Vitatják a Hodorkovszkij elleni ítélet jogszerűségét

Az orosz Legfelsőbb Bíróság vitatja a jogszerűségét a Moszkvai Városi Bíróság döntéseinek, amelynek értelmében Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet vizsgálati fogságba helyezték, és ezt többször is meghosszabbították a második ellenük folyó per tárgyalása során.

A Legfelsőbb Bíróság a két üzletember ügyvédeinek novemberben benyújtott panasza alapján kezdett vizsgálódni, és azt kifogásolja, hogy annak ellenére, hogy az orosz törvények gazdasági bűnök esetén nem teszik lehetővé a vádlottak letartóztatását, Hodorkovszkijt és Lebegyevet vizsgálati fogságba helyezték, miközben adócsalással és nagy mennyiségű kőolaj eltulajdonításával vádolták őket, amik gazdasági bűnöknek számítanak. A Moszkvai Városi Bíróságnak felül kell vizsgálnia a határozatokat.

A Hodorkovszkij elleni perekkel kapcsolatban az orosz igazságszolgáltatást számos bírálat érte Oroszországban és külföldön is a volt oligarcha 2003-as letartóztatása óta. A JUKOSZ-ügy 2003-ban bontakozott ki, miután az orosz Adóminisztérium megvizsgálta a JUKOSZ olajpari vállalat adóügyeit 2000-2003 között, és hatalmas hátralék befizetésére kötelezte a céget, aminek a vezetője, Mihail Hodorkovszkij ellen adócsalásért és lopásért indult eljárás. 2005-ben kilenc évre ítélték, majd ezt nyolc évre módosították, tehát 2011-ben szabadulhatott volna. 

Hodorkovszkij aktívan támogatta az ellenzéki pártokat és nyíltan Putyin ellen foglalt állást. Politikai ambícióinak letörése, lehetetlenné tétele is közrejátszhatott abban, hogy börtönbe került.

A JUKOSZ 2007-ben csődbe ment és megszűnt, miután az adóssága fejében egyes részeit elárverezték. A vállalat volt tulajdonosai szerint az emberi jogaikat megsértették, az eljárás törvénytelen módon zajlott, és a cég tönkretételét célozta, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A második Hodorkovszkij és Lebegyev ellen indított per során 14 év börtönt szabott ki a bíróság több millió tonna kőolaj ellopásáért 2010. december végén. Az ítélet szigorúbb volt, mint maga a vád, és ez utóbbi maga is kétségbe vonható, mivel az említett kőolaj mindvégig a JUKOSZ vagy leányvállalatai tulajdonában volt. A lehetséges politikai indokokat figyelembe véve a bíróság döntése biztosítja, hogy Hodorkovszkij ne szabadulhasson a 2012-ben esedékes elnökválasztás előtt.

Hodorkovszkij magatartása a börtönben töltött évek során teljes átalakuláson ment keresztül, amiről az Economist a következőket írta:

„… beszél arról, hogy hogyan működött a JUKOSZ és az orosz olajipar, de a mondanivalója túlmutat az üzleti ügyeken. Nem a rég elveszett vállalatát védi, hanem az emberi jogait. Hodorkovszkij úr átalakulása a törvénytelenség határán járó könyörtelen oligarchából politikai fogollyá és szabadságharcossá egyike a poszt-kommunista Oroszország érdekes történeteinek.„

Hodorkovszkij a börtönben is aktív maradt, folyamatosan publikál, bírálja Putyint vagy Medvegyevet, és feltárja az orosz állammal kapcsolatos elképzeléseit, illetve pert indított Strasbourgban Oroszország ellen. Több alkalommal kezdett éhségsztrájkba figyelemfelhívő jelleggel. A nyugati sajtó és az orosz ellenzék hajlamos a jogállamiság és az emberi jogok képviselőjeként megjeleníteni az egykori oligarchát, miközben az orosz állam vezetői – Putyin és Medvegyev – és a bírósági döntések továbbra is azt az álláspontot képviselik, hogy a JUKOSZ egykori feje bűnös, és bűnösöknek börtönben a helye.