Több mint öt évig kellett várni arra, hogy az amerikai elnök tiszteletét tegye az EU „fővárosában”. Barack Obama szerdán tárgyal az EU vezetőivel Brüsszelben, ahová a G7-es csúcs és a normandiai partraszállás évfordulós megemlékezései apropóján hamarosan, június elején visszatér.

Menesztette hivatalából kedden Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert az ukrán parlament, de a javaslat csak másodszori nekifutásra ment át a törvényhozáson.

A horvát hatóságok újabb vizsgálatot indítottak az INA háza táján. Ismét célkeresztbe kerülhet a MOL.

Abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. De mi történt még ezenkívül? Napi összefoglalónkból kiderül!

Philip Breedlove, a szövetséges erők európai főparancsnoka szerint az Ukrajna keleti határa közelében gyakorlatozó orosz erők Transzdnyisztriára is könnyen rátehetik a kezüket.

Az olasz foglalkoztatási helyzet javítása érdekében munkaügyi reformot fogadtak el, amely számos könnyítést vezet be elsősorban a munkaadók számára a foglalkoztatás ösztönzése érdekében.

Vasárnap járultak az urnákhoz Franciaország állampolgárai, hogy leadják voksukat a helyhatósági választásokon. A franciák több szempontból is történelmi pillanatról beszélnek.

A tervben lévő, Oroszország ellen készülő uniós szankciók kapcsán a Kitekintő elemzésében Európa zászlóshajóját, Németországot és a német motivációkat veszi górcső alá.

Egy héttel a magyar vétó után a Tanács minősített többséggel elfogadta az idegenhonos özönfajokról az Európai Parlamenttel kialkudott megállapodást. A környezetvédelmi biztos levélben próbálta eloszlatni az akác jövőjével kapcsolatos magyar aggodalmakat, de értesülésünk szerint nem tett konkrét ígéretet arra, hogy a haszonnövény nem lesz listázva.

Olaszországban március 21-e immáron 19 éve a gyászról szól: ezen a napon emlékeznek meg országszerte a maffia áldozatairól.

A brit külügyminiszter szerint Oroszország globális elszigetelődés felé tart ukrajnai beavatkozásával.

Egyelőre kevés arra utaló jel van, hogy a tagállamok vezetői gazdasági szankciókkal sújtanák csütörtökön a Krím bekebelezéséért Oroszországot. Ennél valószínűbb, hogy több név kerül fel a szankciós listára, köztük Putyin közeli munkatársai is. Sem az EU-nak, sem Oroszországnak nem állna érdekében egy elhúzódó gazdasági háború –állítják elemzők.

A Krím múlt heti annexióját követően, március 20-án döntöttek az európai országok állam-és kormányfői az Oroszországgal szembeni további szankciókról.

Oroszország a Krím elcsatolásával kész helyzetet teremtett. Ilyen nem fordulhat elő még egyszer, mert ha igen, annak komoly gazdasági következményei lesznek – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt követően, hogy csütörtökön találkozott az EU-csúcs résztvevőivel.