Egyre inkább az Északi Liga vezeti Olaszországot

Bár délben a parlament illetékes bizottságában 15-15 lett a szavazás eredménye a “települési föderalizmus” reformcsomag kapcsán, estére a kormány így is elfogadta a Liga-javaslatot. Bossi, a párt elnöke most éppen nem akar előrehozott választást, inkább tovább diktálna a tőle függő Berlusconi-kabinetnek. Berlusconiéknál egyelőre nem lesz házkutatás, 315 képviselő szavazazott az ügyészségi kérelem visszaküldése mellett. Amíg az Északi Liga kitart, stabil a többség.

Bár a pletykák szerint Umberto Bossi, az Északi Liga (Lega Nord) elnöke délelőtt személyesen is tárgyalt a színfalak előtt olyannyira kritizált Gianfranco Finivel, a sikert biztosító szavazat így is elmaradt. A várakozásoknak megfelelően az olasz parlament két házának közös bizottságában a Fini-párti képviselő a javaslat ellen foglalt állást, így a döntetlen eredménnyel a föderalizmus-reform újabb lépése elakadt.

A pénzügyi föderalizmus kialakítása az Északi Liga választási programjának legfontosabb ígérete volt, szavazóik döntő többsége azért húzta nevük mellé az ikszet, mert tudta:szavazatával a befizetett adó visszajöhet a dologtalan Déltől és az évezredek óta hatalmaskodó, Észak szorgalmát és adottságait kihasználó Rómától. A Liga előbb 2008 őszén megindította a pénzügyi föderalizmus néven futó csomagot, majd 2009-ben el is fogadtatta: ennek révén 2018-ra nemcsak az Áfa-, de a személyi jövedelemadó-bevételek elosztásában is komolyabb szerep jut a régióknak. A Liga ezt a megoldást találta ki érdekei érvényesítésére- az egyik oldalon minél fokozottabb regionalizáció – azaz, paradox módon az euroszkeptikusok a saját javukra fordították az Unió egyik alapelvét jelentő szubszidiaritást-, a másik oldalon Északon minél több régióban kiterjeszteni a mozgalom befolyását. E folyamat újabb állomása  föderalizmus-reform újabb állomása, mely a települési szintre is lefordítaná a felsőbb szinteken már elhatározott mechanizmust. A parlamenti szavazás ellenére a kormány még a tegnapi napon elfogadta a reform felhigított változatát, erre a törvényerejű rendeletre azonban még áldását kell adni a köztársasági elnöknek is.

Míg a szavazás előtti napokban Bossi többször hangoztatta: amennyiben nem lesz többség, előrehozott választások jöhetnek, a tegnapi kormányülés után a Liga-elnök reformügyi miniszter már úgy fogalmazott: „nem gondolnám, hogy most azonnal vissza kellene térni a szavazóurnákhoz”. A színfalak mögött állítólag nemcsak Fini, de a szavazás előtt már a balközép demokraták is világossá tették: bármikor hajlandóak újra a parlament előtt tárgyalni a föderalizmus-reformot, de csak akkor, ha nem Berlusconinak hívják a kormányfőt. Míg az olasz pártrendszer összes pártja a “Berlusconi jó-Berlusconi” rossz tengelyen határozza meg önmagát, egyedül az Északi Liga politizál következetesen azon ügyek mentén, melyekkel 2008-ban szavazói bizalmat szerzett. Ez egyébként a támogatottságukon is meglátszik: országos arányban másfélszeresére nőttek, Északon átlagban minden harmadik választópolgár szavazna rájuk most vasárnap.

Ami a Ruby-ügyet illeti: jövő héten kerül sor a milánói ügyészség vádiratának átküldésére a bírósághoz, a botrány ugyanakkor egyre inkább bürokratizálódik. Tegnap 315 képviselő támogatta a bizalmi voksolással felérő szavazáson azt az álláspontot, hogy Berlusconi lakásaiban a házkutatás kérelmezésével ne a törvényhozáshoz, hanem a „Miniszteri BÍróság” nevű bírósági kollégium illetékes milánói szervéhez forduljanak. A további lépések tehát a milánói ügyészséghez kerültek. Ami politikailag releváns ebből: a botrány ellenére Berlusconi meg tudta tartani az összes képviselőt a neki és kormányának másfél hónappal ezelőtt bizalmat szavazók közül.

Az olasz politika mindkét tegnapi eseményét az „aki időt nyer, életet nyer”-elv alkalmazása határozta meg. Míg azonban az Északi Liga egy ügyért, és a vele járó jutalomszavazatokért, addig Silvio Berlusconi jogi halogatással a politikai túlélésért küzd. Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerrel.

Molnár Balázs

Friss hírek

Ismét leminősítette Ukrajnát a Moody’s

Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió elhúzódásával növekednek az ukrán adóssághelyzet fenntarthatóságát terhelő kockázatok.

Read More »