A Trump-kormány jó diplomáciai kapcsolatokra törekszik Ázsiával

Donald Trump amerikai elnök kormányzata folyamatosságra törekszik Ázsia-politikájában, nagy vonalakban ragaszkodik ahhoz a megközelítéshez, amelyet elődje alkalmazott a szövetségesek viszonylatában, hangsúlyozva a diplomácia és az együttműködés szerepét – jelentette ki újságíróknak pénteken James Mattis védelmi miniszter Szingapúrban. Mattis szombaton egy nemzetközi biztonsági konferencián ismerteti az Egyesült Államok politikáját, illetve találkozik számos ázsiai kollégájával.

A „nemzetközi rend megerősítéséről”, a békés, virágzó és szabad Ázsia megteremtéséről szóló kijelentéseiben a hagyományos washingtoni politika céljai köszönnek vissza, nem említve azokat a kihívásokat, amelyeket Észak-Korea nukleáris programja, valamint az egyre erősödő Kína jelentenek.

Az AP amerikai hírügynökség kiemelte, hogy Donald Trump hivatalba lépése kétségeket ébresztett Ázsiában az elnökválasztási kampányban tett kijelentései miatt, például amiért Japánról és Dél-Koreáról azt mondta, hogy szövetségesként nem veszik ki részüket a terhekből.

Mattis most az Egyesült Államoknak Japánnal, Dél-Koreával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel meglévő védelmi egyezményekre utalva, kifejtette: „csendes-óceáni államként tartós az érdekünk és elkötelezettségünk az ázsiai-csendes-óceáni régió iránt”. Hozzátette, hogy „ezért elsődleges hangsúlyt helyezünk szövetségeseinkkel és partnereinkkel a stabilitás fenntartására”.

Minisztériuma, a Pentagon szerepéről szólva azt emelte ki, hogy feladata a szövetségek megszilárdítása, az Egyesült Államok katonai képességeinek megerősítése, hogy elrettentsen a háborútól Ázsiában, és segítse az országokat biztonságuk megtartásában. Mattis egyben kitért az Ázsiában megmutatkozó veszélyekre, beleértve az Egyesült Államok területére atomcsapást mérni képes észak-koreai nukleáris- és rakétafegyverek fejlesztését.

Trump korábban kijelentette, hogy jobban támaszkodik Kínára – Észak-Korea egyetlen szövetségesére – abban, hogy feltartóztassa a Phenjan jelentette veszélyt. Ezzel egy időben az amerikai kormányzat megismételte az előző, Obama-kormány által Kínának címzett kritikáját a Dél-kínai-tengeren számos ázsiai ország által magának követelt zátonyokon kialakított mesterséges szigetek miatt, melyek Kína szerint nem is léteznek.

Kapcsolódó cikkünk: Amerikai hadihajó kóstolgatta a kínaiakat

Trump az ágyúnaszád-diplomáciát is bevetette, amikor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti „armadáját” Észak-Korea közelségébe vezényelte, kiemelve a térségbeli amerikai atom-tengeralattjárók jelenlétét is.

Az Egyesült Államoknak két repülőgép-hordozója – a Carl Vinson és a Ronald Reagan – is a koreai területi vizek közelében tartózkodik, és – 1990 óta először – közös hadgyakorlatot kezdtek Dél-Koreával.

David Helvey, Mattis ázsiai ügyekre szakosodott vezető tanácsadója elmondta, hogy a repülőgép-hordozók manővereinek nem célja a provokáció. Szokásos gyakorlatnak nevezte azokat, bár elismerte, hogy húsz év óta nem volt ilyenre példa. A gyakorlatok feladata a szövetségesek megnyugtatása, az amerikai erők készenlétben tartása bármilyen válságra – mondta. Hangsúlyozta: „ez nem Észak-Koreának küldött közvetlen üzenet”. Úgy vélekedett, hogy ettől nem várható Észak-Korea magatartásának megváltozása.

James Mattisnek ez már a második ázsiai körútja azóta, hogy idén január 20-án hivatalba lépett. Mint mondta, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ápolja a szövetségi kapcsolatokat, új partneri viszonyokat alakítson ki Ázsiában, ahogy ezt az előző kormányzat is tette.

Az Obama-kormány szorosabb viszonyt alakított ki Indiával, Szingapúrral, Indonéziával és Vietnammal, valamint tengerészgyalogosokat kezdett állomásoztatni Ausztráliában.

Forrás: MTI/AP

Friss hírek