Ezer okból korlátozhatnák a GMO-vetőmagokat

Második olvasatra lesz szükség a génmódosított vetőmagvak köztermesztésbe való bevonásának tagállami tiltására az általános EU-szintű engedélyezés ellenére is lehetőséget biztosító irányelvről, miután az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága a Tanács verziójánál szélesebbre tárta a kaput a korlátozás előtt.

A tagállamok után az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága is támogatásáról biztosította kedden azt a koncepciót, amelynek értelmében a jövőben az általános EU-szintű engedélyezés dacára a tagállamok saját területükön tilthatják vagy korlátozhatják a genetikailag módosított vetőmagok köztermesztésbe való bevonását.

A környezetvédelmi szakbizottság nagy többséggel, 53 igen, 11 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett szavazta meg kedden a belga liberális, Frédérique Ries jelentését, ami a tagállamokhoz hasonló alapállása ellenére sem jelenti még a vonatkozó irányelv módosításáról folyó vita lezárását. Az EP ugyanis több lényeges pontban is módosította, illetve módosítaná a Tanács első olvasatos álláspontját, ezért várhatóan még az év vége előtt második olvasatban kell majd elfogadni a jogszabályt. Bizottsági források szerint már kedden meg is indult az egyeztetés az álláspontok közelítéséről az EP és a Tanács olasz elnöksége között.

Az Európai Parlament a Tanácsnál szélesebbre kívánja tárni a kaput a tagállamok előtt, amennyiben azok saját területükön korlátozni kívánják a GMO-k köztermesztésbe vonását. A képviselők szándékai szerint a kormányok például környezetvédelmi okokra hivatkozva is leengedhetnék a sorompót a génmódosított vetőmagok előtt. A Tanács ezzel szemben az Európai Bizottság eredeti javaslatát támogatta, ami környezetvédelmi és egészségügyi szempontokra való hivatkozás alapján nem látott lehetőséget a korlátozásra, attól tartva, hogy az ilyen termékeket előállító és forgalmazó cégek a WTO-nál támadnák meg a tagállami korlátozásokat.

A környezetvédelmi szakbizottság tagjai azt a tanácsi verzióban szereplő lehetőséget is elvetették, aminek értelmében még a tiltásról szóló hivatalos döntés előtt konzultálni kellene az érintett GMO-cégekkel.

„A ma elfogadott szabályok nagyfokú rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a génmódosított vetőmagvak köztermesztésbe vonásának korlátozásában vagy tiltásában, ha úgy látják jónak. Ezzel párhuzamosan világos eljárást rögzítettünk a GMO-k európai szintű engedélyezésére, jobb védzáradékokkal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kulcsszerepének a szavatolásával” – jelentette ki a szavazást követően a liberális parlamenti jelentéstevő.

A képviselők által megszavazott jelentés feljogosítaná a tagállamokat a génmódosított vetőmagvak köztermesztésbe vonását korlátozó vagy tiltó jogilag kötelező jogszabályok elfogadására, ezeknek a termékeknek az uniós (EFSA és a Bizottság általi) engedélyezését követően. A kormányok egy új GMO-termék uniós szintű engedélyezési eljárása közben az engedély földrajzi hatókörének a módosítását is kérhetnék.

A képviselők szerint az EFSA által végrehajtandó eseti hatásvizsgálatoknak a génmódosított szervezeteknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt közvetlen, közvetett, azonnali, késleltetett és kumulatív hatásaira is ki kell terjedniük, és mindig figyelembe kell venniük az elővigyázatosság elvét.

A környezetvédelmi szakbizottság azt szeretné, ha a tagállamok biztosítanák, hogy a GMO-termékek ne fertőzzenek meg más termékeket, és különleges figyelmet fordítanának a határokon átnyúló szennyeződés megelőzésére, többek között a szomszédos országokkal való „pufferzónák” kialakítására.