Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke

Papírforma szerint zajlott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizedik, nagyváradi kongresszusa. Egy beszédekkel és tárgyalásokkal teli nap után a nagyközönség este kilenc óra körül tudhatta meg a Szövetség új vezetőjének nevét. Kelemen Hunor a kongresszusi küldöttek szavazatainak körülbelül 68 százalékát szerezte meg, így már az első forduló után elfoglalhatta Markó Béla üresen hagyott székét. A belső kampány véget ért, a tömörülésen belül pedig úgy tűnik helyreállt az összhang és a béke.

A hétvégi kongresszus első napján a romániai magyarság képviselői a köszöntő nyilatkozatok után meghallgathatták Markó Béla leköszönő szövetségi elnök beszámolóját, ki is nyilváníthatták meglátásaikat ennek margójára. A napirenden szerepelt az új elnök megválasztása illetve az alapszabály módosítása is. Ezzel az utolsó problémával foglalkoznak vasárnap is. A szombati nap tehát igencsak zsúfolt volt, és nem nélkülözte sem a vitákat, sem pedig a meglepő nyilatkozatokat.

Illusztris vendégsereg

Amint azt már megszokhattuk az ilyen jellegű eseményektől rengeteg magas rangú román és magyar közszereplő tette tiszteletét a Szövetség előtt. A romániai politikai elit legmagasabb rangú képviselői mind felsorakoztak, jelen volt Emil Boc miniszterelnök, illetve az ellenzéki Szociálliberális Unió három vezető politikusa, Victor Ponta szociáldemokrata, Crin Antonescu liberális és Daniel Constantin konzervatív pártelnök. Az anyaországi politikai szereplők képviseletében eljött Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Balogh András MSZP-s valamint Schiffer András LMP-s politikus is. Két határon túli magyar politikai tömörülés vezetője, Pásztor István (Vajdasági Magyar Szövetség) és Berényi József (Magyar Koalíció Pártja) szintén részt vett a kongresszuson.

A meghívottak mindannyian méltatták az RMDSZ és Markó Béla munkásságát, amely mind a román-magyar, mind pedig a magyar-magyar kapcsolatok építésében fontos szerepet játszott. A román ellenzéki pártok képviselői próbálták táborukba csábítani a Szövetséget, velük párhuzamosan Emil Boc kormányfő élő szóban, Traian Băsescu államfő pedig levélében nyilatkozott az RMDSZ megbízhatóságáról és országos jelentőségéről. A legnagyobb visszatetszést keltő performanszot talán Pelczné Gáll Ildikó nyújtotta, beszédét az egybegyűltek zöme kioktatónak, sértőnek és arrogánsnak titulálta. A Fideszes politikus kioktatásokat és erődemonstrációs elemekkel tűzdelt felszólalásában az RMDSZ politikájának változását, illetve a magyar kormánypárthoz való viszonyának átértékelését sürgette, és kijelentette, amennyiben a Szövetség a radikális változás mellett dönt, partnerre talál a Fideszben.

Semjén Zsolt beszéde ehhez képest sokkal pozitívabb álláspontot sugallt. Összefoglalta a második Orbán-kormány nagy nemzetpolitikai döntéseit, kitért a jó román-magyar viszonyra, amelynek eléréséhez az RMDSZ kiemelkedő hozzájárulását is elismerte. Ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kárpát-medencei magyarság etnikai képviselői jelen legyenek az egyes országok parlamentjében. Egy Szent Pál idézettel pedig utalt az erdélyi magyar politika legaktuálisabb problémájára, az egység elvesztésére is: „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek.” A magyarországi ellenzéki pártok kihasználták az Pelczné Gáll Ildikó keltette felháborodást, hogy Nagyváradról hazaüzenjenek. Mind Schiffer András, mind pedig Balogh András elfogadhatatlannak nevezték, hogy Budapest ilyen módon viszonyuljon az RMDSZ-hez.

A régi…

A magyar kormánytól való függetlenség, az egyenlő rangú partnerség elve egyébként igen gyakran felbukkant a szombati nap folyamán. Borbély László környezetvédelmi miniszter kategorikusan kijelentette, se Bukarestből, se Budapestről ne utasítgassák az erdélyi magyarságot. A motívum megjelent Markó Béla utolsó elnöki beszámolójában is. A leköszönő szövetségi elnök felemlegette azokat az egyébként megkérdőjelezhetetlen értékű eredményeket, amelyeket az ő vezetése alatt ért el a romániai magyarság. Jó válogatott, erős érzelmi töltettel rendelkező képek, kontrasztok felhasználásával érzékeltette, mennyit is változott a közösség élete az elmúlt két évtizedben. Nem felejtett el üzenni Tőkés Lászlónak sem, bevallva, hogy elégtétellel gondol a politikusra, aki támadta a Szövetséget kompromisszumos politizálásáért, most mégis pártot akar alapítani és parlamentbe jutni. „Ezek szerint vagy megalkudott az is, aki minket annyi éven át megalkuvással vádolt, vagy egyszerűen kezdettől fogva nekünk volt igazunk” – jelentette ki Markó.

