Elvándorolnak az orvosok Romániából

Újabb elvándorlási hullámtól tartanak az illetékesek a romániai orvosok körében, mivel a háziorvosok nem hajlandók aláírni az új keretszerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) – írja a Krónika. Több szakmai szervezet is bejelentette, hogy tiltakozásul a keretszerződésbe foglalt, számukra kedvezőtlen feltételek ellen az orvosok tömegesen fogják igényelni a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat. Dolgukat megkönnyíti, hogy tavaly szeptember elseje óta lakhelyükön is kérhetik a szakmai kompetenciát igazoló dokumentumot. Korábban ezért személyesen a minisztériumba kellett utazniuk, szeptember óta azonban elegendő, ha kitöltik a kérvényt, és mellékelik a szükséges okiratokat. A megyei egészségügyi igazgatóság ezeket továbbítja a szaktárcához.

A Szatmár megyei illetékesek szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazolások 60–90 nap alatt érkeznek meg, és senkit sem utasítanak el. Orvosok, fogászok, gyógyszerészek, valamint ápolók, bábák, szülésznők kérhetik az okiratot, ezzel igazolva az Európai Unió tagállamaiban az itthon megszerzett szakképesítést és szakmai tapasztalatot. Az igazolások kiállítása és az ügyintézés is díjmentes.

Maros megyében a könnyítés bevezetése óta 466 orvos és asszisztens kérte a külföldön való munkavállaláshoz szükséges okiratot. A kérvényezők 60-65 százaléka orvos. Az utolsó igényt február 8-án iktatták a közegészségügyi igazgatóság titkárságán. „Mi semmiféle statisztikával nem rendelkezünk, így nem tudhatjuk, hogy a 466 személy közül hányan szerződtek már külföldre, és hányan tartogatják tarsolyukban az Európa-szerte érvényes bizonyítványt” – mondta lapunk kérdésére Gabriela Uifălean, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője.

A fiatalok haza sem mennek

Hargita megyében 2010 szeptembere óta tíz orvos és tizenöt asszisztens igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges okiratot – közölte a Krónikával Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Hozzátette, nem tapasztaltak ugrásszerű növekedést a könnyített eljárás bevezetésével. Hogy az igénylők elhagyják-e az országot, arra az igazgató nem tudott hivatalos választ adni, de az a tapasztalata, hogy a legtöbbjükben megvan a szándék, és biztonsági megfontolásból kérik az okiratot. Természetesen olyan orvos is van, akinek már készül a külföldi munkaszerződése, de az igazgató szerint nem ez a jellemző. „Csík környékén elöregedés tapasztalható az orvosok körében, és egy 50–60 éves kolléga már nehezebben dönt az új életforma mellett, ráadásul többnyire az illető ország nyelvét is beszélniük kellene” – mesélte Tar Gyöngyi. Hozzátette, a megyében tapasztalt óriási orvoshiány okát abban látja, hogy a fiatalok nem térnek haza tanulmányaik befejezése után, vagy a gyakorlóévek elvégzésével külföldre utaznak. „Támogatom, hogy a rezidensképzést is decentralizálják, így ennek jelentős részét a helyi kórházban végezhetnék a fiatalok, ahol később dolgozni fognak” – jelentette ki. Az igazgató szerint ha a családalapítás időszakában otthon helyezkednek el, nem jellemző, hogy utána elköltöznének.

Miközben Seres Lucia, a Háziorvosok Szövetségének Kovászna megyei elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a minisztérium nem változtat a keretszerződés feltételein, a háziorvosok tömegesen fogják bezárni rendelőiket, és külföldön vállalnak munkát, a térségben eddig egyetlen orvos sem kérte az ehhez szükséges bizonylatot – mondta lapunknak Ágoston László, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Hozzátette, amennyiben tömeges igénylésre kell számítani, állnak elébe.

Biztosítékként kérik az igazolást

 Szatmár megyében 52 kérvényt regisztráltak a közegészségügyi igazgatóságon, az igénylők többsége ápoló. A tapasztalatok szerint az igazolás megszerzésével nem minden kérvényező hagyja el azonnal az országot, csak biztosítékként szerzi meg az okiratot, és a megfelelő ajánlatot várja. Az új rendszerben eddig nyolc igazolást állítottak ki szatmáriaknak, a jogosultak fele orvos, fele ápoló volt. Aracs Szigeti Anna-Mária, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi években sok orvos és asszisztens távozott külföldre a jobb fizetés és biztosabb megélhetés végett. „Ellenpéldával is találkoztam már, ismerek olyan orvost is, aki külföldi szakmai továbbképzéseit követően hazajött praktizálni, és azóta is itthon dolgozik” – részletezte az igazgató, aki szerint a hazai orvosok szakképzettsége nem marad el külföldi társaikétól, ezt bizonyítja az is, hogy könnyen alkalmazzák őket Nyugaton.

