Rendet vág az EU a bankközi díjakban

Bankkártyás fizetés esetén a tranzakció értékének 0,2, hitelkártyás fizetésnél pedig 0,3 százalékában rögzíti a kereskedőkre kivetett bankközi díj felső határát az a rendelet, amit kedden szavazott meg az Európai Parlament. A plafon mértéke megegyezik a Magyarországon előírt százalékkal.

Régi adósságát rója le az Európai Unió, amikor rendeletben rögzíti a kereskedőkre kivetett és a vásárlókra részben áthárított bankközi díjak felső határát. Az Európai Bizottság 2013 júliusában előterjesztett jogszabályi javaslatáról kedden szavazott az Európai Parlament plenárisa. A jogszabályt 621 szavazattal, 26 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

„A jogszabály a jelenleg formálódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel együtt egyenlő versenyfeltételeket biztosít a szektorban Európában. Javítja a díjszabás átláthatóságát, ösztönzi a versenyt és ezentúl a kártyahasználók és a forgalmazók is a számukra legelőnyösebb kártyát választhatják” – közölte a javaslatért a Parlamentben felelős spanyol néppárti képviselő, Pablo Zalba.

Főszabályként a bankkártyával való fizetéskor a tranzakció értékének maximum 0,2 százalékát lehet majd felszámolni a kereskedőknek, és 0,3 százalékát akkor, ha hitelkártyával történik a fizetés. A rendelet a bankközi díjak átláthatóságát is javítja és a Bizottság szerint növelni fogja a fizetős kártyarendszerek és a bankok közötti versenyt azáltal, hogy engedélyezési kérdéseket és más olyan paramétereket is szabályoz a rendelet, amelyek korlátozzák a kereskedők választási szabadságát.

Nemzetközi tranzakciók: a tranzakció értékének 0,2 százaléka;

Belföldi tranzakciók: az EP követelésére öt év múlva ugyanez lesz a mértéke a belföldi kártyatranzakciókra kivetett díjnak. Betéti kártyával bonyolított kisebb tranzakciók esetében a tagállamok öt év múlva 0,05 eurós felső díjhatárt vezethetnek be. A hitelkártyák esetében a maximális díjmérték 0,3 százalék, és a tagállamok alacsonyabb határt is meghatározhatnak a belföldi hitelkártya-tranzakciókra.

Az új szabályok nem vonatkoznak az üzleti kártyákra, az ún. háromszereplős fizetésikártya-rendszerekre (ahol a kibocsátó és az elfogadó bank ugyanaz, például a Diners vagy az American Express esetében) és a bankjegy-automatából történő készpénzfelvételre.

A kártyaalapú műveletek során felszámolt bankközi díjak (amelyet a kereskedő bankja fizet a kártyakibocsátó banknak) nem átláthatóak és mértékük eltérő az egyes uniós tagállamokban. Magyarországon 2014 óta törvény szabályozza a bankközi díj mértékét.

A díjakat az úgynevezett négyszereplős (a kártyakibocsátó bank, az értékesítő bankja, az értékesítő, és a kártyatulajdonos) bankkártyás modellben tevékenykedő cégek vetik ki, amelyek között a két legnagyobb a piac 96,8 százalékát uraló Visa és a MasterCard. Az értékesítő minden egyes kártyatranzakcióért fizet, a tranzakció az eladott áru vagy szolgáltatás árát növeli. Amikor azonban a kereskedő áthárítja ezeket a költségeket a vásárlókra, az rejtett áremelkedéshez vezethet. Az Európai Bíróság a MasterCard által alkalmazott bankközi díjakról elfogadott 2014 szeptemberi ítéletében egyértelművé tette, hogy az ilyenfajta bankközi díjak az uniós trösztellenes szabályok megsértésével érnek fel.

Az Európai Bizottság közleméynben üdvözölte az rendelet EP által történt elfogadását. Brüsszel becslései szerint az új szabályok végrehajtásával évente körülbelül 6 milliárd euróval csökkenteni lehet majd a kártyafizetések rejtett díjait.

„A versenyképtelen és rejtett bankközi díjak túl hosszú időn keresztül növelték a kereskedők és a vásárlók költségeit. A mai szavazás egy lépéssel közelebb vitt bennünket ennek a végéhez. A rendelet megszabja a bankközi díjak felső határát, átláthatóbbá teszi ezeket és eltávolít egy akadályt az innovatív fizetési technológiák (mobilfizetés, online fizetés) útjából. Mivel a kártyák az internetes fizetés leggyakoribb eszközei, a rendelet az európai digitális egységes piac létrehozásának is egy fontos építőkockája” – jelentette ki Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa.

A rendeletet még a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, ami a nyári szünet előtt várható.