A beszámolót követően több mint harminc kongresszusi küldött méltatta Markó Béla eddigi munkásságát, a nyilatkozatok azonban az RMDSZ jövőbeli kihívásait is számba vették. Ezt a momentumot követően a három elnökjelölt, Olosz Gergely, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter bemutatkozására került sor. Olosz szövegének legkarakteresebb részében arra, hívta fel a figyelmet, ki kell állni az elvekért, ahogyan Tőkés László tette 1989-ben. Az elnökjelölt szerint az akkori református lelkész cselekedete számítható az RMDSZ alapító aktusának is. Ezen kijelentéseivel pontosan kijelölte saját pozícióját az erdélyi magyar politikai palettán, jelezve gyökeresen változtatna a Szövetség eddigi „külpolitikáján.”

Kelemen Hunor szintén a változást hangsúlyozta ki, ám nem az önmagáért vett változást, hanem azt, amelyik megőrzi és megújítja azokat az aspektusokat, amelyek eddig jók voltak. Ezzel a gesztussal Kelemen szintén alátámasztotta azt, amit az elmúlt hetekben többen kijelentettek: a kulturális miniszter nem fog gyökeresen szakítani a markói örökséggel. Kelemen Hunor tehát még megválasztása előtt kijelentette, ő a kontinuitás talaján fog mozogni. Eckstein-Kovács Péter önmagát mint lehetőséget jelenítette meg, felsorolta eddigi tevékenységét, és jó szokásához híven nem mulasztott el rátapintani néhány problematikusabb dologra sem. Kijelentette például, hogy nem támogatja a politikai alelnöki pozíció létráhozását sem, amelyet Kelemen Hunor már odaígért Borbély Lászlónak. Eckstein értelmezésében ez vetélytársa gyengeségét bizonyítja. A konstruktív viták fontosságát is hangsúlyozta, ezzel magyarázta néhány a kampány során tett agresszívebb kijelentését is. Szerinte a Szövetség vitamentessé és unalmassá kezd válni, azt is bevallotta, „(e)ngem már szinte azért fizetnek, hogy vitát gerjesszek az SZKT-kon.”

…és az új

A bemutatkozások után az 538 kongresszusi küldött titkos szavazással döntött a leendő elnök személyéről. Kelemen Hunor 371, Eckstein-Kovács Péter 118, Olosz Gergely pedig 47 szavazatot kapott, így Kelemen már az első fordulóban megszerezte a szövetségi elnöki pozíciót.

Az elmúlt kampányidőszakban kétségkívül voltak keményebb összetűzések a három politikus között, az eredmény közzététele után azonban helyreállt a béke, az újságírók előtt a két vesztes újra boldogan védte az RMDSZ által képviselt politikát. Győzelmi beszédében Kelemen Hunor is újra megerősítette a két politikushoz fűződő barátságát. A jövőre nézve pedig a nyitott RMDSZ képét hirdette meg. „Az RMDSZ nyitva áll. A kinyújtott kezet nyújtom minden olyan szervezetnek és alakuló szervezetnek, amely a politikai porondon akar szerepet vállalni” – jelentette ki az új elnök.

A román sajtó főként a tömörülés román kormányhoz fűződő viszonyának változása érdekelte, Kelemen ezzel kapcsolatban elmondta hűek maradnak ezentúl is a koalíciós partnerhez, amennyiben az betartja a szavát. Az erdélyi magyar sajtót inkább az anyaországi kormánypártokkal, valamint a Tőkés László körül alakuló új erdélyi magyar párttal építendő kapcsolatok foglalkoztatták. A politikus megerősítette azt a vágyát, hogy új alapokra helyezzék az RMDSZ-Fidesz viszonyt, és elmondta már fátylat borított Pelczné Gáll Ildikó fenyegetőzéseire. Arról is beszélt, hogy a közeljövőben szeretné, ha újraindulna az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) is.

A kongresszus szombati napjának legfontosabb hozadéka tehát, Kelemen Hunor megválasztása volt. Emellett azonban jóváhagyták az alapszabályzat néhány fontos módosítását is köztük a politikai alelnöki tisztség létrehozását, illetve a regionális RMDSZ-szervezetek megalakításának lehetőségét. Ezek a döntések és választások kétségtelenül egy új korszak kezdetét jelentik a Szövetség életében, egy új korszakét, amely azonban egy darabig még biztos kísértetiesen fog hasonlítani a régire.