Másodszori zöld út a nyelvtörvénynek

Megkezdődött az idei ülésszak a szlovák parlamentben, ahol a képviselők munkájukat a módosított nyelvtörvény másodszori elfogadásával kezdték. A törvénnyel kapcsolatos megosztottság azonban továbbra is fennáll: nemcsak Szlovákiában, de Magyarországon és Strasbourgban is kétségek merültek fel – még a módosítások után is.

Másodszorra is megszavazta a szlovák parlament a módosított nyelvtörvényt – hiába dobta vissza decemberben a szlovák államfő, Ivan Gašparovič. Bár a magyar kormány örömmel nyugtázta a fejleményeket, szlovák oldalon többen is hangot adtak ellenérzésüknek.

Pozitív előrehaladás

A nyelvtörvény eredeti verziójával szemben az ismételten elfogadott és módosított nyelvtörvény többek szerint pozitív fejleményeket tükröz a szlovákiai kisebbségek, elsősorban a magyar közösség számára. Bugár Béla, a Híd-Most elnöke elmondása alapján ugyanis amellett, hogy a pénzbírságok 5000-ről 2500 euróra csökkentek, a magánszemélyek büntethetősége megszűnt. Kizárólagosan állami és önkormányzati szerveket számoltathat el – a szlovák államfő szerint meglehetősen önkényes alapon tevékenykedő – kulturális minisztérium.

Ezen túlmenően, bár a közérdekű információk közlése államnyelven mindenképpen meg kell, hogy történjen, más esetben azonban a hatóságokat nem kötelezik a többségi nyelv kizárólagos használatára. Azon településeken pedig, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, a tanácskozásokat az adott kisebbségi nyelvén bonyolíthatják. Továbbá emléktáblák és emlékművek elhelyezésekor a szöveg és a méret kapcsán nem lesz szükség minden esetben a minisztériummal való konzultációra.

Éppen Pozsonyban tárgyalt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, amikor értesült a szlovák parlament döntéséről. Újságíróknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyar kormány részéről örömmel nyugtázták a fejleményeket, mindazonáltal Budapestnek továbbra is vannak fenntartásai a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan.

Támadás szlovák és magyar oldalról

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azonban azonnali egyet nem értésének adott hangot: Rafael Rafaj szerint a törvény nem tartja tiszteletben az államnyelvet, sőt, egyenesen az államnyelv diszkriminációját, eltemetését hordozza magában. A párt, amint alkalma adódik rá, meg fogja támadni az újonnan elfogadott törvényt az alkotmánybíróságon: ehhez azonban szövetségesekre lesz szüksége, ugyanis az SNS-frakció kilenc politikusa nem elegendő az alkotmányossági felülvizsgálat megindításához. Szlovákiában ehhez legalább 30 képviselő aláírására van szükség.

Mindeközben a Híd-Most pártnak sem lehet teljes az öröme: az államfői vétó után ugyanis megpróbálták a törvény újratárgyalásakor a kisebbségi nyelvhasználati küszöb nagyságát az előírt 20 százalékról 10-re lealkudni. Ehhez azonban a koalíció többi pártja, különösen a KDH nem járult hozzá. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy bár Bugár szerint magánemberekre nem róhatnak ki pénzbírságot, Pfundtner Edit, a szlovák-magyar párt szakértője ezzel némileg ellentétesen nyilatkozott korábban.

Az államfői vétó okait sem orvosolták: Ivan Gašparovič észrevételei alapján a kulturális minisztérium gyakorlatilag önkényesen dönthet a büntetések kiszabásáról és azok nagyságáról. Rendelkezéseit a törvény ugyanis csak minimálisan korlátozza. Más források szerint az államfő nemtetszését a magánszemélyek büntethetetlensége váltotta ki.

Ugyanakkor a pénzbírság megtartását a Magyar Koalíció Pártja hevesen ellenzi: a szlovákiai magyar párt bár most nem parlamenti erő, mégis élesen bírálta a kormánykoalíciót, és különösen Bugárék pártját a pénzbeli büntetések megtartása miatt. A Híd-Most vezetőjének válasza mindössze annyi volt, hogy pártja csak egy a négy koalíciós pártból: kompromisszumot pedig csupán ebben a formában lehetett elérni.

Kifogások Strasbourgból

Szlovákiát bírálta a minap az Európa Tanács (ET) is a nyelvtörvény miatt: a strasbourgi székhelyű testület szerint ugyanis egy átfogó szabályozásra lenne szükség, ami egyensúlyt teremtene az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használati joga között. Emellett pedig az ET arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvtörvény által előírt bírságolás nincs összhangban a Szlovákia által is aláírt, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény előírásaival.

Az igazat megvallva Budapest öröme sem felhőtlen: az Európa Tanács által hangsúlyozott egyensúly megteremtését sugallja a magyar kormány is szlovák partnerének, remélve, hogy ez a módosítás csak a kezdet – ennél még jobb formába is önthetik majd a törvényt. Azt, hogy ennek mennyi az esélye, még előre nem lehet látni: egyrészt a szlovák-magyar vegyesbizottságok ülésein mindeddig szóba sem került a téma. Másrészt pedig a szlovák kormánykoalíció merevségébe minden olyan témában belebotlunk, amelyekre a koalíciós szerződésben a kormányalakító pártok nem tértek ki.