Felzárkózóban a kínai innováció

Az Európai Bizottság keddi jelentése szerint Kína „gyors sebességgel csökkenti” innovációs, kutatási és technológiai hátrányát az Unióval szemben. Habár a kutatás által vizsgált tizenkét terület közül tizenegyben az EU továbbra is versenyelőnnyel rendelkezik a kelet-ázsiai országgal szemben, Kína teljesítménye kilenc indikátor szerint gyorsabban növekszik az Unióénál.

A vizsgálat szerint Kína a hi-tech termékek exportja terén már leelőzte az EU-t, Európa pedig csak a kutatás-fejlesztésre fordított közkiadások, illetve a tudományos publikációk elismertsége (azaz hivatkozottsága) tekintetében növelte versenyelőnyét Pekinggel szemben, a többi mutató a kelet-ázsiai ország felzárkózását jelzi – a jelentés egy területről, a kiadott doktori fokozatok számáról nem közölt adatokat. A kínai innováció növekedési ütemének súlyozott átlaga 7%-kal haladja meg az EU-tagállamokét, a legjelentősebb teljesítmény-növekedésbeli különbség a szabadalmak számában mutatkozott meg, e téren Peking 21,9%-kal fejlődött gyorsabban az Uniónál. A kutatás adataiból az is kiderül, hogy a vizsgált országok közül Kína fejlődött a legtöbbet az innováció területén, messze megelőzve az EU-hoz viszonyítva 3,3%-kot javító, második helyezett Brazíliát.

Ugyanakkor a hír kapcsán az EUObserver kiemeli: a kelet-ázsiai ország technológiai felzárkózását számos ipari kémkedési vád és botrány kíséri. A közelmúltban a Le Parisien francia lap által megszellőztetett titkos hírszerzési dokumentumok szerint Peking – többek között prostituáltak, hamis állásajánlatok, illetve szakmai gyakornokok alkalmazásával – több ízben próbált ipari titkokhoz hozzájutni. Három hete szintén Franciaországban érték hasonló gyanúsítások Kínát, miután a Renault három tisztviselőjét bocsájtották el ipari kémkedés miatt, akik a vád szerint – egyelőre ismeretlen – kínai személyeknek adták ki egy fejlesztés alatt álló elektromos autó terveit. Pekinget az Atlanti –óceán túlpartján is fülön csípték: az Egyesült Államokban a múlt héten egy mérnököt 32 évnyi börtönre ítéltek, miután katonai információkat adott ki Kínának, míg egy másik ügyben egy, a kelet-ázsiai ország hírszerzése által beszervezett amerikai állampolgár négy éves szabadságvesztést kapott, miután kémkedési céllal jelentkezett a CIA állásajánlatára.