Mexikó: az üzleti életben is elfogadott a korrupció

Brazília után immár Mexikóban is felmerül a kérdés: társadalmilag kódolt-e a korrupció? A kiadott jelentés szerint, igen. A mexikói vállalatok több mint fele szerint elfogadott a korrupció, mint az üzleti szféra tárgyalási eszköze.

Az akadémikusokból és vállalkozókból álló elemzőközpont, az Imco egy olyan jelentést készített, amely rávilágít a korrupció jelenségére, és amely a politikai hatalomtól független intézmények megerősítését sürgeti, mint utolsó mentsvárat. Ahogy a jelentés koordinátora, a politológus Amparo Casar elmondta, a korrupció „lassítja a gazdasági fejlődést, gyengíti a termelékenységet, mélyíti az egyenlőtlenségeket, gátat vet az igazságnak, és kiabrándultságot eredményez a demokráciából”. A Világbank és a Világgazdasági Fórum szerint az erőszakon kívül ez a legfőbb tényező, amely visszatartja a nemzetközi befektetőket.

A jelentés megállapítja, hogy a vállalkozók 63%-a szerint az ország üzleti kultúrájának része az, hogy a vállalatok fele elismeri, hogy volt dolga kenőpénzzel, és hogy minden évben több mint kétmilliárd kisebb csalást regisztrálnak. Mexikóban a korrupció olyan, mint egy fekete lyuk, amelyhez az a logika társul, hogy: „ha mindenki csinálja, én miért ne csinálnám?”.

Maga az elnök, Enrique Peña Nieto – akinek a neve is szóban forgott nemrégiben egy vita kapcsán, miszerint a felesége nevében vett házat egy, a kormányhoz közel álló vállalattól – gyakran úgy utalt a korrupcióra, mint kulturális tényezőre, amely a latin-amerikai társadalmakban „honosodott meg” leginkább. A felmérés szerint a mexikóiak 70%-a meg van győződve arról, hogy a kormány nem tartja be a törvényeket. A társadalom 77 %-a pedig nem bízik a rendőrségben, illetve 60%-a a bíróságokban sem.