Az igazgató szerint annak ellenére, hogy az 1990-es évek végén végzett fiatal orvosok körében tömeges volt a kivándorlási kedv, Szatmár megye az országos átlaghoz viszonyítva nem áll rosszul a szakemberek terén. „Szakorvosok tekintetében jó a lefedettség, sőt van olyan szakág, amelyből többen vannak a szükségesnél. Ez általános jelenség, hiszen vannak olyan szakterületek, mint a nőgyógyászat és a belgyógyászat, amelyet sokan választanak. Míg a fizikailag és szellemileg egyaránt megterhelő, stresszes szakmákat, mint a mentőorvos vagy a sürgősségi szolgálatos kevesen” – tette hozzá a szakember.

A Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság nem tart különösebben az orvosok tömeges kivándorlásától, pedig a megyében is ismert jelenség az egészségügyi dolgozók külföldre távozása – mondta el a Krónikának Dorel Ţîrţ, az intézmény szóvivője. Számadatokkal nem tudott szolgálni, de elmondása szerint jó néhány bizonylatot továbbítottak már az orvosoknak, mióta helyben is intézhető a dosszié leadása és az igazolás átvétele. Bizonyos szakorvosokból jelenleg is nagy a hiány, de a szóvivő szerint a még gyerekcipőben járó decentralizáció és a folyamatban lévő kórházátszervezések miatt egyelőre nem tudni, hol vannak a legnagyobb problémák, és egyáltalán okoz-e gondot a növekvő elvándorlási kedv. „Ez most olyan, mint amikor a beteget műtik: folyik a procedúra, de még nem tudni, mi lesz a végeredmény” – fogalmazott Ţîrţ. Azt viszont kijelentette: nagy szükség van jól felkészült orvosokra a megyében, és az sem mindegy, hogy ezek hányan vannak.

Nemcsak szellemi, anyagi veszteség is

Az egészségügyi minisztérium tavaly 3062 igazolást adott ki asszisztenseknek és 5131-et orvosoknak, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien elhagyták az országot – tájékoztatta lapunkat Rácz Éva, Cseke Attila miniszter tanácsadója. Mint mondta, erre nézve pontosabb adatokat az Országos Orvosi Kamara adhat, ugyanis a kivándorolni vágyóknak innen kell kikérniük a szakmai bizonyítványt, amely igazolja büntetlenségüket. Hozzátette: függetlenül attól, okoz-e nagyobb bajt a könnyítés, orvoshiány évek, sőt évtizedek óta észlelhető az országban.

Az orvosok elvándorlása sem új jelenség, az egészségügy alulfinanszírozása, az alacsony bérek és rossz munkakörülmények miatt évek óta számos szakember választja a külföldi munkát. Pedig az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának legutóbbi kimutatása szerint hazánk utolsó helyen áll az orvosok számát illetően: míg európai szinten 3,5 orvos jut ezer lakosra, hazánkban csak 1,9. Az elmúlt három évben több mint 8 ezer szakember távozott az országból, és tavaly újabb 2800 igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonylatot – számolt be az Országos Orvosi Kamara adataira hivatkozva a Financiarul központi hetilap. Ioanel Sinescu, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora a lap kérdésére rámutatott: ez nemcsak szellemi, hanem anyagi veszteséget is jelent az ország számára, hiszen egy orvostanhallgató képzésére a hat év alatt legkevesebb nyolcezer eurót fordít az állam. Így ha csak a tavalyi igénylések számát tekintjük, 22 millió eurós a veszteség, míg a korábbi 8 ezer orvos távozásával ez a szám 64 millióra nő.

A külföldi munkavállalás nemcsak az orvosok, az ápolók körében is jellemző. Fehér megyében például tavaly 180 egészségügyi asszisztens mondott fel, hogy Nyugat-Európában vállaljon munkát. Marius Sepi, a Sanitas szakszervezet megyei elnöke szerint a legfelháborítóbb a dologban, hogy többségük nem is a szakmájában dolgozik. Nagy-Britanniában, Írországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban telepedtek le. Utóbbi országban egyébként az elmúlt időszakban a gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre több a betöltetlen állás. A Marburger Bund német orvosi szakszervezet tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint a németországi klinikákon 12 ezer üres orvosi állás van.

Krónika.ro

Friss hírek

Leave a Reply