Az elmúlt két év maradandó károkat okozott az amerikai munkaerőpiacon: a világjárvány rendesen felborította a munkaerőpiac dinamikáját, ráadásul az oltási kötelezettség előírása várhatóan csak tovább rontja a helyzetet.

A Biden-adminisztráció csütörtökön bejelentette, hogy a 100 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalkozásokra, bizonyos egészségügyi dolgozókra és szövetségi vállalkozókra vonatkozó oltási szabályok január 4-én lépnek hatályba.

Az európai országok viszonylagosan jó teljesítménye nem tudja ellensúlyozni a világ más részein keletkező kibocsátástöbbletet, így 1990 és 2020 között globálisan 52,47%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás. Magyarország az élvonalban áll, de sajnos ez csepp a tengerben.

Moszkva elutasította szerdán Joe Biden Vlagyimir Putyinnak címzett előző napi bírálatát, amelyben az amerikai elnök azt kifogásolta, hogy orosz kollégája nem jelent meg a glasgow-i klímacsúcson. Hszi Csin-ping sincs ott, pedig Kína messze a legnagyobb szennyező a világon. Egy lakosra vetítve viszont az USA szennyez a leginkább. 

Azzal, hogy Ausztrália és Új-Zéland bejelentették, hogy ratifikálták az egyezményt, 2022 januárjában életbe lép a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodása, amelynek Kína a tagja, az Egyesült Államok viszont nem.

Mariano Quisto, egy távoli perui bennszülött közösség vezetője először idén októberben szerzett tudomást a világjárványról, amikor is egészségügyi dolgozók érkeztek elszigetelt falujába, oltóanyaggal felszerelkezve.

Áder János magyar köztársasági elnök is felszólalt hétfőn a Glasgowban rendezett COP26 klímakonferencián, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésén, ahol kijelentette, reményei szerint 2026-ra Magyarországon megszűnik a szénalapú áramtermelés.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a COP26 klímavédelmi konferencián lelkes beszédet mondott, de ez sajnos nem változtat a tényeken. Továbbra is egyre többet és többet szennyezünk.

Ezen a hétfőn is jelentkezünk heti SURF elemzésünkkel, melyben közkedvelt befektetési eszközök árfolyammozgásait lehet végigkövetni egy újszerű megközelítés mellett.

Az ázsiai csendes-óceáni térségben Ausztráliától Dél-Koreáig számos ország jelentett be enyhítéseket és nyitja újra a határait, felkészülve a koronavírussal való együttélésre. Az egyetlen kivétel ez alól Kína, az ország, ahol csaknem két éve először észlelték a Covid-19-et. Az ázsiai óriásnak továbbra is eltökélt szándéka, hogy teljesen felszámolja a vírust a határain belül.

Afganisztán a világ legsúlyosabb humanitárius válságának küszöbén áll, ami még a szíriai és jemeni helyzetet is felülmúlhatja - írta az ENSZ legutóbbi, az országot érintő jelentésében, amely szerint az ország 38 milliós lakosságából mintegy 23 millió embernek nem lesz elegendő élelme a tél átvészeléséhez, hacsak nem küldenek azonnal segélyeket.

A tongaiak tömegesen siettek az oltópontokra, miután a hétvégén regisztrálták az első koronavírusos megbetegedést. A százezer lakosú csendes-óceáni szigetország az egyik utolsó hely volt a világon, ahol eddig nem ütötte fel a fejét a járvány.

Egy távoli, apró skóciai szigeten, North Ronaldsay-en a juhok egyedülálló módon alkalmazkodtak a környezetükhöz: fő táplálékuk a hínár. Ez pedig a klímakutatók fantáziáját is megmozgatta, mutatjuk, miért.

Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexithez kötődő ügyekről, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak. Boris Johnson brit miniszterelnök közben panaszt tett Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél a francia kormány retorikája miatt.