Elindult a COP26 konferencia, már csak a tettek hiányoznak

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében.

A 12 napos, informális rendezvényekkel már vasárnap óta zajló konferencián – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen. Hétfőn megérkezett a találkozóra Joe Biden amerikai elnök is.

Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette: ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy „magunkat gyilkoljuk” fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, „hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk”.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.

Mindezzel nem is igazán lehet vitatkozni, de a szavak szintjén éppen itt tartott a világ 2015-ben, a Párizsi Klímaegyezmény elfogadásakor is, azóta pedig csak tovább nőtt a világ szén-dioxid kibocsátása:

Szén-dioxid az atmoszférában 1960 és 2021 között. Forrás: MTVA

Ehhez tegyük hozzá, hogy a magas olajárak és a szűkös földgázellátás miatt globálisan egyre több szenet használ az emberiség az energiaellátás fedezésére. Emiatt pedig ahelyett, hogy a szénbányák bezárásának folyamata haladna, Ázsiában újabb bányák nyílnak, így a következő években még több szenet égetünk majd el, mint eddig.

Kína például hivatalosan is bejelentette ugyan klímacélját – ennek keretében 2060-ra 20% alá csökkentené a fosszilis üzemanyagok felhasználását. 2060 azonban még nagyon messze van, így 2026-ig még növelik szénkitermelésüket, az ország szén-dioxid kibocsátása pedig a friss tervek szerint csak 2030-ban éri majd el csúcspontját. Addig marad az egyre több szennyezés.

Azért hajrá COP26, de a tények egyáltalán nem biztatóak.

https://www.instagram.com/p/CVuZT7QIoXj/

António Guterres nyitóbeszédében elmondta: a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta eltelt hat év a valaha feljegyzett hat legforróbb év volt. Az óceánok vízszintje ma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint harminc évvel ezelőtt, a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint valaha, és gyorsuló ütemben melegszik tovább, az Amazonas esőerdőinek egyes térségei pedig ma már több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint amennyit elnyelnek – sorolta a világszervezet főtitkára.

Guterres szerint illúzió lenne azt hinni, hogy a legutóbbi időszakban bejelentett klímavédelmi vállalásokkal az emberiség irányt vett az eddigi folyamatok visszafordítása felé. Az emberiség abban az esetben is éghajlati katasztrófa felé tart, ha a legutóbbi vállalások mindegyike egyértelmű és hiteles, márpedig e vállalások némelyikével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel – tette hozzá.
Guterres kijelentette: a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása is két Celsius-fokot jóval meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedéssel járna (az Európai Bizottság becslése a jelenlegi trend alapján ennél jóval magasabb, 2,7 Celsius fok).

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 1,5 fokra korlátozó célkitűzést, de ehhez azonnal és konkrét lépésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkenthető legyen a felmelegedést okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása.

Az ENSZ-főtitkár szerint a legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) különös felelősséggel tartozik e célok teljesíthetőségéért, mivel ez az országcsoport adja a globális szennyezőanyag-kibocsátás hozzávetőleg 80 százalékát.

Forrás: MTI / Kitekintő / LR