energikus és szenvedélyes beszédében nagy hangsúlyt fektetett Európa és Ázsia történelmi és kulturális múltjának elemzésére. Balog megjegyezte: habár mind Ázsia, mind pedig Európa szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, a két földrész egymással való viszonyaiban további fejlődésre van szükség. A történész-diplomata abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy Japánnak és az EU-nak is nagyobb figyelmet kéne szentelnie a biztonsági és védelmi kérdéseknek, mivel e területen mindkét fél Amerikára van utalva.

A magyar EU-elnökség rendezésében június 6-án, Gödöllőn kerül majd sor az ASEM következő külügyminiszteri konferenciájára, melynek legfőbb témája a nem-tradicionális biztonság kérdése – így például egyebek mellett a terrorizmus és pénzmosás elleni küzdelem, illetve az élelemellátás biztonsága, a globális vírusok megfékezése és elkerülése, valamint számos környezetvédelmi jellegű kihívás – lesz. A találkozón a 27 tagállam és a 19 ázsiai partnerország külügyminiszterein kívül várhatóan az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) főtitkára és az Unió külügyi és biztonság politikai főképviselője is részt vesz majd.

Mészáros Tamás

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »