Azerbajdzsán megtette az első lépést az európai gázcsap kinyitásához

Szombaton Bakuban lezajlott a „Déli Gázfolyosó” gázvezeték ünnepélyes alapkőletétele. A vezeték az azeri földgázlelőhelyeket fogja összekötni Grúziával és Törökországgal, ahonnan belátható időn belül már akár az európai export is lehetségessé válik. Ezzel Európa újabb lépést tehet az Oroszországtól való gázfüggőség lazítása érdekében.

Az esemény jelentőségét jelzi, hogy a ceremónián részt vett többek között Ilham Alijev azeri, és Roszen Plevnelijev bolgár elnök, valamint a British Petrol (BP) vezérigazgatója, Robert Dudley is. A vezeték célja, hogy a szintén tervezett Transzanatóliai gázvezetékkel kiegészülve csaknem megduplázza az Azerbajdzsánból Grúzián keresztül Törökországba exportált gáz mennyiségét. Az eddig e feladatot ellátó Baku-Tbiliszi-Erzurum vezetéket továbbra is használják. A TANAR-projekt végső célja pedig a Transzadriai gázvezeték megépítésével a közvetlen európai export (Bulgária, Görögország, valamint Albánia területeit érintve Olaszország végcéllal) lehetővé tétele. Az európai érdekeltséget jól reprezentálja a BP 12%-kos részesedése a projektben.

Az azeri szakértők azonban szkeptikusak a projekt geopolitikai jelentőségét illetően. Szerintük az új vezetéken keresztül Azerbajdzsán évente 16 milliárd köbméter gázt lesz képes Európába exportálni, ami később 20 milliárd köbméterig lesz bővíthető. „Ez azonban kevés ahhoz, hogy komoly konkurenciát jelentsen Oroszországnak az európai piacon”- jelentette ki Ilham Shaban az Azerbajdzsáni Olajkutató Központ igazgatója az orosz Nyezaviszimaja Gazetának.   

Ilhan Alijev történelmi jelentőségűnek nevezte a beruházást: „Eddig az olaj- illetve gáz projektekben csak Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország vettek részt. Azonban a TANAR által együttműködésünk kibővül Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával, és nem kizárt, hogy a közeljövőben más országok is csatlakoznak. Egy új erő van születőben, az energetikai szektorban, és biztos vagyok benne, hogy győzelmet fog aratni.” jelentette ki Alijev.

A grúz miniszterelnök szintén új perspektívákról beszélt. Iraklij Garibasvili szerint „a TANAR-projekt megvalósításával újra kell rajzolni Európa energetikai térképét. A Fekete-, valamint Kaszpi-tenger menti országok számára ez hatalmas lehetőség, ami csökkentheti az általános szegénységet.” – nyilatkozta Garibasvili. Végül Roszen Plevnelijev bolgár elnök az energiaellátás biztosítását az európai nemzetek egyik legfőbb prioritásának nevezte, ami szerinte nagyban javulni fog a gázvezeték megépítése után.

Az elképzelést üdvözölte José Manuel Barroso EB-elnök is. Videóüzenetében Barroso a projektet geopolitikai fontosságúként jellemezte, ami a 21. századi energiapolitika egyik mérföldköve lehet. A tervezet Barroso szerint mindkét fél számára előnyös, hiszen Európának lehetővé teszi a szénhidrogén-import források diverzifikációját, míg Azerbajdzsánnak új piacot jelenthet az öreg kontinens.

Az „Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság” tervei szerint Törökországba már 2018-ban megindulhat a gázexport, míg Európába 2019-ben juthatnak el az első azeri gáz szállítmányok. A társaság elnöke szerint a projekt mintegy 45 milliárd dollárba fog kerülni, ami 58:30:12 arányban oszlik meg az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság, a török Botas és a brit BP között.