Elfogynak a munkavállalók, demográfiai összeomlás fenyegeti Horvátországot

Minden egyes aktív dolgozóra egy nyugdíjas és egy munkanélküli jut Horvátországban, ami miatt öt éven belül fenntarthatatlan lesz az egészségügyi és szociális rendszer – írta a Vecernji List című horvát napilap Stjepan Sterc demográfusra hivatkozva.

Horvátországban 2017-ben további 5000 fővel nő a nyugdíjasok száma, ami az év végére eléri a 1 millió 240 ezret, a lakosság 28,7 százalékát – közölte a horvát statisztikai hivatal.

Az elvándorlás növekedése miatt egyre kevesebben fizetnek járulékot Horvátországban, ahol jelenleg alig van négymillió lakos – mondta Sterc, majd hozzáfűzte: a nyugdíjasok és a munkanélküliek száma pedig megegyezik a dolgozók számával. Szakértők mindazonáltal úgy vélik, nem a nyugdíjasok vannak sokan, hanem az aktív dolgozók vannak kevesen.

Jelenleg az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:1,7-hez – az 1980-as években ez az arány 4:1-hez volt, ami mára elérhetetlennek tűnik.

A legtöbben még az 1990-es évek elején váltak nyugdíjassá, a működésképtelen vállalatok és a csődeljárások miatt kényszerből, korkedvezménnyel vonultak nyugdíjba. A délszláv háborút (1991-1995) követően a számot növelte a több tízezer veterán nyugdíjas, az arányokat pedig tovább rontotta, hogy az 1970-es években a születések aránya is meglehetősen alacsony volt.

Mindent összevetve: erősen kétséges, hogy a mai harmincas-negyvenes korosztálynak lesz, aki kitermelje a nyugdíját, mert a rossz vagy inkább nem létező népesedéspolitika miatt drámaian romlik az eltartók és eltartottak aránya.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerő-piac – azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot és Nyugat-Európában próbál szerencsét. A konkrét számok kapcsán a demográfusok nagyon óvatosan fogalmaznak, mivel Horvátországban nem létezik olyan regiszter, amely pontos adatokkal szolgálhat a kivándoroltakat illetően.

A horvát statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben 30 ezer horvát állampolgár keresett munkát külföldön. A demográfiai szakértők rámutattak, hogy a születések száma 20 ezer fővel csökken évente, és ha ehhez hozzáadjuk az elvándorlók számát, akkor 50-60 ezer emberrel fogyatkozik évente Horvátország népessége.

Szakértők szerint a fiatalok elsősorban azért mennek el, mert az országban nincs rend és társadalmi igazságosság. Nem csak gazdasági okok miatt hagyják el Horvátországot, hiszen mindenki jobban szeret otthon lenni, a családjával és barátaival, hanem a korrumpált rendszer miatt, mert nem látnak perspektívát ilyen társadalomban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Annak ellenére, hogy az új kormány demográfiai minisztériumot állított fel, szakértők szerint annak hatékonyságát egyelőre nem lehet értékelni. Úgy vélekedtek, hogy a valódi megoldások helyett a tárca inkább rövidtávú, szociális stratégiát választott, a hosszú távú, átfogó reformokkal szemben.

A kormány 2017-es demográfiapolitikájában szerepel az újszülöttek egyszeri támogatása (1000 euró értékben), valamint a gyermekgondozási díj (6+6 hónap) és a családi pótlék növelése. Továbbá a kabinet támogatni kívánja a családosok kedvező lakáshitelhez jutását, az elvándorlás visszaszorítása érdekében pedig új munkahelyek teremtését jelentette be.

Abban jelenleg minden demográfus és szociológus egyetért, hogy néhány éven belül Horvátországot valóban demográfiai összeomlás fenyegeti. Ezért a népesedési problémákat szerintük nem lehet szociális problémaként kezelni – nemcsak a gyermekvállalást, hanem a gyermekek tisztességes felnevelését is támogatni kell.

Stjepan Sterc arra figyelmeztet, hogy a születések számának javulását nem lehet hazaszeretettel és nemzeti öntudattal motiválni. Rendes megélhetést biztosító munkát, pénzügyi stabilitást és biztonságot kell teremteni a lakosságnak.

Sterc szerint a horvát kormány meggyőződése, hogy minden, ami fontos és szükséges, az Zágrábban történik (a lakosság egyharmada a fővárosban él), ahelyett, hogy fejlesztenék a vidéket és a falvakat, mint kiemelkedő értéket.
A szakember szerint ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy leginkább az ország közép-keleti városaiból és falvaiból, főleg Szlavóniából és a Baranya-háromszögből megy el a legtöbb fiatal (onnan, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka is él).

Ezen területeket már csak betelepítéssel lehet új életre kelteni – hangsúlyozta Sterc.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek