Mégsem kell aggódnia a román titkosszolgálatnak

A romániai nemzetbiztonságot veszélyezteti az alkotmánybíróságnak az a döntése, hogy a bíróságok a folyamatban lévő ügyeknél ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak.

Ezt Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója közölte csütörtökön a taláros testület határozatának indoklásával kapcsolatos állásfoglalásában. Emlékeztetett arra, hogy ezek szerint rendkívül súlyos bűncselekmények – hazaárulás, kémkedés, terrorizmus, kiberbűnözés, nagykorrupció – ügyében folytatott bűnvádi perekben sem vehetők figyelembe a SRI-s által végzett megfigyeléseken és lehallgatásokon alapuló bizonyítékok.

Hellvig közlése szerint a felsorolt bűncselekmények mind a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, felgöngyölítésük pedig nagy erőfeszítéseibe került a SRI-nek. „Meggyőződésem, hogy társintézményeiknek meglesz a kellő érettsége és felelőssége e negatív hatások ellensúlyozásához” – olvasható Eduard Hellvig állásfoglalásában.

Összeül a Legfelsőbb Védelmi Tanács

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pénteken ül össze felmérni az alkotmánybírósági döntés igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásait. Jelenleg még nem világos, hogy a taláros testület döntése hány bűnvádi pert érint. A korrupcióellenes ügyészség főügyésze, Laura Codruta Kövesi szerint a döntés a DNA-t érinti legkevésbé, mert az intézmény javarészt saját apparátussal, nem a SRI bevonásával végzi a lehallgatásokat és a megfigyeléseket. Így a határozat elsősorban a legfőbb ügyészség, illetve a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészég (DIICOT) által kezdeményezett bűnvádi pereket befolyásolhatja.

Az alkotmánybíróság egyik tagja, Daniel Morar időközben pontosította a testület határozatának indoklását. Egy interjúban elmondta, a SRI által szerzett bizonyítékok továbbra is figyelembe vehetők azokban a büntetőperekben, amelyek már túljutottak az előzetes tárgyal szakaszán.

Készül egy sürgősségi kormányrendelet

Mint ismert, az alkotmánybíróság a február 16-i határozatában megállapította: sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik. Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal.

Utóbb az indoklásában a testület közölte: nincs visszamenőleges hatálya, csak a folyamatban lévő peres ügyeket érinti az alkotmánybíróságnak az a határozata, amely hatályon kívül helyezte a titkosszolgálati megfigyelések és lehallgatások jogalapjául szolgáló törvénycikkelyt.

Raluca Pruna igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.