Tömegesen járulnak az urnákhoz a külföldön élő törökök

Rekordszámban- és arányban járulnak az urnákhoz a külföldön élő, szavazásra jogosult törökök a június 24-i előrehozott államfő- és parlamenti választás alkalmából – nyilatkozott a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven szerdán Ankarában újságíróknak.

Mint elmondta, kedd estig 1 millió 486 ezer 532-en éltek szavazati jogukkal, míg a korábbi rekordot tartó, tavaly áprilisi népszavazás keretében 1 millió 407 ezer 655 külföldön élő török adta le voksát. A mostani részvételi arány eddig 48,78 százalék, a múlt évben összesen 47,91 százalék volt. Június 7-e és 19-e között 60 országban összesen 123 diplomáciai képviseleten, valamint Törökország nemzetközi repülőterein és határállomásain szavazhattak a külföldön élő török állampolgárok.

Güven egyúttal emlékeztetett: mivel a nemzetközi repülőtereken és a határállomásokon vasárnap estig továbbra is lehet voksolni, a szavazók száma és aránya még növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy szerda estig az eddig leadott összes borítékot Törökországba szállítják, de csak június 24-én, az urnazárást követően fogják felbontani azokat.

Az Anadolu török állami hírügynökség információi szerint a június 24-ei választások előtt 3 millió 47 ezer 323 választásra jogosult, de külföldön élő török állampolgárt vettek nyilvántartásba. 1 millió 357 ezer 676-an külképviseleteken, 128 732-en vámkapuknál adták le eddig voksukat.

A részvételi arány Belgiumban és Svájcban mutatkozik a legmagasabbnak. Belgiumban 142 463 regisztráltból 82 423 török élt szavazati jogával, tehát a részvételi arány 57,86 százalék. Svájcban 98 929 török választóból 56 096 járult az urnákhoz, a részvételi arány 56,7 százalék.

Németországban 1 millió 443 ezer 585 szavazásra jogosultból 717 ezer 992 ment el voksolni, a részvételi arány 49,74 százalék. Franciaországban 340 751 törökből 170 901 szavazott, a részvételi arány 50,15 százalék. Hollandiában 260 264 választóból 130 383 voksolt, a részvételi arány 50,1 százalék. Ausztriában 106 657 törökből 55 273 szavazott, a részvételi arány 51,82 százalék. Az Egyesült Királyságban 99 250 választóból 47 517 voksolt, a részvételi arány 47,88 százalék.

Érdekesség, hogy Luxemburgban, ahol 778 szavazásra jogosultat tartanak nyilván, kedd estig 10 240-en mentek el voksolni, így ott eddig 1316 százalékos a részvételi arány. Az Anadolu szerint Németországból, Franciaországból és Belgiumból utaztak Luxemburgba a törökök szavazni. Az Egyesült Államokban 106 301 törökből 37 075 voksolt, a részvételi arány 34,88 százalék.

A választásra jogosult török állampolgárok mintegy öt százaléka él külföldön.

Berlin, 2018. június 7.
Szavazólapot tart a kezében egy asszony Törökország berlini konzulátusán 2018. június 7-én. A külföldön élő török állampolgárok ezen a napon megkezdték a szavazást a június 24-i előrehozott elnök- és parlamenti választás jelöltjeire. (MTI/AP/Michael Sohn)

Attól függetlenül, hogy melyik jelölt győz a vasárnapi államfőválasztáson, Törökországban június 24-ével végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. A változtatás nagyobb hatalmat összpontosít az államfő kezében és egyben eltörli a kormányfői tisztséget. Az alkotmánymódosítást kis többséggel fogadták el a tavaly áprilisi népszavazáson.

Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy a kormányzó, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.

Erdogannak öt kihívója van. Legfőbb riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke, továbbá Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) színeiben.

Ahhoz, hogy az elnökválasztás első fordulójában győztest hirdethessenek, az egyik indulónak legalább a szavazatok 50 százalékát meg kell szereznie. Amennyiben ez nem sikerül, július 8-án egy második fordulóra kerülne sor, de akkor már csak az első két helyezett között. Ebben az esetben a külföldön élő törökök június 30. reggele és július 4. estéje között még folytathatnák a szavazást.

A parlamenti választás egyfordulós.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás