Egész Európában erősödnek a szélsésőgek

Marián Majer, a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet elemzője úgy véli, radikális pártok szinte valamennyi európai országban működnek. Az Új Szó interjúja.

Szélsőséges pártokat több európai országban is találunk. Összeurópai jelenségről van szó?

Igen. Ilyen pártok szinte az összes európai országban léteznek, s az utóbbi évtized trendje az egyértelmű erősödésük. Számos esetben nemcsak a törvényhozásba, a kormányba is bekerülnek, mint például a finnországi Igazi Finnek. De ide sorolhatnánk akár a lengyel Jog és Igazságosságot is, amely hasonló ideológiai alapon formálódott, s ma egyedüli kormánypártként vezeti az országot.

Miként formálja őket a parlamenti részvétel?

Alapvetően két fejlődési irány van. Az első az erősödés, de ezzel egyidejűleg sok esetben megfigyelhető, hogy a növekvő felelősségvállalással mintha kultiválódnának is valamelyest ezek a pártok, aminek következtében bekerülhetnek a politika fősodrába, igaz, megmarad a radikálisabb szóhasználatuk. Ide sorolhatjuk a francia Nemzeti Frontot, amely mára releváns politikai erővé vált. A másik lehetőség, hogy szembesülve a felelősségvállalással ezek a pártok meggyengülnek vagy teljesen marginalizálódnak. Ám ez a ritkább, mert ha már bekerülnek a parlamentbe, nem lehet teljesen elszigetelni őket. Vegyük a magyarországi Jobbikot: egy marginális pártból mára húszszázalékos erővé lépett elő, s csak annak köszönhetően sikerül őket kívül tartani a kormányon, hogy a Fidesz átvette az ágendájuk egy részét. De van ellenkező példa is: az osztrák Szabadságpárt, amely nagyon erős volt, ám a kormányzati részvétel paradox módon meggyengítette.

Hogyan viszonyulnak a szélsőségesekhez a hagyományos pártok?

A legtipikusabb álláspont az, hogy a standard pártok megpróbálják ignorálni őket. Szerintem azonban ez sokszor nem hatásos, mert még nagyobb radikalizálódáshoz vezethet, ami gyakran tovább növeli támogatottságukat. Tény, hogy az utóbbi évtizedben egyre erősebb ez a trend, aminek oka a növekvő elégedetlenség az európai lakosság körében mind gazdasági, mind politikai téren, s legutóbb az iszlamizációtól és a bevándorlástól való félelem. Mivel a hagyományos politikai berendezkedés nem képes egyértelmű válaszokat adni ezekre a problémákra, a választók olyan politikusokhoz fordulnak, akik nagyon egyszerű, könnyen érthető megoldásokat kínálnak.