Klímacélok: hiába Európa elszántsága, a kínai ellenszél sokkal nagyobb

Az európai országok viszonylagosan jó teljesítménye nem tudja ellensúlyozni a világ más részein keletkező kibocsátástöbbletet, így 1990 és 2020 között globálisan 52,47%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás. Magyarország az élvonalban áll, de sajnos ez csepp a tengerben.

A klímavédelem ügyében nem politikai jelszavak szintjén kell vitatkozni, hangzatos jelszavakkal, tüntetésekkel nem fogjuk megoldani a problémákat – mondta Áder János köztársaság elnök a Magyar Nemzetnek. A lap csütörtöki számában megjelent interjúban az államfő egyebek mellett kitért arra, hogy atomenergia nélküli a párizsi klímacélokat nem lehet elérni, és jelezte: Magyarországon 1990-hez képest több mint 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ezzel előkelő helyen vagyunk a többi országhoz képest.

Szén-dioxid kibocsátás relatív változása egyes országokban 1990 és 2020 között. Forrás: OurworldInData.org

A fenti ábrát tekintve Magyarország valóban előkelő helyen áll a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében, az OurWorldInData adatai szerint az Áder János által említett 32%-os csökkenés még 2019-re vonatkozik, azóta pedig tovább javult a mérleg, 2020-ra már 34.65%-os mérséklődést mutatnak az adatok. Ezzel olyan országokat előzünk meg, mint Franciaország (-29,61%), Spanyolország (-10,81%) vagy a szomszédos Ausztria (-3,54%).

Az európai országok viszonylagosan jó teljesítménye azonban nem tudja ellensúlyozni a világ más részein keletkező kibocsátástöbbletet, így 1990 és 2020 között globálisan 52,47%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás, amiben a legnagyobb szerepet Kína és közel-keleti olajtermelő országok játsszák. Íme egy grafikon, ahol a több száz százalékos növekedés a jellemző ugyanabban az 1990 és 2020 közötti időszakban:

Szén-dioxid kibocsátás növekedése globálisan, Kínában és egyes közel-keleti országokban. Forrás: OurWorldInData.org

Sajnos nem javítja az összképet az sem, ha a százalékok mellett a teljes kibocsátási mennyiségeket is figyelembe vesszük. Négy országot kiemelve az adatok:

• Németország 1990-ben 1,05 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ez az érték 2020-ra 644,31 millió tonnára csökkent (-39%)
• Szaúd-Arábia 1990-ben 208,5 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ez az érték 2020-ra 617,64 tonnára nőtt (+196%)
• Kína 1990-ben 2,48 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ez az érték 2020-ra 10,63 milliárd tonnára (!) nőtt (+328%)
• India 1990-ben 578,52 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ez az érték 2020-ra 2,45 milliárd tonnára nőtt (+323%)

Fentiek fényében Áder Jánosnak igaza van, Magyarország önmagában nem bír a klímaváltozással, de mindez sajnos igaz egész Európára is. Ráadásul Kína 2030-ig nemhogy csökkenteni fogja, hanem növeli szennyezését és újabb szénbányákat nyit az energiaigény kielégítése érdekében és a közel-keleti országok sem sietnek az olajalapú gazdasági modell átalakításával, Szaúd-Arábiában a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben jelenleg 0%.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: Magyarország vállalta és törvényben rögzítette, hogy az ország 2050-re klímasemleges lesz, vagyis csak annyi szén-dioxidot fog kibocsátani, amennyit a természetes elnyelők – például az erdők, a gyepek, a talaj – semlegesíteni tudnak.

Ez egy jelentős átalakítása a magyar energiarendszernek. Ennek érdekében

• két új blokk épül Pakson
• a Mátrai Erőműnél a szénalapú áramtermelést befejezzük, azt részben földgáz, részben nap, részben pedig hulladékégetésből származó energiatermeléssel pótoljuk
• folyamatosan bővítjük a naperőművi kapacitást, az elmúlt öt évben minden évben megdupláztuk ezt, a szándék az, hogy a tendencia folytatódjon
• 2030-tól csak elektromos meghajtású buszok állhatnak forgalomba
• emellett pedig a főváros és a megyei jogú városok is csatlakoztak az Under 2 mozgalomhoz, vállalva, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, amire minden városnak külön stratégiája van.

„Én azt gondolom, hogy ha hasonlóan részletesen lebontott programja lesz mindenkinek az Európai Unióban és a világ más részein, akkor sokkal könnyebben fogjuk elérni a közös célt” – fogalmazott Áder János.

Az államfő, aki a november 30. és december 5. között tartandó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expo fővédnöke, elmondta, hogy a rendezvény szakmai előadók, kerekasztal-beszélgetések, valamint több mint 160 technológiai fejlesztéseket, innovatív termékeket, szolgáltatásokat bemutató kiállító segítségével igyekszik felhívni a figyelmet a klímaváltozás kockázataira, és nemcsak a problémákról, de azok megoldásáról is beszélnek majd.

Emellett lesz közönségprogram és kifejezetten a fiataloknak szóló élményprogram is. A Your Planet fenntarthatósági közönségprogramok részeként tizenegy fenntarthatósági célról ugyanennyi kiállítótéren fognak közérthető információkat nyújtani a látogatóknak, részben interaktív formában. Ilyen például az ökoszisztémák védelme vagy a biológiai sokféleség megóvása.

Forrás: MTI / Ourworldindata.org / Kitekintő / Lazók Rómeó