Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az orosz-ukrán konfliktus ellenére sem érkezett tavaly több menekült Szlovákiába, sőt, a menedékjogi kérelmek száma 2013-hoz képest csökkent, a belügyminiszter elégedett, szerinte a szigorú letelepedési politika tartja távol Szlovákiától a terroristákat, írja az Új Szó.
Szlovákiában tavaly 287 személy kért menedékjogot, de csak 11 kapta meg, ami néggyel kevesebb, mint 2013-ban. Egyébként ugyanúgy csak 11 személy jutott hozzá tavaly a szlovák állampolgársághoz. 1993-tól összesen 57 974 külföldi próbált nálunk menedékjogi státushoz jutni, ám csak 642 járt sikerrel.
Az egyik legszigorúbb
A Szövetség az Emberi Jogokért (Human Rights League) szervezet már évek óta figyelmeztet arra, hogy Szlovákiában a menekültjogi státus jóváhagyása túlbürokratizált folyamat, ráadásul az, hogy valaki megkapja-e vagy sem, az gyakran csak a hivatalnokok jókedvén múlik, így a bevándorlóknak nem csak a bürokráciával gyűlik meg a bajuk.
Állítólag arra is többször volt példa, hogy a szlovák–ukrán határon visszafordítottak menekülteket, akik az ukrán hatóságoknak azt állították, hogy Szlovákiában menedékjogot kértek, ám ez a szlovák hatóságok által kiállított jelentésből hiányzott. A szövetség ráadásul emlékeztetett, hogy bár a szlovákiai migrációs politika összhangban van az uniós normákkal, az Európai Unió egyik legszigorúbb szabályozásaként tartják számon.
Kiből lesz a terrorista
Robert Kaliňák belügyminiszter ezzel a véleménnyel nem ért egyet, a franciaországi terrortámadások után ráadásul kijelentette: épp a szigorú bevándorlási politikának köszönhető, hogy Szlovákiába ilyen terroristák nem jutnak be. Kovács Attila iszlámkutató szerint az, amit a politikusok állítanak nem egyezik a valósággal. „A szigorú bevándorlási politika nem old meg semmit, ugyanis a tapasztalat is azt mutatja, hogy azok a terroristák, akik merényleteket követtek el, korábban az adott országban teljesen mással foglalkoztak, s a jelét sem mutatták annak, hogy radikalizálódni fognak” – mondta a héten lapunknak Kovács.
„Kismenekült”
Az ország a teljes értékű menekültjogi státuson kívül még úgynevezett „kis menekültjog” odaítéléséről is dönthet. Ezt azok kapják meg, akiknek elutasították a menekültjogi kérelmét, de olyan országból származnak, amelybe nem lehet őket visszaküldeni – például Szomáliából, Irakból vagy palesztin területről. Ezt a státuszt két évre kaphatják meg, s az illetőnek ezalatt az idő alatt ugyanolyan jogai vannak, mint a teljes értékű menekültjoggal rendelkező külföldinek. Ilyen menekültjogot tavaly 89 személy kapott, 40 esetben ezt is elutasították.
2013-ban csak 34 személy jutott kis menedékjogi státushoz, ám az, hogy idén ennek kétszeresénél több kérvényező is megkapta, Bernard Priecel a menekültügyi hivatal igazgatója szerint nem trend, csupán véletlen. „Egyszerűen teljesítették a törvényes feltételeket” – mondta.
Kitekintő / Új Szó
